Nem először fenyegetőzött

Erről maga Erdogan beszélt egy csütörtöki ankarai rendezvényen. A politikus a televízióban közvetített beszédében elmondta, Donald Tuskot, az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnökét, valamint Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét figyelmeztette erre a lehetőségre.

Értesülések szerint a török elnök nem először fenyegetőzött ezzel. Egy görög hirportál a hét elején arról számolt be: Erdogan már tavaly novemberben Brüsszelben Junckert és Tuskot azzal fenyegette meg, hogy Törökország menekültekkel árasztja el Európát, ha az unió vezetői nem kötnek jobb alkut Törökországgal a menekültválság megoldása érdekében.

Felszólította az ENSZ-t

A török államfő csütörtökön kifejtette: hatszázezer szíriai érkezhet a török határra az újabb menekülthullámmal, ha folytatódnak a szíriai kormányerőknek és Oroszországnak a civil lakosságot célzó légicsapásai Aleppóban és környékén.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Beszédében felszólította az ENSZ-t, tegyen erőfeszítéseket a szomszédos Szíriában zajló vérengzés – Erdogan szerint etnikai tisztogatás – megakadályozása érdekében. Ahelyett, hogy az ENSZ utasításokkal látja el Törökországot, lépjen közbe Szíriában – tette hozzá.

Véges a türelme

Kijelentette: Törökország ez idáig közel 10 milliárd dollárt költött a területén tartózkodó menekültekre, amelyhez az ENSZ 455 millió dollár támogatást adott. Szégyen – minősítette a hozzájárulás összegét a politikus.

A török elnök hangsúlyozta: véges a türelme a szíriai helyzet láttán és egy adott ponton „megteszi majd a szükséges lépéseket”. Más országok száz, háromszáz, ötszáz esetleg ezer menekültet fogadtak be – folytatta.

Korábban az edirnei határnál többször megállítottuk a nyugatra tartó migránsokat, de lehet, hogy később átengedjük őket és egyszerűen csak jó utat kívánunk nekik – fogalmazott a köztársasági elnök.

Oroszország lépett

Erdogan szerint olyan megoldást kell keresni, amely a Szíriából útnak indulókat hazájukban tartja. A politikus úgy vélte, a szíriai válság nem oldható meg biztonsági és repülési tilalmi övezetek kialakítása nélkül.

A második legnagyobb szíriai város ellenőrzéséért a kormányerők és a felkelők évek óta küzdenek egymással. Oroszország tavaly szeptember vége óta Bassár el-Aszad szíriai elnök kérésére légicsapásokat hajt végre Szíriában, és támogatja a dzsihadisták és más fegyveres ellenzéki csoportok ellen harcoló kormánycsapatokat.

Félmillió potenciális menekülttel lehet számolni

Elmondta: a török hatóságok tavaly 145 ezer határsértőt és 4500 embercsempészt tartóztattak le, a török partokról az EU-ba jutó illegális bevándorlók számát pedig a napi háromezerről háromszázra sikerült visszafogni. Bozkir szerint azonban a helyzet ismét rosszabbodhat, hiszen amióta a „szíriai kormányerők és Oroszország egyesült erővel bombázzák Aleppót” újabb ötvenezer szíriai érkezett a török határra.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]

Rajtuk kívül rövid távon további félmillió potenciális menekülttel lehet számolni, de szerinte akár 3,5 millió ember is útra kelhet otthonából, ha tovább romlik a helyzet Szíriában – jósolta a török miniszter.
Bozkir beszámolója szerint Törökországba eddig 2,6 millió „vendég” érkezett Szíriából. Mint mondta: Ankara csak a táborokra 8 milliárd dollárt költött, de ha a helyhatóságok, a civil társadalom, és az állam valamennyi költségét összeszámolják, együttesen már 20 milliárd dollárt költöttek a szíriai menekültekre.

Nem magának kéri a pénzt Törökország

A migrációs válság azonban az egész emberiség problémája, megoldásához pedig minden érintett félnek együtt kell működnie – figyelmeztetett a török miniszter. Az Európai Unióval kidolgozott közös cselekvési tervben előirányzott hárommilliárd eurós összegről kijelentette: ezt nem Törökország kérte, nem utak és hidak építésére fogja költeni, hanem a „szíriai vendégek” elszállásolására, egészségügyi ellátására, a negyedmillió szíriai gyerek iskoláztatására, újabb táborok építésére és mindennek az a célja, hogy csökkentésék a nyomást, amelyet az illegális bevándorlás jelent Európa számára.

A két miniszter bukaresti közös sajtóértekezletén Comanescu megerősítette: Románia az unió külső határainak megerősítését szorgalmazza, ennek egyik megnyilvánulási formája pedig az, hogy az uniós határőrizeti ügynökség (Frontex) fő működtetői közé tartozik.

Arra a kérdésre, hogy mit szólna, ha a felzárkóztatási alapokból vennének el pénzt, hogy az EU előteremtse a Törökországnak ígért hárommilliárd eurót, Comanescu azt válaszolta: a kohéziós költségvetés elosztásáról már korábban meghozták döntést, és „azt nem kell megváltoztatni”.