A piac varázslói: Richard Dennis és teknőcei

| szerző:

A tőzsdével még csak ismerkedő, de a több éves tapasztalattal bíró kereskedők is érdekesnek és tanulságosnak találhatják Jack Schwagernek A piac varázslói interjúkötetét. Úgy vélem, hogy a tapasztalt traderek történeteit olvasva mi is tanulhatunk, azoktól, akiket a legnagyobb spekulánsok között tartanak számon. Nem féltve őrzött titkokról libben föl a fátyol, hiszen a tőzsdén nincs Szent Grál, nincs titok. Ennek ellenére is élvezetes sztorik, s a beszámoló végén felsejlik, hogy a siker mögött kőkemény munka, a gyarló emberi psziché megregulázása áll, s a szerencsével néha párosul a piac zseniális meglátása.

Richard Dennis a hatvanas évek végén kezdte árutőzsdei pályafutását, igaz akkor még minimálbérért küldöncködöt csupán. 1970 nyarán az elhatározást tett követte, hogy maga is kereskedésbe fogott, amit a családtól kölcsönkért 1600 dollár tőkével kezdhette meg. (A chicagói Mid America Árutőzsdén, ami egy alsó ligás tőzsde volt, de a kereskedett kontraktusok a megszokottak töredéke volt, ami lehetővé tette, hogy kevés tőkéjével is belevágjon a nagy kalandba.)

Nyereség és veszteség

A kereskedői helyért 1200 dollárt kellett fizetni, ami azt jelenti, hogy csupán 400 dollár maradt a kereskedés megkezdésére. Hogy a nyájas Olvasók miért olvassák tovább ezt a cikket? Remélem elég érdekesnek ígérkezik, ha elárulom, hogy ez tőke az évek során közel 200 millió dollárra növekedett! Tartsanak velem, hogy megismertessem Önöket a kivételes Dennisszel és tanítványaival, a teknőcökkel!

Az interjú 1988-ban készült, akkor, amikor Dennis a visszavonulás mellett döntött már, miután az általa kezelt nyilvános alap közel 50 százalékos veszteséget könyvelhetett el. Ettől az utolsó momentumtól elvonatkoztatva Dennis egyik bámulatra méltó kereskedői erénye az volt, hogy különösebb megrendülés nélkül volt képes átvészelni az ilyen és ehhez hasonló időszakokat, önbizalma ekkor is rendíthetetlen, törhetetlen volt.

A kezdetek...

De térjünk vissza a kezdetekhez! Amikor még tőzsdei küldönc volt, a heti keresetként kapott 40 dolláros minimálbért sikerült egy óra alatt elkereskednie. Igaz fogalma se volt, hogy mit is művel…A kereskedésben először még édesapja segítségét kellett kérnie, mert nem volt nagykorú, huszonegy éves, vagyis a ringben (pitben) apja szerepelt helyette. A folyamatos veszteség sem törte le ambícióit, sőt!

A kezdő kereskedőknek is azt tanácsolja, hogy amikor belevágnak a tőzsdézésbe, legyenek olyan rossz kereskedők, amilyenek csak lehetnek. Hiszen ez sokkal kevésbé költséges… Másrészt a tapasztalat nélküli, gyors kezdeti sikerek visszájára sülhetnek el.

Ezen nem azt kell érteni, hogy az első ügyletek nyerők, vagy vesztők voltak, hanem sokkal fontosabb, hogy

az első nagyobb nyereség a longer, vagy shorter oldalon érték el. Ugyanis ennek függvényében hajlamosabbak évekig a medvék, vagy bikák táborát erősíteni, ami nagyon rossz. Mindkét oldalnak egyensúlyban és rendben kell lennie, a pszichében semmi különbség nincs köztük. Ha valaki nem így látja, az eltorzítja a kereskedést.

Első időszakában Dennisnek erős belső igénye volt a siker eléréséhez, az előrelátást persze mázli is segítette. A stratégiája, elgondolásai, szabályai, nézőpontja még meglehetősen halovány. De azt megtanulta, hogy kövesse a trendet, az mindvégig helyes volt pályafutása során. Nem pénzfeldobással döntött pozícióiról, hanem egy hosszú távon is működő stratégiát követett: követni a trendet!

Pénteken túl magas záráskor, ami akár limites emelkedés is lehet, kifizetődőbb az emelkedés irányába kereskedni. De semmiféleképpen nem maradni short pozícióban, sem longban, ha ennek ellenkezője történik – ha túl alacsony a zárás.

Keserű pillanatok

Egyik legdrámaibb kereskedési eredményei között tartja számon (a tőkéjét ekkora már 3000 dollárra hizlalta), amikor egy gyors, tízszázalékos veszteség érte. Ezt tetézte ellentétes pozíció nyitásával, majd megint irányváltoztatás következett. A nap végére a tőke egyharmada elúszott, keserű tapasztalat. Nem volt még kereskedési szabálya a veszteségre. Ezt követően, ha destabilizáló veszteség érte, megtanulta, hogy szálljon ki, menjen haza, szundítson, csináljon bármi mást, szünetet kell hagyni a következő döntésig.

Tanulság: amikor rosszul mennek a dolgok, ne erőlködj!

1978-ig parkettkereskedő volt, rengeteget adott-vett. A piacok jól mozogtak, s a mai kereskedőknek már elérhetetlen élményben volt része: megismerhette a többi kereskedőt, azok emberi határait. Akkor is kiszálltak, amikor a piac limittel emelkedett, és szinte biztos volt, hogy másnap tovább megy felfelé. Nem bírták, hogy a profit lyukat éget a zsebükbe. Ő akkor szállt be, amikor ők kiszálltak…

Ezt követően íróasztal mellől kereskedett (a mai kereskedők is így teszik, hiszen a nyílt kikiáltás majdnem minden tőzsdén megszűnt – a szerk.), de az igazi nagyágyúk továbbra is sikeresek tudtak maradni. Annak ellenére, hogy már testközelből nem látható, mi folyik a parketten, amikor már nem látni azokat a jeleket, amiket meglehetett tanulni olvasni, mint például ”ez a három fickó mindig elrontja, hogy mikor fordul a piac”. 1978-ra már a határidős piacok is már annyira megerősödtek, hogy lehetett rajtuk kereskedni. A devizapiac 1974-ben indult, de több évbe telt, amíg nagyra nőtt a forgalmuk.

A teknőc kísérlet

1984-ben felvettek egy csoportot Dennisék üzlettársával, akivel középiskola óta barátok voltak. Filozofikus szócsatákat vívtak, hogy a sikeres kereskedő készségei leképezhetőek-e egy rakás szabályra (ez volt Dennis véleménye), vagy a jó kereskedővé váláshoz szükséges valami kimondhatatlan, misztikus, szubjektív vagy intuitív adottság? “Itt egy módszer, amellyel eldönthetjük a vitát. Vegyünk fel néhány embert, és képezzük ki őket, ezután meglátjuk, mi történik”. A fogadás elindult.

A kiválasztott csoportot teknőcöknek nevezték el. Az elnevezésnek az a története, hogy a kereskedőképzést megelőzően Dennis egy távol-keleti útjáról tért vissza, s úgy akarta nevelni a kereskedőket, ahogy Szingapúrban a teknősbékákat nevelik.

Ez egy intellektuális kísérlet volt, s amilyen jól csak tőlük telt, kiképezték a jelölteket. Dennis papírra vetette mindazt, amit a piacokról tudott: tanított egy kis valószínűségszámítást, kockázatkezelést és kereskedést.

Kiderült, hogy működik, nem is akárhogyan a szabályrendszere. Ijesztően jól és eredményesen működött!

A kiválasztásnál olyanokra esett a választás, akikről azt gondolták, hogy beválnak. Ezer jelentkezést kaptak, negyvenet hívtak be beszélgetésre, s tíz embert választottak ki. A kiválasztási kritériumokat teljesen nem árulta el, de az intelligencia fontos tényező volt a jellemvonások között. A jó alanyokat az értelmes és a rendkívül értelmes emberek között találták meg.

A képzés meglepően rövid volt, az első évben két hétig tartott! A kiképzésen azt hajtogatták az oktatók, hogy megtanítjuk, ami szerintünk működik, de elvárjuk, hogy hozzáadjátok a saját szimatotokat, megérzéseiteket vagy ítéleteiteket.

Egy hónap kereskedés során naplót vezettek a traderek, amelyben indokolták a kötéseiket. Azt akarták látni, hogy mennyire következetesen végzik, amire tanították őket. A második évben már csak egyhetes volt a képzés!

Az, hogy a kereskedési stratégiájukat ezáltal elárulták kívülállók számára, nem keltett bennük ellenérzést, mert meggyőződésük volt, hogy stratégiájuk nem válik sebezhetővé, működőképes marad akkor is, ha sokan ismerik. Dennis véleménye szerint akár újságban is közölhetné a kereskedési szabályait- a kutya sem követné őket.

A kulcs ugyanis a következetesség és a fegyelem. Bárki összeállíthat szabálylistát, amely legalább 80 százalékban olyan jó, mint amik ők tanítottak, de egy dologra nem mindenki képes. Megtanítani, hogy magabiztosan ragaszkodjanak hozzá akkor is, ha a dolgok rosszra fordulnak.

Hogyan teljesítettek a teknősök?

Igaz, hogy három embertől megváltak, akik nem teljesítettek jól, de a többi húsz  átlagban mintegy évi 100 százalékos nyereséget termelt. Mindezt egy viszonylag egyszerű stratégiával, trendvonal kereskedéssel érték el.

A következő részben Richard Dennis  tradereknek is szóló tanácsairól, tapasztalatairól olvashatnak, ami még forintra is válthatóak…

Szoták Attila

attila.szotak@daytradetalents.com

businessclub.dtt-financial.com 

(a T.bálint Kiadó 2015-ben megjelent A piac varázslói kötetének felhasználásával)

Hirdetés
Szavazz!

Szemet szúr a vörös csillag?

Simán átment a parlament Igazságügyi Bizottságán a Lex Heineken. Már a jövő...

Újabb hitelválság fenyeget?

Tőzsdeguruk kongatják a vészharangot: az Egyesült Államok és Kína most még...

Hirdetés
Brexit

Az amerikai politika esetleges EU-ellenes fordulata újabb háborúhoz...

Súlyos következményekkel járna a felek mindegyike számára, ha megállapodás...

Frankfurt az éllovas a londoni City pénzügyi szolgáltatási központjában honos...

Hirdetés
Előrejelzés

Szerintük az új szabályozási javaslattal a kormány félrevezetné a fogyasztókat.

Elemzők szerint pozitív meglepetést hozott a januári béremelkedés.

Pénzügyi elemzők szerint az eddigi aktivitási mérőszámok alapján a magyar...

Hirdetés
Ezt olvasta már?

Részvények, melyek után osztalékot kaphatunk »