Tokió a legnagyobbak között

| forrás:
Invest and Trade
| szerző: | olvasási idő: kb. 3 perc

A japán fővárosában, Tokióban található Tokyo Stock Exchange (TSE) Ázsiában a legnagyobb, a világon pedig a negyedik legnagyobb tőzsde a piaci kapitalizáció szempontjából, vagyis az egyes tőzsdéken jegyzett vállalatok összértékét tekintve. Jelenleg 2 292 vállalat részvényeivel lehet kereskedni a Tokiói Tőzsdén, melyek együttes értéke 4,18 billió amerikai dollárt tesz ki - írja bemutatójában az Invest and Trade elemzője.

Történelem

A Tokyo Stock Exchange, eredeti nevén Tokyo Kabushiki Torihikijo, 1878. május 15-én jött létre az akkori pénzügyi miniszter, Okuma Shigenobu és az ő kapitalista támogatója, Shibusawa Eiichi vezérletével.

A kereskedés 1878. június 1-jén kezdődött el. 1943-ban a TSE a főbb japán városok piacaival kombinálva létrehozta az Egységes Japán Tőzsdét. Nagaszaki bombázását követően az egyesített tőzsdét bezárták, de nem sokkal később újraszervezték.

A háború után, 1949. május 16-án, a mai napig használatban levő nevével, a Tokyo Stock Exchange újra megnyitotta kapuit az Értékpapír-Kereskedelmi Törvényt alapul véve. 1983 és 1990 között a TSE példátlan növekedést mutatott. 1990-ben a globális részvénypiaci kapitalizáció több mint 60 százalékát birtokolta, amivel messze a legnagyobb tőzsdének számított a világon. Habár piaci értékében ezután egy meredek esés következett, jelenleg is a negyedik helyet foglalja el a világ legnagyobb tőzsdéinek rangsorában.

A TSE jelenlegi épületét 1988. május 23-án avatták fel, leváltva ezzel az 1931-ben átadott eredeti létesítményt. A Tokyo Stock Exchange tőzsdeparkettje 1999. április 30-án bezárt, hogy a tőzsde átválthasson elektronikus kereskedésre, ami a tranzakciók minden típusát érintette. Az új intézményt, melyet TSE Arrows-nak neveztek el, 2000. május 9-én nyitották meg. Egy évtizeddel később, 2010-ben a TSE elindította az Arrowhead nevű kereskedési létesítményét.

2001-ben a Tokiói Tőzsde részvénytársasággá alakította át magát. Mindaddig egy bejegyzett egyesületként működött és a tagjai részvényesek voltak. 2007. június 15-én a TSE 303 millió dollárt fizetett azért, hogy 4,99 százalékos részesedést szerezzen a Szingapúri Tőzsdéből.

A London Stock Exchange (LSE) és a TSE közösen forgalmazott termékeket fejleszt, valamint megosztják egymással a technológiájukat, ezzel jegyezve be magukat a határokon átnyúló üzletek körébe a tőzsdék között, miközben fokozódik a nemzetközi verseny. 2008 júliusában az LSE és a TSE egy új közös vállalatot jelentett be tokiói székhellyel, amely a Londoni Értéktőzsde Alternative Investment Market működésén alapszik.

Pár évvel ezelőtt előtérbe került az Osaka Securities Exchange és a TSE összeolvadása, melyet a Japan Fair Trade Commission 2012 júliusában jóvá is hagyott. Az egyesülésből létrejött Japan Exchange Group (JPX) 2013. január 1-jén indult útjára.

Kíváncsi vagy a többi tőzsdére is? A Budapesti Értéktőzsdéről itt olvashatsz, a frankfurtiról itt, a londoniról itt, az európai Euronext tőzsdéről itt és a New York-i NYSE-ről ezen a linken.

Szerkezete

A Tokyo Stock Exchange egy kilenc igazgatóval, négy könyvvizsgálóval és nyolc további vezető tisztségviselővel működő társaság. Székhelye a tokiói Kabutocho-ban található, amely Japán legnagyobb pénzügyi negyede. A tőzsde normál kereskedési időszaka minden hétköznap délelőtt 8:00 órától 11:30-ig tart. Majd délután 12:30-tól 17:00-ig lehet kereskedni.

A Tokiói Tőzsdén jegyzett részvényeket három szekcióba különítik el. Az első a nagy vállalatokat tartalmazó First Section, a második a közepes méretű cégeket gyűjtő Second Section, a harmadik pedig a Mothers Section, amelyben gyorsan növekvő startup cégek részvényeivel lehet kereskedni. 2010. október 31-én 1 675 vállalat volt First Section-ben, 437 a Second Section-ben és 182 a Mothers Section-ben.

A TSE legfőbb indexe a Nikkei 225, amely a Nihon Keizai Shimbun (ez Japán legnagyobb üzleti újságja) által kiválasztott vállalatokat tartalmazza. Továbbá fontos index még a TOPIX, amely a First Section cégek részvényárfolyamain alapszik, valamint a J30 index, amely a legnagyobb ipari vállalatokat tartalmazza. 94 hazai és 10 külföldi értékpapír vállalat vesz részt a TSE kereskedésében.

A Tokiói Tőzsdének saját újságírói klubja van, melyet Kabuto Club-nak neveznek és a TSE épület harmadik emeletén található. A legtöbb Kabuto Club tag kapcsolatban áll a Nihon Keiza Shimbun, a Kyodo News, vagy a Jiji Press újságokkal, amelyek a leghíresebbek Japánban, valamint olyan üzleti televíziókkal, mint a Bloomberg és a CNBC. A Kabuto Club általában áprilisban és májusban van a legjobban leterhelve, amikor a nyilvánosan működő társaságok közzé teszik az éves beszámolójukat.

Technológiai problémák

A Tokiói Tőzsdének az évek folyamán számos technológiai nehézséggel kellett szembenéznie. 2005. november 1-jén a TSE csupán 90 percig működött az újonnan telepített tranzakciós rendszer hibáinak következtében. Ezt a rendszert a Fujitsu fejlesztette és arra volt hivatott, hogy megbirkózzon az egyre nagyobb kereskedési volumennel. Ez a megszakítás volt a legrosszabb eset a tőzsde történelmében. A kereskedés négy és fél óráig volt felfüggesztve.

2001 decemberében egy hatalmas reklámcég, a Dentsu első nyilvános tőzsdei kibocsátása (IPO) közben egy svájci befektetési bank, az UBS Warburg egyik kereskedője véletlenül elindított egy megbízást, miszerint 610 ezer darab részvényt adott el, részvényenként 1 japán jenért. Az eredeti szándéka az volt, hogy 1 darab részvényt ad el 610 ezer jenért. A bank emiatt 71 millió svájci frankot veszített.

Ha azt hisszük, hogy ilyen eset csak egyszer fordulhat elő az életben, akkor tévedünk. 2005. december 8-án egy kísértetiesen hasonló dolog történt. Egy másik IPO esetében, történetesen a J-Com vállalatról van szó, a Mizuho Securities cég egyik alkalmazottja elütött egy megbízást és eladott 600 000 részvényt egy jenért, ahelyett, hogy 1 részvényt adott volna el 600 000 jenért.

A Mizuho nem figyelt fel a hibára, a TSE pedig kezdetben minden kísérletet megakadályozott a megbízás törlésére. Ez 347 millió amerikai dollár veszteséget eredményezett, melyen a Mizuho és a tőzsde megosztozott.

Azóta mindkét társaság igyekszik kezelni a problémákat: hibák ellenőrzésének a hiánya, biztosítékok hiánya, megbízhatóság megkérdőjelezése, áttekinthetőség, tesztek hiánya, bizalomvesztés, valamint az óriási veszteség, ami keletkezett. Három nappal az eset után a TSE elismerte, hogy az ő rendszerük okozta a hibát. December 21-én Takuo Tsurushima, a TSE vezérigazgatója és két másik felsővezető lemondott tisztségéről.

2006. január 17-én a Nikkei225 index 2,8%-ot esett. Ez volt a legnagyobb zuhanás kilenc hónapra visszamenően. A befektetők elkezdték eladni a részvényeiket a livedoor internetes vállalatot megszállt ügyészek razziája miatt. A Tokiói Tőzsde másnap, január 18-án korán bezárt, mert a kereskedési ügyletek megnövekedett száma azzal fenyegetett, hogy meghaladja a tőzsde rendszerének kapacitását, ami 4,5 millió kereskedés naponta. Ez az eset később a „livedoor sokk” nevet kapta. A Tokiói Tőzsde ezek után gyorsan megemelte a megbízási kapacitását naponta 5 millióra.

Az idei évben ez volt az Invest and Trade elemzőinek utolsó cikke. Köszönjük az eddigi figyelmeteket és reméljük, hogy jövőre is követni fogtok minket. Minden kedves olvasónknak Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és sikerekben gazdag Boldog Új Évet Kívánunk!

Hirdetés
Szavazz!

Kína kinyírja a bitcoint?

A kínai kormány immár nem csak a bitcoin ellen harcol, de hadjáratot indított...

Elpártolnak az iPhone rajongói?

Az új iPhone-ok alig fogynak, a régieket meg lassítja az Apple. Elpártolnak a...

Hirdetés
Brexit

Juncker szeretné, ha az Egyesült Királyság egyszer visszatérne az EU-ba.

A brit kormány nem veheti készpénznek, hogy sikerül...

A skót miniszterelnök szerint továbbra is a függetlenség kínálja a legjobb...

Hirdetés
Előrejelzés

2018-ban további, akár 15 százalékos drágulás sem kizárt a postai- és...

Folytatódhat az építőiparban a növekedés, bár ezt több tényező - közöttük a...

Az adócsökkentések miatt az év elején tovább lassulhat a fogyasztói árak...

Hirdetés
Ezt olvasta már?

Dél-afrikai botrányon buknak az amerikai bankok? »

ALTERA 550 (1,85 ) ANY 1390 (1,46 ) APPENINN 694 (3,58 ) BIF 1580 (0,64 ) CIGPANNONIA 483 (2,66 ) CSEPEL 968 (-3,20 ) EHEP 1050 (14,75 ) ELMU 26400 (1,54 ) EMASZ 24000 (-0,83 ) ENEFI 220 (2,80 ) ESTMEDIA 56 (3,70 ) FHB 743 (-0,27 ) FORRAS/OE 1350 (17,39 ) FORRAS/T 1350 (5,47 ) FUTURAQUA 65 (1,56 ) GSPARK 3610 (1,69 ) KONZUM 3215 (2,06 ) KULCSSOFT 920 (1,10 ) MASTERPLAST 600 (1,69 ) MOL 3030 (0,46 ) MTELEKOM 472 (0,32 ) NORDTELEKOM 49 (4,26 ) NUTEX 56 (-2,76 ) OPUS 650 (6,91 ) OTT1 275 (7,42 ) PANNERGY 758 (-1,04 ) RABA 1275 (0,79 ) RICHTER 6690 (0,22 ) SET Group 205 (3,27 ) WABERERS 4860 (0,21 ) ZWACK 17150 (0,59 )