2024 március 28

Föld alá süllyed a szén és az olaj, jöhet az e-mobilitás

A Jedlik tervről jobbára ennyit lehet ismerni, illetve annyit, amennyit a politikusok ismertetnek a közvélemény számára. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányszóvívői tájékoztatón arról beszélt, hogy 2020-ra a hazai városi és elővárosi tömegközlekedési forgalomban legkevesebb ötvenezer hibrid- és elektromos hajtású gépjárműnek kellene közlekednie.

Kevés e-járművet értékesítenek Magyarországon

Ennek érdekében legkevesebb háromezres töltőhálózat létesítésére lesz szükség, amihez a kabinet is hozzájárul.

Az elképzelések nagyszabásúak, maga a Jedlik Ányos terv csak üdvözölhető, hiszen a korszerű energia használata ma nem csak Magyarország, hanem, az egész világ létérdeke. Kérdés azonban, hazánk mennyire készült fel az e-mobilitásra, s mennyi a frissen bejelentett számok realitása.

Nézzük először is valóságot. Magyarországon az e-mobilitás egyelőre gyerekcipőben jár. Bizonyítják ezt a kereskedelmi adatok. Tavaly a hivatalos statisztika szerint kevesebb mint hetvenezer új autót értékesítettek. Az idei prognózisok szerint az idén talán hetvenezer új kocsi talál gazdára. Ha számokat nézzük az elektromos autózás népszerűsége az értékesítési adatok alapján meglehetősen lehangoló.

2012-ben 355 elektromos meghajtású új autót értékesítettek. 2013-ban 496-ot, a legtöbb, 158 Toyota Aurisból fogyott, a második helyezett a Toyota Yaris lett 133, a harmadik a szintén Toyota érdekeltségű Lexus RX450H-ból volt 47 darab értékesítésével. A tisztán elektromos meghajtású új autókból 2013-ban kevesebb, mint húsz talált gazdára.

Villamos meghajtás, vagy hibrid technológia?

Ahhoz tehát, hogy öt esztendő múlva ötvenezer elektromos, vagy csak részben villamos jármű fusson az utakon, bizony évről évre meg kellene sokszorozni az eladásokat. A fejlesztések szempontjából azon is érdemes elgondolkozni, biztos, hogy a hibridtechnológiáké a jövő? Merthogy ebből a szempontból is viszonylag rövid időtávlatokban is változhat a felfogás.

Az elektromobilitás elterjesztésében az is fontos, ki vállalja a fő szerepet, kire épül majd a program? A lakosság nehezebben áll át a ma még nagyon is drága tisztán villamos energiával meghajtott autókra és a hibridekre egyaránt.

Az is bizonyosnak látszik, hogy a bizonyos ötvenezer járműből álló 2020-ra elképzelt park valóssággá, ha egyáltalán lehetséges, csak a nagy rendszerek átalakításával mehet végbe. Magyarán arról van szó, hogy az állami érdekeltségű közlekedési vállalatok, az államhoz kötődő szervek szinte egészében lecserélik a jármű parkjukat elektromos meghajtásúakra. Itt jön azonban a következő alapkérdés, honnan lesz erre pénz? Erre mai fejjel, mondjuk, a nemrég elfogadott költségvetés tükrében, aligha lehetne korrekt választ adni.

Elkötelezettek az európai nagyvárosok

Mindazonáltal Európában léteznek olyan nagyvárosok, amelyek döntöttek arról, hogy a teljes buszparkjukat elektromos meghajtásúakra cserélik le. Mint beszámoltunk róla: a hollandiai Amszterdam vezetői nemrég határozták el, hogy 2025-re a teljes fővárosi buszhálózaton elektromos meghajtásúakra cserélik a járműállományt.

A globális gondok közül kétségtelen, hogy az e-mobilitás segíti a környezet megóvását. A világ számos országában ezért is erőltetik a villamos meghajtású járművek üzemeltetését.

Ez tény. Ezért is fontos és üdvözölendő, hogy a magyar kormány elkötelezte magát, s a Jedlik Ányos porgrammal, a gyorstankoló elektromos kúthálózat kiépítésével el is indul az e-mobilitás útján. A villamos meghajtású járművek közismerten kevesebb szennyezőanyagot pöfögnek ki az amúgy is zsúfolt, gyakran piszkos városokban.

Egyet azonban szintén látni kell. A villamos energiát a legfejlettebb országokban egyelőre fosszilis források kiaknázásával, elégetésével állítják elő. Igazán nagyot csupán akkor lehet lépni, ha az e-közlekedés fejlődése együtt jár ezeknek az energiahordozóknak a kiváltásával. Európában sok ország, közöttük a legnagyobb gazdaság, Németország is döntött arról, drasztikusan növeli 2050-ig a zöldenergia termelését. Ez azért is fontos, mert, eljöhet az a kor, amelyben a szénvagyon és a kőolaj jobbára Föld energiatartalékává süllyedhet vissza.