Az unióhoz 2004-ben – Magyarországgal egy időben – csatlakozott Észtország először látja el a félévente tagállamról tagállamra szálló tisztet. Málta után eredetileg az Egyesült Királyság következett volna, az unióból való kilépésre készülő ország azonban lemondott a soros uniós elnökségéről.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”110″]

Ezek a fő célok

Tallinn már véglegesítette féléves programját és annak prioritásait: az első a nyitott és innovatív gazdaság megteremtése, a második a biztonság megerősítése, a harmadik az „adatok szabad áramlása” és a digitális fordulat, a negyedik pedig a „befogadó és fenntartható Európa”.

Az első területen belül kiemelték az EU négy alapszabadságának – a személyek, a tőke, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgásának – biztosítását, a cégalapítás egyszerűsítését, a kereskedelmi tárgyalások előmozdítását, a bankszektor stabilizálását és az adóelkerülés elleni fellépést.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

A biztonság megerősítésén belül a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre, az uniós külső határok védelmére, a migrációs válság kezelésére, a közös menekültügyi rendszer reformjára, illetve a katonai költségek növelésére és a védelmi együttműködés fokozására kívánnak fókuszálni.

Észtország ezek mellett fontosnak tartja a határokon átívelő e-kereskedelem és e-szolgáltatások, a digitális közszolgáltatások fejlesztését, valamint a munkaerő mobilitására vonatkozó szabályok korszerűsítését, az esélyegyenlőség biztosítását, továbbá a társadalmi befogadást és a fenntarthatóbb környezetet.

Egységben az erő

Jüri Ratas észt kormányfő nemrégiben Brüsszelben hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság unióból való kilépése, a Brexit miatt gyakorlatilag ez lesz az első, huszonhetes körű elnökség, így már most fontos demonstrálni a bennmaradó tagországok egységét. Leszögezte azonban, hogy nem csak a szavak szintjén van szükség egységre, hanem a tettekben is.

Ratas pénteken – az Európai Bizottság testületét fogadva – megerősítette, hogy az elnökség legfontosabb feladatai közé sorolja a külső uniós határok védelmének fokozását.

Jean-Claude Juncker, a brüsszeli bizottság elnöke Ratasszal tartott tallinni sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, hogy az uniós elnökség „jó kezekbe került” a következő hat hónapra.