Megmentjük Amerikát?

| forrás:
PrivateBanking
| szerző:

Előző bejegyzésünkben Donald Trump gazdasági érdekeltségeivel, azok teljesítményével foglalkoztunk, a mostani cikkben pedig a korábbi Clinton-éra eredményére térünk át, hiszen az jelentős hatással volt nemcsak az USA-ra, hanem a későbbi világgazdasági folyamatokra is, valamint megítélése is kettős, hiszen az ami elterjedt a közéletben merőben különbözik attól, amit a számok mutatnak.

A legfontosabb érv, amivel mindenki találkozik akkor, ha az 1993 és 2000 közötti időszakot nézi, az az, hogy a korábbi, tetemes költségvetési deficitet sikerült megszüntetni, és az állam gazdálkodása pluszba fordult, ezzel bőséges jólétet teremtve az USA lakóinak - írja blogbejegyzésében Debreczeni Csaba.

Korábban a Reagen-kormány tetemes adósságot hagyott maga után, amely csökkentésének feladata Bush nyakába szakadt. Ekkor a legtöbb politikus úgy gondolta, hogy ha nem csökkentik az adósságot, akkor az USA ki fog esni a világ vezető országai közül. A demokraták és a republikánusok követelései közepette Bush hezitált, így nem sikerült rendbe tenni a költségvetést, ami gyors népszerűségvesztéshez vezetett. Ezután lépett a színre Bill Clinton, aki „megmentette” az USA-t az adósságok terhétől. A nagy kérdés az, hogy igaz-e ez az állítás, vagy csak valami számviteli trükközésről van szó, és közel sem olyan nagyszerű esemény ez, mint amilyennek megszépítette az idő?

Mai szemmel nézve a 90-es évek deficitje nem volt túl magas, még csak veszélyesnek sem volt nevezhető, hiszen 2008-ban a válság hatására, amikor leálltak a magánberuházások, az államnak a piacra kellett lépnie, mialatt 10-15 százalék közötti költségvetési deficitet produkált, de ez akkor szükséges is volt, hiszen ennek hiányában még nagyobb lett volna a 2008-as válság pusztítása. Ehhez képest az 1990-1993-as 5 százalékos deficit elhanyagolható lenne.

Forrás: Bloomberg, EQA, PrivateBanking

Ezzel együtt mozgott természetesen az adósság GDP-hez mért aránya is, hiszen az 1990-ben a GDP körülbelül 50 százalékra rúgott, majd 1995-ig emelkedett, és 2008-ig stagnált. Azonban ha egy pillantást veszünk az US Treasury hivatalos adataira, akkor kiderül, hogy itt semmilyen adósságcsökkentés nem volt, ami miatt később Clinton hihetetlen népszerűségre tett szert.

Forrás: US Treasury, EQA, PrivateBanking

Az ok egyszerű. A fent vázolt diagram a teljes adósságot mutatja, de azt két részre lehet bontani. Az államadósságra, amely tartalmazza a kötvényeket s a diszkontkincstár-jegyeket, és az úgynevezett „intragovernmental holdings”-ra, azaz egy olyan adósságfajtára, amikor az állam saját magától vesz kölcsön. Ilyen lehet például a szociális segély alapja, melybe általában több pénz folyik be, mint ki, így innen az állam könnyen tud „kölcsönvenni”, és később kiegyenlíteni a számlát. Ha kettébontjuk a teljes adósságot, akkor látható a Clinton-éra „adósságcsökkentése”, azaz inkább számviteli trükközése:

Forrás: US Treasury, EQA, saját szerkesztés

Azaz a kormányzaton belüli adósságok 57 százalékkal növekedtek, míg a hivatalos államadósság 10 százalékkal csökkent, de a kettő eredője az, hogy a teljes adósság igazából növekedett, mint ahogy az a második diagramon látható.

A trükközés tovább is bonyolítható. A Clinton-kormányzat költségvetési szufficitet, azaz többletet is elért 1998 és 2000 között, így 1998-ban 69,3 milliárd dollárt, 1999-ben 125,6 milliárd dollárt és 2000-ben 236,3 milliárd dollárt jelentettek a hivatalos adatszolgáltatók.

Miután megtaláltuk ezeket a hivatalos adatokat, nézzük meg a fent vázolt ábra táblázatát:

Forrás: US Treasury, EQA, PrivateBanking

A Clinton-kormányzat az államadósság oszlopra fókuszált, és ha ezt nézzük, akkor nagyon könnyen kijön a matematika. E szerint 1997 és 1998 között az államadósság 55 milliárddal csökkent, és ebben az évben a jelentett, hivatalos költségvetési szufficit 69,3 milliárd dollár lett. A következő évben 97 milliárd a különbség, a hivatalos adat 125,6 milliárd dollár, és az utolsó, 2000-es évben 230 milliárd, míg a hivatalos költségvetési többlet 236,3 milliárd dollár. Csakhogy eközben az első oszlop, azaz amikor az állam saját magától vett kölcsön, növekedett, méghozzá 168, 227 és végül 248 milliárd dollárral. Ha a hivatalos szufficitet összevonjuk azzal, hogy az államon belüli adósság mennyivel növekedett, akkor egyik évben sem beszélhetünk többletről, sőt a 1998 és 2000 között a következő hiányok születtek: -113, -130 és -17 milliárd dollár.

Persze ez az akkori törekvésekkel is megmagyarázható, hiszen éppen Clinton volt az, aki például az egészségügy reformját tervezte (milyen különös, most is ez van terítéken), amely jelentős költségvetési terhet rótt volna az államra, így ha valakinek ez a fő célkitűzése, akkor nehezen hihető el, hogy valójában a másik oldalon csökkenteni akarja az államadósságot.

További kérdést vet fel, hogy a 2000 és 2001-ben már jelentősen nem növekvő államadósság az akkor éppen kialakult gazdasági helyzetben mit is eredményezett, de ez a következő cikk témája lesz.

Hirdetés
Szavazz!

Szemet szúr a vörös csillag?

Simán átment a parlament Igazságügyi Bizottságán a Lex Heineken. Már a jövő...

Újabb hitelválság fenyeget?

Tőzsdeguruk kongatják a vészharangot: az Egyesült Államok és Kína most még...

Hirdetés
Brexit

Nicola Sturgeon skót miniszterelnökkel tárgyalt hétfőn Glasgowban Theresa May.

Egy befektetői felmérés szerint továbbra is London a világ vezető pénzügyi...

A brit élelmiszerszektor szerint elengedhetetlen a szabadkereskedelmi...

Hirdetés
Előrejelzés

Londoni elemzők szerint a gyorsuló infláció egyelőre nem befolyásolja az MNB...

A pénteken kiadott COT-riport szerint a március 21-gyel záruló egyhetes...

Szerintük az új szabályozási javaslattal a kormány félrevezetné a fogyasztókat.

Hirdetés
Ezt olvasta már?

Hogy hat Trump az amerikai gazdaságra? »

ALTERA 1099 (9,90 ) ANY 1306 (0,08 ) CIGPANNONIA 219 (-1,79 ) CSEPEL 494 (4,22 ) ELMU 24800 (-0,60 ) EMASZ 22310 (-0,45 ) ENEFI 185 (-1,60 ) ESTMEDIA 2 (-6,25 ) FHB 542 (-2,87 ) FORRAS/T 781 (-0,51 ) FUTURAQUA 34 (-2,86 ) MASTERPLAST 515 (0,19 ) MOL 20225 (-1,00 ) MTELEKOM 487 (-0,41 ) NORDTELEKOM 6 (-3,39 ) NUTEX 61 (3,39 ) OPIMUS 48 (-2,04 ) OTP 8170 (-1,27 ) PVALTO 675 (3,85 ) RABA 1134 (-1,39 ) RICHTER 6505 (0,40 ) ZWACK 17100 (-0,03 )