Milyen szálakat mozgathat meg Trump?

| forrás:
Invest and Trade
| szerző:

Cikksorozatunk harmadik és egyben befejező részéhez érkeztünk. A korábbiakban átrágtuk magunkat a legnagyobb geopolitikai kockázatokon, valamint választ kaphattunk arra a kérdésre is, hogy hova áramlik a globális nagytőke. Most megnézzük, hogy milyen intézkedésekre számíthatunk Donald Trump amerikai elnöktől, amennyiben betartja az ígéreteit - írja az Invest and Trade elemzője.

Belpolitikai változások

Donald Trump azt mondta, hogy újra akarja építeni az Egyesült Államokat, ezt pedig az infrastrukturális fejlesztésekkel kívánja megvalósítani. Van azonban egy gátló ok. Jelenleg Amerikában olyan erős a munkaerőpiac, hogy statisztikailag az országban mindenki dolgozik. Tehát annak érdekében, hogy Trump fejlessze az infrastruktúrát, máshonnan kell a munkaerőt elvonnia.

A korábbi cikkeinkben arról volt szó, hogy az amerikai elnök otthon akarja tartani a munkahelyeket. Ám ezzel a lépésével nem teremteni fogja, hanem akár csökkenteni a munkahelyeket. Ugyanis a cégek reakciója az lehet, hogy elkezdenek automatizálni és robotizálni.

Ez mégsem lesz feltétlenül rossz, hiszen aki viszont a robotizálásnak köszönhetően elveszíti az állását, lehet, hogy új munkahelyet talál az infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően. Ha Trumpnak sikerül ezt összehoznia, akkor tulajdonképpen két legyet üthet egy csapásra.

Amerikában a munkanélküliségi ráta jelenleg 4,6 százalék. Statisztikailag 5 százalék jelenti a teljes foglalkoztatottságot, tehát ahogy említettük, gyakorlatilag mindenki dolgozik. Tíz évvel ezelőtt, még 2007-ben volt ennyire jó ez az arány, vagyis még a legutóbbi globális krízis előtt volt ilyen jó állapotban az amerikai gazdaság.

Létezik egy másik, nagyon érdekes mutató is, ami az alulfoglalkoztatott munkavállalókat vizsgája. 2010-ben még 20 százalék volt azoknak a munkavállalóknak az aránya, akikre azt lehetett mondani, hogy alulfoglalkoztatottak. Jelenleg lent vagyunk 13 százalék környékén, tehát ez a mutató is sokat javult az elmúlt években.

Ez hivatalosan három dolgot jelent: egyre több amerikai végez minőségi munkát; egyre több amerikai tud teljes állásban minőségi munkát végezni; egyre több amerikai tud megfelelő fizetséget kapni a munkahelyén azért, amennyit ő tulajdonképpen ér.

Lényegében az mondható, hogy minőségileg fejlődik az amerikai munkaerőpiac. Ez éppen a mindenkori vezetők célja, vagyis otthon tartani a jó minőségű, jól fizető, magas szakértelmet és képzettséget igénylő munkahelyeket. A betanított munkákat pedig így is, úgy is át fogják vinni többek között Mexikóba, mivel ott tizedakkora költségek terhelik a munkáltatókat, ahogy arról részletesen is beszéltünk sorozatunk második részében.

Ezt a folyamatot nem is fogják megállítani, viszont a magasan képzett munkaerőnek sokkal több munkahelyet fognak tudni biztosítani az által, hogy az Egyesült Államokba visszaáramlik a tőke és ezek a nagyvállalatok újra elkezdenek Amerikában befektetni.

Az United Technologies 8 000 munkahelyet készül teremteni a következő 5 évben, melyek mindegyike magasan képzett munkaerőt kíván és jól fizető állás lesz.

Ha megfigyeljük a bérnövekedési mutatókat Amerikában, akkor jó látható, hogy nagyon régóta nem volt ebben a tekintetben javulás, de most azt lehet tapasztalni, hogy elindult egy folyamat. Ennek a folyamatnak ugyan még az elején vagyunk és nem annyira szembetűnű, de a cél itt is az, hogy az oktatásra és a fejlesztésre sokkal több pénzt költhessenek, amivel a magasan képzett munkahelyeket Amerikában tudják majd tartani. Ezek nyilvánvalóan jól fizető állásokat eredményeznének, ami azt is jelenti, hogy az emberek többet költenének, azáltal pedig jobban menne a gazdaság. Ez egyértelműen sokkal nagyobb mértékben növelné a cégek bevételét is.

Külpolitikai változások

Elsősorban négy egyezménynek a felülbírálata várható az elkövetkező időkben. Az első a NATO-val való kapcsolat, amiről már volt szó az előző cikkekben. Trump nem kívánja tovább ingyen betölteni a világ csendőre szerepet innentől kezdve. Jelezte, hogy nem hajlandó ő vinni a NATO tagságban a legnagyobb költségeket. Ugyanakkor többek között megígérte, hogy bombázni fogja a terrorista államokat.

Az amerikai lakosságnak és a szavazóknak a nagy része úgy gondolja, hogy semmiféle hasznuk nem volt abból, hogy az Egyesült Államok részt vett az utóbbi években eléggé költséges és kudarcba fulladt inváziókban. Ide sorolhatjuk Irakot vagy Afganisztánt, melyek nagyon sok pénzbe kerültek, de csekély mérhető hasznot hoztak Amerikának.

Az amerikai állampolgárok nem sok előnyt láttak a világban végbement globalizációs folyamatból sem. Az egyszerű emberek azt tapasztalták, hogy gyakorlatilag 15-20 éve nem emelkedtek a bérek. Az amerikai gyárakat megszüntették, hiszen azokat elvitték Mexikóba, illetve Kínába. Ezáltal nagyon sok munkahely tűnt el.

A másik külpolitikai dolog az úgynevezett „One-Chine policy” felülbírálata. Ez az egyezmény azt takarta, hogy Tajvan és a kínai állam közötti konfliktusban állást kellett foglalnia a többi országnak. Aki aláírta ezt az egyezményt, az a kettő közül csak az egyik állammal lehetett diplomáciai kapcsolatban. Az országok nagy része csak Kínával tartja ezt a kapcsolatot és Tajvant nem ismerik el. Trump ezt is felül akarja bírálni, ami nyilvánvalóan konfliktushelyzethez vezethet abban a térségben.

A harmadik a sorban a párizsi klímaegyezmény, amit 2015-ben írtak alá a világ országai. Az amerikai elnök nyíltan szembe megy a globális felmelegedés kérdésével. Pontosabban azzal, hogy a globális klíma kvótát mindenáron betartsa, ami nagyon nagy nyomást gyakorol a vállalatokra.

A negyedik egyezmény pedig a NAFTA (North American Free Trade Agreement – Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény). Ez tulajdonképpen Kanada, Amerikai és Mexikó között jött létre. Ennek a legfontosabb része az, hogy a nagy cégek, például az európai autóipari vállalatok betelepítik a gyárakat Amerikába, majd ugyanott eladják a termékeiket anélkül, hogy vámot kellene fizetniük. Most ennek is véget akar vetni Trump. Amennyiben ezeket az egyezményeket valóban felülbírálják, akkor az nagy változásokat idézhet elő a világgazdaságban.

Csúcsok felé törve

A globális vagyonátrendeződés témáját boncolgató cikksorozatunk végéhez érve ejtsünk még pár szót a két legfőbb amerikai indexről is.

Ha megnézzük az ötszáz legnagyobb amerikai vállalatot tömörítő S&P 500 indexet, azt láthatjuk, hogy az történelmi csúcson van. A Dow Jones Ipari Átlag index is hasonló képet mutat. Ez a harminc legnagyobb amerikai céget foglalja magában és szintén történelmi csúcsra emelkedett, áttörte a 20 000 dolláros szintet. Ez azt is jelenti, hogy az amerikai vállalatok részvényei szárnyalnak.

Egy nagyon erős és egységes kormányzat van most az Egyesült Államokban. Nem csak a kongresszus, de a szenátus is republikánus kézben van. Ez gyakorlatilag annyit tesz, hogy amit Donald Trump szeretne, azt meg is tudja valósítani. Összegezve mindezt egy dologban biztosak lehetünk: nagyon érdekes és talán az egyik legkülönlegesebb elnöki ciklus következik Amerikában.

Hirdetés
Szavazz!

Szemet szúr a vörös csillag?

Simán átment a parlament Igazságügyi Bizottságán a Lex Heineken. Már a jövő...

Újabb hitelválság fenyeget?

Tőzsdeguruk kongatják a vészharangot: az Egyesült Államok és Kína most még...

Hirdetés
Brexit

Az amerikai politika esetleges EU-ellenes fordulata újabb háborúhoz...

Súlyos következményekkel járna a felek mindegyike számára, ha megállapodás...

Frankfurt az éllovas a londoni City pénzügyi szolgáltatási központjában honos...

Hirdetés
Előrejelzés

Szerintük az új szabályozási javaslattal a kormány félrevezetné a fogyasztókat.

Elemzők szerint pozitív meglepetést hozott a januári béremelkedés.

Pénzügyi elemzők szerint az eddigi aktivitási mérőszámok alapján a magyar...

Hirdetés
Ezt olvasta már?

Külföldre önti a pénzt Kína »