2014. szeptember 1-től az MKB Bank jelentősen megemelte egyes tranzakciói díjtételeit. Rögtön szembetűnő, hogy ez az emelés az eddig használt ún. díjszámító képletek (pl. adott utalás díja 100 Ft + 0,3%, de minimum 45 Ft, maximum 6.600 Ft) egyszerűsítésével járt: a bank beépítette díjaiba az eddig külön feltüntetett pénzügyi tranzakciós illetéket.

 

A bankok az érvényes törvényi rendelkezés alapján nem módosíthatják a díjszámító képleteiket (legfeljebb az abban szereplő értékeket, az egyoldalú szerződésmódosítás szabályai szerint). A díjszámító képletek módosítási tilalmára és bármilyen új díjtétel bevezetésének tilalmára még – az azóta már az MNB-be olvasztott – Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete figyelmeztetett a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése előtt. Ezt azonban több bank figyelmen kívül hagyta, aminek egyik következménye az időközben nevet változtatott Sberbank (korábbi Volksbank) ún. könyvelési díjának eltöröltetése és ezzel egyidejűleg 21 milliós bírság kiszabása volt. A Volksbanknak emellett 233 millió forintot kellett visszafizetnie az ügyfeleknek.

A hitelintézet hiába érvelt azzal, hogy más bankok is hasonló gyakorlatot vezettek be a pénzügyi tranzakciós illeték kapcsán, ez valahogy elkerülte az illetékesek figyelmét.

Ez a tetszhalott állapot azonban nem tartott túl sokáig. Az idei évben a jegybank átfogó ellenőrzést végzett a bankszektorban és a legtöbb bankot elkaszálta a pénzügyi tranzakciós illeték szabálytalan áthárítása miatt. Mint a jegybank ki is hangsúlyozta a több lépcsőben meghozott, összességében két milliárdos bírság indoklásában, a pénzügyi tranzakciós illeték áthárítása nem szabálytalan, így csak annak módját kifogásolták.

A megabírság arra késztette a bankokat, hogy megfeleljenek a képletmódosítási tilalomra vonatkozó törvényi előírásoknak, hiszen immár nemcsak egy felügyeleti állásfoglalás késztette őket a változtatásokra, hanem a zsebükbe is kellett nyúlniuk.

Tényleg emelt-e az MKB?

A megbírságolt bankok közül elsőként az MKB lépett. A pénzügyi tranzakciós illetéket kivette a díjszámító képleteiből és e helyett a régi díjszámító képlete értékeit módosította az illeték mértékével. Igen ám, de mit lehet kezdeni a pénzügyi tranzakciós illetékkel, ha annak mértéke százalékos, tehát a tranzakció értékével arányos, és áthárítását a törvény nem tiltja, ugyanakkor a bank képlete az adott díjtétel esetében nem tartalmaz százalékos díjösszetevőt, a képlet szerkezetéhez meg nem nyúlhat?

Mást nem tehet, mint megemeli a fix díjtételeit azzal az értékkel, amit az ügyfelei eddigi tranzakciós szokásai alapján megbecsülve a jövőben be kell fizetnie az államkasszába pénzügyi tranzakciós illeték jogcímen.

Hogy történt-e emelés, ahhoz vizsgáljuk meg ezeket a változásokat!

A bankon belüli elektronikus átutalás díja például 22 Ft + (0,3%, max. 6.000 Ft) helyett fix 252 Ft-ra nőtt. Ha valaki 10 ezer forintot utal át, akkor a korábbi 52 Ft helyett szeptember 1-től 252 forintot fizet, tehát elmondhatja, hogy ötször annyit. Aki azonban átutal 76.666 forintot, az pontosan ugyanannyit fizet, mint korábban, aki pedig 100 ezer forintot, az már kevesebbet fizet. Sőt, akinek 2 millió forintot kell átutalnia, annak a régi díjjal 6.022 forintot kellett fizetnie, míg az új díjjal „csak” 252 forintot. A különbség 5.770 forintnyi banki díj!

Azok, akik elektronikusan bankon kívülre utalnak át, a korábbi 45 Ft + (0,3% max. 6.000 Ft) helyett mostantól 386 Ft-ot fizetnek. Igen, egy átutalásért ez is sok lehet, hiszen 10 ezer forint átutalása 75 Ft helyett így már 386 forint. Azonban a 113.667 forint felett utalók jobban jártak, a 2 millió forintot utalók pedig 5.659 Ft díjmegtakarítást tehetnek zsebre!

Az állandó átutalásnál bankon belülre már 18 ezer forinttól fordul előnyösebbre a banki díj az új rendszerben, bankon kívülre pedig 22.333 forinttól felfelé. A csoportos beszedés 31.666 forinttól kedvezőbb az új díjstruktúrában, míg a bankkártyás készpénzfelvétel saját bankjegy-automatában 69 ezer forint felett, az idegen belföldi ATM készpénzfelvétel esetében pedig 64 ezer forint felett.

Az MKB ugyanakkor eltörölte a bankkártyás vásárlás utáni pénzügyi tranzakciós illetéket, így az szeptember 1-től ismét ingyenes. Nem önszántából tette ezt valószínűleg, hiszen a jegybank azért is büntetett, ha a bankok egy (akár csak akciósan is) 0 Ft-os díjat megemelnek, márpedig a kártyás vásárlás korábban ingyenes volt. Vagyis a mostani törvényi szabályozás szerint a bankkártyás vásárlások a pénzügyi tranzakciós illeték előtt készült számlacsomagokban mindaddig bebetonozva díjmentesek maradnak, míg csak ez a törvényi szabályozás él. (Ennek ellentmond, hogy a bankkártyás vásárlásokkal kapcsolatos – törvényi erővel Európában az első között lecsökkentett – ún. bankközi jutalék bank számára kedvezőtlen hatása az egyoldalú szerződésmódosítás szabályai szerint áthárítható lenne az ügyfelekre.)

Itt utánanézhetsz, hogy milyen bankszámlacsomagok vannak a piacon, és milyen díjakkal kell számolnod.

Most akkor csökkentette vagy emelte díjait az MKB?

Is-is. Talán inkább azt mondhatnánk, beépítette az illetéket a díjaiba, azok kényszerű megemelésével. Ott, ahol fix díj volt, rosszabbul jártak a kisebb átutalásokat, kisebb készpénzfelvételeket bonyolító ügyfelek, a nagyobb összegekkel tranzaktálók viszont akár tetemes banki díjaktól is megszabadultak!

A baj csak ott van, hogy a kisebb összegekkel tranzaktálók bizony sokkal többen vannak és a kevésbé tehetősek amúgy sem fognak nagy összeget utalni. Vagyis a régi rendszerről – a százalékos díjösszetevő miatt – bizony kimondhatjuk, hogy igazságosabb volt. Legalábbis az MKB átutalási és készpénzfelvételi díjai esetében. Így az állam azon törekvése, mellyel a banki képletek módosítási tilalmát az ügyfelek védelme érdekében rendelte el, valójában visszafelé sült el. Mivel az egykulcsos százalékos jövedelemadót épp annak társadalmi igazságosságával indokolták, akkor most vajon mivel indokolható az, hogy a széles tömegek kisebb tranzakcióit akár öt-tízszeresen is megdrágította, míg a tehetősebbeket akár 5-6 ezer forinttal is megsegítette az állam az újabb beavatkozásával…?

És ahol tényleg emelt az MKB…

A bankkártyák éves díjai megemelkedtek. Kártyatípustól függően minimum 11,5 százalékkal, maximum 84 százalékkal. Bár az MKB a pénzügyi tranzakciós illetékkel indokolta a díjemelését, ebben valószínűleg benne lehet a bankközi jutalék csökkentésének hatása (hiszen itt nem nullás díjat kellett emelnie, az emelést pedig az egyoldalú szerződésmódosítás szabályai engedik). Vagy ha tényleg csak az illeték hatása áll a díjemelés mögött, akkor a bank megoszthatta azt a tranzakciós díjak és az éves díj között.

Egy fecske csinál nyarat?

Igazából nem az MKB emelése az érdekes ebben a történetben. Sokkal inkább az, hogy a többiek követik-e, vagy inkább dacolnak a törvénnyel és díjszámító képleteikben változatlanul hagyják a külön kiemelt pénzügyi tranzakciós illetéket. Mert ez még nem dőlt el.

Az is kérdés továbbá, hogy akik viszont követik az MKB-t, azok vajon szintén a kisemberek felé súlyozzák-e majd a banki terheket?

Hamarosan kiderül…