A feltörekvő régió visszaesése már tavaly elindult, amikor az amerikai jegybanki likviditáspumpa fokozatos leállítása nyomás alá helyezte azokat a feltörekvő országokat, ahol a nagy jegybankok gazdaságösztönzése miatt a piacokon elérhető nagy mennyiségű, olcsó pénz hajtotta a növekedést, elterelve a figyelmet a gazdaság komoly szerkezeti problémáiról. A befektetők, portfólió-kezelők azonban nem az egyes országokat, hanem inkább a teljes régiót nézik, ezért azok az országok is nehéz helyzetbe kerülnek, ahol nincs komoly fundamentális alapja a visszaesésnek. Az elmúlt hetek árfolyammozgásai világosan megmutatták, hogy egy-egy bajban lévő ország nehézsége pillanatokon belül végigsöpör a tőkepiacokon, akár egy fertőzés.
Magyarország eddig viszonylag jól ellenállt a fertőzésnek. Kérdés azonban, hogy meddig tart ki az immunitásunk akkor, amikor Törökország, Dél-Afrika, Thaiföld és Brazília után most Ukrajna, Oroszország és Venezuela is egyre lejjebb húzza a feltörekvő piacokat” – mondta el Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.
Hogyan terjed a fertőzés? És hogyan érinti mindez Magyarországot?
A pénzügyi fertőzésnek csak az első, igaz, leglátványosabb tünete, amikor egy ország gazdasági-politikai nehézségeit látva a befektetők sorra szabadulnak nemcsak az érintett ország, hanem a teljes feltörekvő régiós deviza-, kötvény- és részvénybefektetéseiktől. A tőkekivonásra reagálva immár nemcsak a nehézséggel küzdő országok, de a tőkepiacokon „megfertőződött” országok jegybankjai is kénytelenek kamatot emelni, megdrágítva ezzel a vállalatok számára elérhető hitelforrásokat.
Mindezt akkor, amikor a bizonytalan környezet miatt a bankok is sokkal óvatosabban helyeznek ki új hitelt, és a részvénykibocsátás is megáll. A vállalati szektor forráshoz jutása ezzel jelentősen megnehezül, megdrágul, ami visszafogja a termelést és a beruházásokat, végső soron tehát a gazdasági növekedést” – magyarázta Horváth István.
A fertőzés nem áll meg a tőkepiacokon
Súlyosbítja a helyzetet, hogy a pénzügyi fertőzés nem áll meg a tőkepiacokon, hanem a közvetlen reálgazdaságon keresztül is hat. Egy-egy bajba jutott ország mint export-import piac részben vagy akár teljesen is kieshet, komoly károkat okozva ezzel gazdasági partnereinek. Emellett a nemzetközi nagyvállalatok vezetői kétszer is meggondolják, hogy egy új gyár létrehozását, vagy akár csak kapacitásbővítést is egy gazdasági és akár politikai bizonytalanságokat hordozó régióban valósítsák-e meg. Ezzel a külföldi működőtőke beáramlása is egyértelműen visszaesik, sőt mi több, a legutóbbi üzleti hírek szerint, amelyek arról szólnak, hogy orosz befektető kezébe kerül a német RWE olaj- és gáztermelő vállalkozás, már a belföldi tőke is inkább külföldön keres magának helyet. A negatív pénzügyi és reálgazdasági folyamatokat pedig mindvégig a régióra általánosan jellemző pesszimista hangulat kíséri, ami még inkább fokozza a fent felvázolt kedvezőtlen folyamatokat.
Magyarország eddig viszonylag jól ellenállt a fertőzésnek, köszönhetően annak, hogy nálunk már 2008-ban megkezdődött az a szerkezeti átalakulás és a külső hitelállomány leépítésének folyamata, aminek eredményeképpen a folyó fizetési mérleg éve óta jelentős pluszt mutat. Ugyan a lassan közel féléve húzódó feltörekvő piaci visszaesés a forint gyengülésében jól tetten érhető, ez azonban nem írható kizárólag ennek a számlájára, hiszen nagy szerepe van a folyamatos jegybanki kamatcsökkentésnek is.
Mit tegyenek jelen helyzetben a befektetők?
„A feltörekvő régió növekedése már tavaly lassulni kezdett, ami idén is folytatódik. Ezt a részvénypiacok nagyrészt már 2013-ban beárazták, hiszen miközben a fejlett tőzsdék száguldottak, a feltörekvők mínuszt produkáltak. Éppen emiatt a feltörekvő részvények akár olcsónak is tűnnek, azonban a még mindig egyre fokozódó bizonytalanságok miatt egyelőre inkább a fejlett piacokon befektető alapokat javasoljuk, ahol stabil, megbízható növekedés várható” – tanácsolja Horváth István.
