A befektetéseket illetően még mindig a lekötött betét a legnépszerűbb a lakosság körében, igaz az utóbbi években egyre többen ismerkedtek meg az állampapírokkal és különböző kincstárjegyekkel. Ennek oka a konstrukció egyszerűségében lehet, hiszen a kamat általában fix és előre garantált, és régebben elég volt azt tudnunk, hogy minél magasabb kamatot keressünk, és ha a vállalt határidő előtt törjük fel a betétet, akkor legtöbbször nem kapunk kamatot.

Azóta a bankok ezt is megcifrázták, már évek óta vannak olyan betétek, ahol a kamat valamilyen referenciakamathoz van kötve (például a jegybanki alapkamathoz, vagy az inflációhoz), vagy a lekötés ideje alatt a kamatot több részletben írják jóvá, vagy ahogy haladtunk előre a vállalt lekötési időben, egyre magasabb kamatot kapunk. A tranzakciós illetéknek és a rekordalacsony kamatoknak köszönhetően most már 5 milliós megtakarítás alatt nem éri meg vándoroltatni a pénzünket pár havonta. Akkor járunk a legjobban, ha a saját bankunknál választjuk ki a legoptimálisabb betétet, vagy 1 éves lekötésnél már más bankhoz is vihetjük a pénzünket. Az utalási költségekre, a számlavezetési díjra figyeljünk oda, és a betétek bruttó kamatból mindig le kell vonnunk a 16%-os kamatadót és a 2013-ban bevezetett 6%-os eho-t (egészségügyi hozzájárulást). Állampapíroknál az eho-t nem kell megfizetni, csak a kamatadót.

A 2010-ben elstartolt Tartós Befektetési Számlát még mindig sokan nem ismerik, pedig sokat lehet vele spórolni. A konstrukció lényege, hogy mentesülhetünk a betéti (vagy akár állampapírokon vagy egyéb befektetéseken) elért hozamunk adója alól, ha 3-5 évig nem nyúlunk a megtakarításunkhoz. Ehhez mindössze egy speciális TBSZ-es számlát kell nyitnunk ott, ahol el szeretnénk helyezni a pénzünket (és amelyik bank kínál ilyet, mert sajnos nincs mindenhol).

3 éves takarékoskodásnál az összesen 16%-os kamatadóból csak 10%-ot kell megfizetni, de ha 60 hónapig hagyjuk a pénzünket ezen a számlán, akkor már a teljes adó alól mentesülhetünk.

Ez az államnak is jó, hiszen erősíti a hosszú távú megtakarítást (ami egyébként nagyon hiányzik és talán ezért is tudatosan mentesítik a TBSZ-es megtakarításokat a 6%-os eho alól), a bankoknak is előnyös, mivel nem kell állandóan reklámozni és akciózni az új forrás egy részéért és az ügyfélnek is jó, ha nem töri fel a betétet a lejárat előtt. Egyébként hátránya nincs a konstrukciónak, mert ha a 3-5 év letelte előtt szükségünk van a pénzre, akkor is bármikor kivehetjük, és csak a „normál adót” kell megfizetni. Részkivétel csak a 3. év leteltével lehetséges egyetlen alkalommal.

Miért jó ez most év végén?

A 3-5 év kiszámolásakor naptári éveket néznek, de úgy, hogy van egy gyűjtőév és utána következnek az adóévek.

Vagyis ha idén nyitunk TBSZ-t, akkor ez a gyűjtőév, és december végéig akárhányszor elhelyezhetünk pénzt a számlán. Jövőre már az első adóév kezdődik és leghamarabb 2017 végén vehetünk ki pénzt, de az 5. év vége 2019. végén lesz. Tehát a teljes megtakarítási idő lehet 5 év és 2 nap is (ha december végén nyitjuk meg a számlát), de ha hosszabb távra gondolkozunk és még jobban ki akarjuk használni az adóelőnyt, akkor januárban érdemes megnyitni a TBSZ-t és akkor majdnem 6 évi lekötésre élvezhetjük az adómentességet.

Minden évben nyithatunk TBSZ-t, a főszabály az, hogy egy pénzintézetnél egy személy egy évben csak egy számlát nyithat. Vagyis egyszerre több pénzintézetnél is nyithatunk minden évben új számlákat, de ha például januárban nyitunk egyet adott banknál, majd azt májusban bezárjuk, akkor annál a pénzintézetnél abban az évben már nem nyithatunk új számlát.

A rövidebb idejű betétlekötéseknél is jó taktika, ha nem egy betétben kötjük le az összes pénzünket, hanem ugyanolyan betétekből indítunk el egyszerre többet (akár ugyanannál a banknál), mert így a feltörésnél, ha nincs szükségünk az összes pénzre, akkor elég egy részét megszüntetni és a többi betét kamatozhat tovább. TBSZ számlás lekötéseknél is ugyanezt meg tudjuk csinálni, csak kicsit macerásabb az 1 év / 1 számla limit miatt.

Már mozgatható is

Talán azért se terjedt el annyira a TBSZ, mert 2014 előtt annál a pénzintézetnél kellett 3-5 évig hagynunk a pénzünket, ahol a számlát megnyitottuk. Ennek sokan nem örültek, hiszen ha nem fixen 3 vagy 5 évre kötöttük le a pénzt (mert rövidebb futamidejű lekötéseket is választhatunk), akkor előfordult, hogy sokkal alacsonyabb kamatokat kaptunk, mint más bankoknál. Tavalytól már vándoroltathatjuk a TBSZ számlánkat, ami a gyakorlatban úgy működik, hogy a bank kiad egy igazolást arról, hogy mikor nyitottuk a TBSZ számlát, mennyit helyeztünk el rajta, illetve a mozgatáskor összesen mennyi pénz gyűlt össze a számlán, és az új banknak ezt be kell fogadnia és ennek megfelelően eljárni majd az esetleges adólevonásnál.

Mi alapján válasszak betétet?

Először azt kell eldöntenünk, hogy milyen devizában kötjük le a pénzt, mert nem csak forintban tehetjük ezt meg. Az eurós kamatok legfeljebb 1,52%-ig mennek el, a Sopron Bank adja a legmagasabb kamatot. A devizában takarékoskodóknál nem is annyira a kamatok lehetnek lényegesek, hanem az árfolyamnyereség, amivel egy hónap alatt akár az éves kamat többszörösét is meg lehet keresni, bár aki spekulálni akar és nagyobb forintgyengülésnél kivenni a pénzét, annak valószínűleg nem a TBSZ a legjobb megtakarítási forma.

Forintbetéteknél könnyebb dolgunk van, hiszen szemmel látható kamatok vannak,  és a 3-5 éves konstrukcióknál a bankok nem támasztanak semmilyen extra feltételt a magasabb kamatokért (rövidebb futamidőknél, akciós kamatoknál még mindig gyakran elvárják, hogy friss pénzt hozzunk a bankhoz, a bankkártyánkkal vásároljunk vagy akár még a jövedelmünket is odautaljuk, vagy befektetési alapokat is vásároljunk a betét mellé) és a számlavezetési díjat is elengedik a legtöbb banknál.

Jelenleg 13 bank kínál 3-5 éves távra betéteket, de ne csak a kamatra figyeljünk oda, hanem arra is, hogy tudunk-e a banknál TBSZ számlát nyitni (bármilyen meglepő, nem mindenhol van erre lehetőség). Ha nem, még akkor is le tudjuk kötni 3-5 évre a pénzünket (ha van ilyen betéte a banknak), viszont az eho-t és a kamatadót meg kell majd fizetnünk.

Nem muszáj 3-5 évre fixen lekötni a pénzt, a legtöbb banknál a rövidebb futamidejű betétek is leköthetőek TBSZ számlán. Az igazán kényelmeseknek vannak olyan betétek is, ahol a lekötési idő 3 vagy 5 év plusz amennyi még hátra van a gyűjtőévből (tehát 5 év + 2 hónaptól egészen 6 év – 2 nap), ilyenek vannak az OTP-nél, Sberbanknál és az FHB-nál is.

A megfelelő betét kiválasztásánál át kell gondolnunk, hogy a lekötési idő alatt számítunk-e kamatemelkedésre. Ha nem, vagy kamatcsökkentést is valószínűnek tartunk, akkor fix kamatú konstrukciót válasszunk és így előre tudjuk forintra pontosan, hogy mennyit fogunk kapni. Ha viszont kamatemelkedésre számítunk, akkor olyan betétet érdemes választani, aminek változó a kamata – ez azt jelenti, hogy valamilyen referenciakamathoz (általában a jegybanki alapkamathoz) van kötve a betét kamatozása, és ha az emelkedik, akkor menet közben a mi betéti kamatunk is emelkedni fog, így jobban járhatunk a fix kamathoz képest.

3 éves lekötésnél az egyik legjobb választás a Gránit Bank Tartós betétje, amit a jegybanki alapkamathoz áraznak (azt fejelik meg mindig +1%-al), a teljes kamatot a lekötés végén kapjuk meg és ha feltörjük a betétet, akkor is kaphatunk kamatot.

5 éves időtávra szintén a Gránit Bank Tartós betétje az egyik legjobb, amit a jegybanki alapkamathoz áraznak , hasonlóan a 3 éves változatához. Az Erste Tartós betétje is jó lehet, bár itt már a TBSZ számla mellett egy lakossági számlát is kötelező nyitnunk, aminek extra költsége is lehet. A kamat már csak 3,00% és fix kamatozású és betétfeltörésnél mindössze 0,2%-os kamatot kapunk.