Jövőre vezetik be a jövedelem-arányos részlet- és fedezeti mutatókat. Ami szerint a legális bérünk 50-60 százalékánál nem lehet nagyobb a fizetendő törlesztőrészlet és jelzáloghitel esetén az ingatlan értékének maximum 80 százalékát vehetjük fel.

Előfordulhat tehát, hogy az új szabályok miatt nem jutunk elég pénzhez. Mit tehetünk ilyenkor?

• A bankok a legális jövedelmet vizsgálhatják. Első kézenfekvő megoldás tehát még a hitel igénylése előtt rendbe tenni a pénzügyeinket.
• Egy adóstárs bevonása esetén az együttes jövedelmet vizsgálja a bank. Ha elérjük a 400 ezres határt, akkor már a bér 60 százaléka felhasználható törlesztésre. Általában ez már elég szokott lenni, ha mégse, akkor még vannak trükkök. Adóstárs általában egy rokon, feleség/férj.
• Válasszunk kamattámogatott hitelt, aminek költsége a futamidő elején alacsonyabb, így kisebb a törlesztőrészlet.
• A rövid kamatperiódusú hitelek olcsóbbak, mint a több évre fixáltak. Ha fel tudjuk adni a fix hitelek nyújtotta biztonságot, és több pénzre van szükségünk, akkor válasszunk ilyen konstrukciót.
• Hosszabb futamidő esetén a törlesztőrészlet is alacsonyabb. Léteznek már 40 éves hitelek is, amikkel a végletekig csökkenhető a törlesztőrészlet. De figyeljünk arra, hogy minél hosszabb a hitel futamideje, annál több kamatot kell fizetnünk, így kétszer hosszabb hitel esetén is csak negyedével csökken a törlesztő.
• Ha a családtól kérünk kölcsön, akkor az is az önerőt növeli. Ilyenkor a bank azt hiszi, hogy saját pénzünkről van szó, így nem számít bele az esetleges visszafizetés a törlesztőbe.

Ha nincs elég önerőnk?

• Ha az ingatlan értéke túl alacsony, vagyis nincs 20 százalék önerőnk, akkor bevonhatunk egy másik ingatlant is. A kettőnek az együttes értékét veszi ilyenkor alapul a bank.
• +1. Válasszuk a legjobb hitelt, hogy a lehető legtöbb pénzt kaphassuk a legalacsonyabb törlesztővel. A BankRáció segít választani.