Milliárdokat forgatnak Londonban

| forrás:
Fazekas Ferenc
| szerző: | olvasási idő: kb. 3 perc

A London Stock Exchange, vagy LSE, jelenleg Anglia fővárosában, Londonban található. 2014-ben Európa legnagyobb, a világon pedig a harmadik legnagyobb értéktőzsde volt, 6,06 billió dolláros piaci kapitalizációval. A Londoni Értéktőzsdével folytatjuk a világ leghíresebb tőzsdéinek bemutatását - áll az Invest and Trade cikkében.

1801-ben alapították Londonban a jelenlegi Paternoster téren, közel a Szent Pál Katedrálishoz. A 215 éve létező tőzsde a London Stock Exchange Group része, mely 2007 októberében alakult meg az LSE és a Milan Stock Exchange összeolvadásából. A Londoni Értéktőzsde a világ egyik legrégebbi tőzsdéi közé tartozik, és a kezdet kezdetétől számított történelme több mint 300 évre vezethető vissza.

A hőskor

A Royal Exchange megalapítása Thomas Gresham angol bankár nevéhez fűződik, aki az Antwerpeni Börze mintáját követte. A tőzsdét I. Erzsébet angol királynő nyitotta meg 1571-ben. A 17. században a tőzsdeügynökök ki voltak tiltva a Royal Exchange-ről a durva kereskedési módszereik miatt, ezért arra kényszerültek, hogy egy másik létesítményből működjenek, nevezetesen a híres Jonathan kávéházból.

Ebből a kávéházból kezdte el vezetni 1698-ban egy John Casting nevű bróker néhány nyersanyag, deviza és a fontosabb árucikk árfolyamát, mint például a só, a szén és a papír. Ezt a listát eleinte nem naponta frissítették, hanem hetente pár alkalommal tették közzé.

Később ez a lista átkerült a Garraway kávéházba. A nyilvános árveréseket egy bizonyos idő alatt folytatták le, méghozzá egy gyertya elégési idejét vették alapul. Ez a „by inch of candle” aukciók néven vált ismertté. Közben csatlakoztak vállalatok is, hogy emeljék a tőkét, valamint a királyi udvar is előteremtett némi pénzt, amivel támogatták a kereskedést. Ezek az első dokumentációk a forgalomképes értékpapírok szervezett kereskedésére Londonban.

A londoni nagy tűzvészben megsemmisült a Gresham Royal Exchange épülete, amit újraépítettek és 1669-ben üzembe helyeztek. Ezzel eltávolodtak a kávéházaktól és egy lépéssel közelebb kerültek a modern tőzsde szerkezetéhez. Ekkor született meg a szabályozott részvénypiac, ami rövidre vágta az engedély nélküli brókerek problémáját. Ennek érdekében az országgyűlés 1697-ben súlyos büntetéseket vetett ki, pénzügyileg és fizikailag egyaránt.

A brókerek maximális létszámát 100 főben állapították meg, ami később a kereskedések növekedésével bővült. Ez elkerülhetetlenül más problémákhoz vezetett, például a tőzsdeügynökök elhagyták a Royal Exchange épületét és London utcáin kezdtek kereskedni. Ezek az utcák Exchange Alley-ként voltak ismertek és az Angol Nemzeti Bank (Bank of England) közelében helyezkedtek el.

A Hét Éves Háború után (1756-1763) a Jonathan kávéház 150 brókerrel létrehozott egy klubot és megalapított egy hivatalos részvénytőzsdét. 1801-ben vezették be az első szabályozott árfolyamjegyzői szobát, de ezt nem minden résztvevő üdvözölte szívélyesen. Az első kereskedési napon a tagsággal nem rendelkező embereket a rendőrségnek kellett kivezetnie. Ennek ellenére egy új és nagyobb épületet kezdtek el tervezni. Ennek alapkövét William Hammond fektette le és az épület avatásán a bejárat felett már be volt vésve a „The Stock Exchange” felirat.

Szabályok és szervezettség

A tőzsde első éveiben még mindig nem voltak tiszta szabályozások és jogi alapok lefektetve. Ezért 1812 februárjában a General Purpose bizottság egy ajánlatot tett közzé, amely később az első törvénybe iktatott tőzsdei szabálykönyv lett. Annak ellenére, hogy a dokumentum nem volt annyira bonyolult, az egyes témák kidolgozottsága mégis összetett volt.

A kormányzati engedélyeknek és a növekvő kereskedési forgalomnak köszönhetően a tőzsde fokozatosan a pénzügyi élet elfogadott részévé vált a városban. Az újságok és a nyilvánosság folyamatos kritikái ellenére a kormány a szervezett piacot arra használta, hogy tetemes mennyiségű pénzösszeget szerezzen a Napóleon elleni háborúban.

A háborút követő években, amikor szembe kellett nézni a növekvő világgazdasággal, a külföldi kölcsönök olyan országoknak, mint például Brazília, Peru és Chile, szintén bővülő piaci lehetőségeket kínáltak. A külföldi piacok megjelenése a tőzsdén lehetővé tette egyre több kereskedő részvételét. A tengerentúli üzletek folyamatos növekedése végül azt eredményezte, hogy külföldi értékpapírokkal is lehetett kereskedni a tőzsde épületén belül.

Miközben London élvezte a nemzetközi kereskedés lehetőségét, Nagy-Britannia többi része is élvezte a gazdasági fellendülést. Két másik város mutatott még különösen nagy gazdasági növekedést, ezek voltak Liverpool és Manchester. Következésképpen mindkét városban megnyitották a részvénytőzsdét 1836-ban. Ebben az időszakban némely részvény árfolyama 10, 20, vagy akár 30 százalékot is emelkedett hetente.

Növekedés és krachok

A tőzsdei kereskedés folyamatosan bővült a következő évtizedek alatt. Aztán jött a jól ismert történet a két világháború alatt, illetve között, amikor bezárták a tőzsdéket, valamint erős visszaesés volt tapasztalható a tőzsdekrachok hatására. A 20. század első fele a bizonytalanság korszaka volt, aztán az 1950-es évek végétől újból megindult a részvénypiac fellendülése. Emiatt egy új és sokkal alkalmasabb helyet kerestek a tőzsde elszállásolására. A 26 emeletes Stock Exchange Tower építési munkálatai 1967-ben kezdődtek el. II. Erzsébet királynő avatta fel az épületet 1972. november 8-án.

Az 1973-as év változást hozott a részvénytőzsdén. Először is két tilalmat eltöröltek. Másodszor pedig az LSE egyesült 11 másik (Brit és Ír) tőzsdével, beleértve a Skót Értéktőzsdét is. A terjeszkedés egy új vezérigazgatói poszt bevezetését indítványozta. Egy kiterjesztett keresés után Robert Fell bizonyult alkalmasnak a pozíció betöltésére.

Az FTSE 100 indexet 1984 februárjában indították el. A leghasznosabb indexek egyikévé vált, amely leköveti a 100 legnagyobb brit vállalat árfolyamának mozgását. A kormányzati változtatások 1991-ben folytatódtak, amikor a Tőzsdei Tanács szerepét átvette az Igazgatótanács.

2004-ben a Londoni Értéktőzsde Hongkongban nyitott irodákat és több mint 200 vállalatot vonzott be Ázsiából, illetve a Csendes-óceáni régióból. Az LSE történetében a legnagyobb IPO (elsődleges tőzsdei kibocsátás) 2011 májusában történt, amikor a Glencore International 10 milliárd dolláros értékkel lépett a piacra.

Vezető tőzsde

Az LSE, illetve annak elődje, a Royal Exchange több mint 200 éven át a világ legnagyobb értéktőzsdéje volt. Árainak alakulása alapvetően befolyásolta a kontinens fejlődőben levő pénz- és tőkepiacainak helyzetét. Első helyét a nagy tőzsdék között a 20. század közepén elveszítette, mind a New York-i, mind a tokiói börze nagyobbá vált. Ezzel együtt a Londoni Értéktőzsde forgalma már kilencvenes évek végén is meghaladta az ezermilliárd dollárt. Vezető szerepe Európában a mai napig vitathatatlan.

Hirdetés
Szavazz!

Kiöregszik a magyar?

Amióta csak népszámlálást tartanak Magyarországon, még sosem volt ennyire...

Legyünk e-sport nagyhatalom?

Úgy tűnik a kormányzat elszánt ebben a kérdésben, bár a magyar e-sport még...

Forex mazsoláknak

Megvolt, azaz megvoltak az első éles kötéseim. Az eredmények?

Hirdetés
Brexit

A brit kormány 3 milliárd fontot (több mint ezermilliárd forintot) különít el...

Olyan könnyű lesz a letelepedett státus megszerzése, mint a jogosítvány...

Az Európai Gyógyszerügynökséget (EMA) Amszterdamba, az Európai Bankhatóságot...

Hirdetés
Előrejelzés

2018-ban a világgazdaság növekedése 3,9 százalék körüli értékével továbbra is...

Növekszik annak a kockázata, hogy a monetáris politika "túl sokáig túl...

A laza monetáris kondíciók tartós fennmaradására számítanak az elemzők,...

Hirdetés
Ezt olvasta már?

Óvatosan indult Amerika »