2024 március 29

Fordítás és tolmácsolás: időzített bomba a közigazgatásban?

Ósdi szabályozás

Hiteles fordítást és hatósági tolmácsolást ma Magyarországon egy több évtizedes, elavult minisztertanácsi rendelet szabályozza. A fordítók szakmai névjegyzékét a második világháború után felszámolták, az ellátási kötelezettség pedig azóta kizárólagosan az  Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodát (OFFI)  terheli. A nyelvi közfeladatok ilyen jellegű központosítása szinte teljesen egyedülálló a világban. A rendszerváltás óta minden kelet-európai országban megtörtént a decentralizáció, kivéve hazánkban.

A hazai fordító- és tolmácspiac hetven százalékát képviselő érdekvédelmi és szakmai szervezetek – a Professzionális Fordításszolgáltatók Egyesülete (Proford), a Magyar Fordítók és Tolmácsok Egyesülete (MFTE), valamint a Szabadúszó Fordítók és Tolmácsok Egyesülete (SZOFT) – közös szakmai javaslatot dolgoztak ki a tevékenység korszerű újraszabályozására.

Az általuk vázolt névjegyzéki rendszerben a vállalkozások és állampolgárok gyorsabban és olcsóbban jutnak majd hiteles fordításhoz a hozzájuk legközelebb eső, „nyelvi közjegyző” felkeresésével.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Az országosan elérhető, elektronikus nyilvántartás lehetővé tenné a hatóságoknak is, hogy – nyelvismeretre, szakterületre és földrajzi elhelyezkedésre szűrve – gyorsan ki tudják rendelni a legjobb szakembereket. A nyugat-európai – és legfőképpen a német – példa alapján kidolgozott modell felszámolná a szakmát övező jogbizonytalanságokat, és a hazai szakfordító- és tolmácsképzés színvonalát is javítaná.

Elengedhetetlen egy nyilvántartás

„A közelmúltban napvilágot látott hazug bírósági fordítások, a hamis tanúzás bűntettével vádolt fordító vagy a kétes hátterű tolmácsok esetei mind azt üzenik, hogy halaszthatatlan a terület újraszabályozása” – mondta el Szalay-Berzeviczy András, a Proford-MFTE-Szoft fordításszabályozási munkacsoport vezetője.

A migrációs krízis miatt a hazai menekültügyi és titkosszolgálati szervek egyre súlyosabb nyelvi kihívásokkal szembesülnek, kiváltképp a ritka nyelveken. A helyzet rendezéséhez elengedhetetlen egy államilag felügyelt szakmai nyilvántartás létrehozása, és erőforrásaink átvilágítása nyelvpárok, valamint képesítések alapján.

„Javaslatunk szerint az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alatt kell létrehozni a Hites Fordítók és Tolmácsok Névjegyzékét ahhoz hasonlóan, ahogy az a szocializmust megelőző időkben működött. A névjegyzékkel és a ritka nyelveken dolgozók továbbképzésével elkerülhetők a hatósági fordítóbotrányok, amelyek presztízsveszteséget okoznak a bíróságoknak, költséget generálnak az adófizetőknek és téves ítéletekhez vezethetnek az igazságügyi eljárások során” – tette hozzá.

„A névjegyzéki rendszer visszaállítása egy, a közelmúltban hatályba lépett, bürokráciacsökkentő, európai uniós rendelet miatt is fontos. A hiteles fordítások eseti körének szűkítése miatt ugyanis gyökeresen átalakul a jelenlegi állami fordításhitelesítő szerv szerepe. Mindenképp számítunk az OFFI együttműködésére, és örülök, hogy nagy számban képviseltették magukat a konferencián” – mondta el Szalay-Berzeviczy.

Szalay-Berzeviczy a Translation Business Day 2017 konferencián jelentette be awww.forditoinevjegyzek.hu weboldal indulását, ahonnan a koncepció teljes terjedelmében letölthető. A munkacsoport a következő hetekben az érintett közintézményekkel folytatja a szakmai konzultációt, és rövidesen benyújtja kodifikációt előkészítő szakmai javaslatát az Igazságügyi Minisztériumnak.