Súlyos milliárdok keresik a helyüket a Trump-érában

| forrás:
Invest and Trade
| szerző:

Miért is érdemes az amerikai vállalatoknak külföldi gyárakban külföldi munkaerőt alkalmazniuk, ahelyett, hogy a hazai munkaerőpiacot támogatva az Egyesült Államokban hoznának létre munkahelyeket? Folytatjuk a globális vagyonátrendeződés témakörét boncolgató sorozatunkat - írja cikkében az Invest and Trade elemzője.

Az első részben szó volt arról, hogy Donald Trump amerikai elnök úgyszólván ultimátumot adott a nagyvállalatok vezetőinek, miszerint ha nem az Egyesült Államokban építenek gyárakat, illetve nem hazai földön végzik a gyártást vagy termelést, akkor szigorú adóztatásnak lesznek kitéve, amikor haza akarják hozni a terméket, hogy Amerikában értékesítsék.

Munkaerők összevetése

Durva átlaggal számolva Amerikában 30 dolláros órabérért dolgoznak a munkások. Ezzel szemben például Mexikóban egy munkásnak óránként 3-5 dollár fizetést adnak. Lényeges a különbség, hiszen akár tizedannyi bérköltséget kell kifizetniük a vállalatoknak.

Bár Amerikában magasan képzett szakembereket is tudnának alkalmazni, miközben külföldön külön időt és energiát kell fordítani arra, hogy betanított munkaerőhöz jussanak, az órabérekből származó különbségek miatti jelentős megtakarítás bőven kárpótolja a cégeket.

A félreértések elkerülése végett azért érdemes tisztázni valamit. Nem arról van szó ugyanis, hogy az amerikai cégek kizsákmányolnák a külföldi gyáraikban dolgozó helyi munkásokat, hanem egész egyszerűen ott mások az életkörülmények és ha átváltjuk a fizetéseket az adott ország devizanemére, akkor az tisztességes bérnek számít. Magyarországon például a minimálbér után járó órabér 2-3 dollár.

A munkabér mellett más lényeges különbségek is vannak a külföldi munkaerő és az amerikai munkaerő között. Az Egyesült Államokban a munkaóra hiányzás 3 százalékra tehető, míg Mexikóban ez csupán 1 százalék. Ennek többek között az az oka, hogy sokkal kevesebb jó munkahely van Mexikóban és az ottani emberek jóval elkötelezettebbek. Ha egy amerikai, vagy mondjuk egy német cég nyit ott egy gyárat, arra sorba állnak a mexikóiak, hiszen az presztízsnek számít náluk. Ezzel szemben Amerikában ez a fajta munka nem igazán számít jónak, és elsősorban a nem annyira tanult emberek végzik, így nem is becsülik meg akkora mértékben.

Egy másik tényező a munkaerő cserélődés, ami Amerikában 4-5 százalék. Ugyanez az adat Mexikóban 2 százalék, ami ugyanazokra az okokra vezethető vissza, mint amikről a munkaóra hiányzással kapcsolatban is beszéltünk. Ezek egy nagyvállalat esetében óriási különbséget jelentenek. A mexikói munkaerő átlagosan számolva 80 százalékkal olcsóbb, mint az amerikai.

Mexikóban betanított munkarőt alkalmaznak. Tehát jellemzően egyszerű munkákról van szó. Az olyan munkákat, amik elvégzésére magasan képzett emberekre van szükség, nem fogják és nem is tudnák kivinni külföldre az amerikai cégek.

Vállalatok készpénzállománya

Van egy másik érdekes adat, amit érdemes külön kiemelni. Az olyan amerikai bluechip vállalatok, mint például az Apple, a Microsoft vagy az Alphabet óriási mennyiségű készpénzállománnyal rendelkeznek, amelyek legnagyobb részét (sok esetben 80-90 százalékát) a külföldi leányvállalatokban tartják. A legnagyobb ilyen készpénzállománnyal rendelkező cég az Apple, amely 237,6 milliárd amerikai dollárral rendelkezik. Gyakorlatilag „ül” ezen a pénzen.

A viszonyítás kedvéért Magyarország éves GDP-je 140 milliárd amerikai dollár. Tehát az Apple majdhogynem ennek a duplájával rendelkezik készpénzben. Ez igazán elképesztő adat. Közben ne felejtsük el, hogy ezen vállalatok készpénzállományának a nagy része nem Amerikában van és ha Trump végrehajtja a tervezett adóreformját, akkor hihetetlen mennyiségű pénz fog visszaáramlani az Egyesült Államokba.

Van egy úgynevezett ROBO Global ETF, amely lényegében egy befektetési alap, de indexként is tekinthetünk rá, csakúgy, mint az S&P 500 indexre, amely a legnagyobb amerikai vállalatokat tömöríti magába. Ez a ROBO Global ETF tulajdonképpen a robottechnológiát, vagy a robotizálást követi. Ez azért fontos, mert az amerikai vállalatok ugye arra kényszerülnek, hogy hazai földön rendezkedjenek be, ott teremtsenek munkahelyeket, de közben versenyképesnek és nyereségesnek kell maradniuk.

Ha ezek a cégek automatizálnak, illetve robotizálnak, akkor ennek a folyamatnak a technológiai ipar lesz az egyik legnagyobb kedvezményezettje, hiszen végtére is technológiai fejlesztésekről van szó. Ahol ezek a robottechnológia fejlesztések folynak, ott fogják a legnagyobb nyereségeket realizálni. Az amerikai elnökválasztás óta, vagyis 2016. november 8. óta a ROBO Global ETF 7,9 százalékot emelkedett, amivel szemben az S&P 500 csak 5,8 százalékot.

Tőkeáramlás

Az előzőek már segítettek nekünk megválaszolni azt a kérdést, hogy hova áramlik a tőke a világban. De nem csak mi keressük erre a választ, hanem sokan mások is. A Bank of America a Merrill Lynch-csel karöltve minden évben elkészít egy közvélemény-kutatást, amiben szintén erre szeretnének választ kapni.

Ennek keretein belül 211 alapkezelőt kérdeznek meg, melyek összesen 568 milliárd amerikai dollárt képviselnek. Ezt már nyugodtan nevezhetjük globális nagytőkének. Mint kiderült, a legnagyobb mértékben a fejlődő piacokról folyik ki a pénz. Mivel Amerikában kamatemelés történt és még további kamatemelések várhatóak, a nagytőke egész egyszerűen nem hajlandó vállalni nagyobb kockázatot olyan külföldi piacokon, ahol jóval nagyobb a rizikó.

Éppen ezért a nagytőke egyrészt elkezd amerikai kötvényekbe vándorolni. A legtöbb pénz viszont továbbra is részvényekbe helyeződik, legalábbis tavaly december óta a nagytőke legnagyobb része oda került. A részvényeken belül pedig elsősorban a bankokba áramlott a pénz, valamint magába az amerikai dollárba.

Ez is a jelenlegi kamatemelési ciklusnak köszönhető, ami miatt az amerikai dollár folyamatos erősödése várható más devizákkal szemben.

Ennek következtében a nagybefektetők, melyek között államok is vannak, amerikai dollárt vásárolnak, amiből államkötvényeket tudnak venni.

Ezzel szemben a legtöbb pénz az euróból és az angol fontból áramlott ki. Ugye az angol fontban egyébként is nagy kockázat van, hiszen a Brexittel kapcsolatban egyre jobban nyilvánvalóvá válik, hogy „Hard Brexit” fog történni, vagyis minden eddigi egyezményt felbontanak az Európai Unióval és teljesen újra tárgyalják majd a feltételeket.

Sorozatunk harmadik, egyben befejező részében Trump infrastrukturális fejlesztéssel foglalkozó programját vesszük majd szemügyre, valamint azokról az egyezményekről lesz szó, amelyeknek az amerikai elnök a felbontását helyezte előtérbe.

Hirdetés
Szavazz!

A franciák is kilépnek az Unióból?

Tavaly még a Brexit is hihetetlennek tűnt. Idén meg már a francia...

Magyarország jobban teljesít?

Nem csak kormányzati szlogen immár, hogy hazánk jobban teljesít, tavaly a...

Hirdetés
Brexit

Újabb ötletet dobtak be a francia elnökválasztási kampányban.

Óriási veszteséggel számolnak a londoni elemzők, egyes ágazatok teljesen...

Megkezdődött a kilépési folyamat elindításához szükséges parlamenti...

Hirdetés
Előrejelzés

Az átlagkeresetek 10 százalékos emelkedését sem zárják ki ebben az évben az...

Az euróval a héten nem harcolt a forint, szemben a dollár, amivel már voltak...

Egy hét múlva, jövő pénteken kezdődik Magyarország államadós...

Hirdetés
Ezt olvasta már?

Rákattantak a befektetők a magyar logisztikai ingatlanokra »

ALTEO 4800 (1,65 ) ANY 1270 (0,71 ) APPENINN 228 (-0,87 ) Duna House A 3625 (1,03 ) EMASZ 22320 (-0,80 ) ENEFI 196 (2,62 ) ESTMEDIA 2 (-5,88 ) FHB 503 (0,40 ) FORRAS/OE 980 (5,38 ) GSPARK 3090 (0,65 ) KONZUM 56 (3,70 ) KULCSSOFT 700 (-2,64 ) MOL 21050 (-0,52 ) MTELEKOM 524 (0,58 ) NORDTELEKOM 6 (-1,69 ) OTP 9311 (-0,90 ) OTT1 25 (-7,41 ) PANNERGY 466 (-1,48 ) PLOTINUS 5750 (-0,12 ) RABA 1183 (-0,17 ) RICHTER 6650 (-0,43 )