Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn délután jelentette be, hogy a bankadó 2016-ban 60 milliárd forinttal csökken, és az adó mérséklése folytatódni fog 2017-2019-ben is. Az adó csökkentése is része annak a hétfőn aláírt megállapodásnak, amelynek alapján a magyar állam és az EBRD tőkeemeléssel 15-15 százalékos tulajdonrészt szerez az Erste Bank Hungary Zrt.-ben, a bank pedig a jövőben aktívabb finanszírozást vállal.

Fokozatosan vezetnék ki az adót

Örülnek a bankárok

Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke üdvözölte a bankadó lehetséges csökkentéséről szóló bejelentést, mivel ezt az adótételt eredetileg “krízisadóként” vezette be a kormány, így szerinte fenntartása a válságból való kilábalást követően már hátráltatja az egészséges piaci mechanizmusokat.

Gyurcsik Attila, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője szerint a bankadó csökkentése jó hír a bankszektornak, s valószínűleg a gazdaságnak is. A bankadó drasztikus csökkentése javíthatja a hitelezést, és ezáltal gyorsíthatja a gazdasági növekedést. Pozitív az is, hogy a kormány fokozatosan tervezi kivezetni az adót, így ez vélhetően nem jelent majd nagy terhet a költségvetésnek, nem úgy, mintha ez egyik napról a másikra történne.

Az OTP már szárnyakat növesztett

Hozzátette, az OTP-részvény árfolyama közel 200 forinttal emelkedett a bejelentésre. Az OTP Bank számára elég jelentős, évi 29 milliárd forintos terhet jelent a bankadó, ennek mérséklődése érdemben növeli a bankrészvény értékét.

Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház makroelemzője szerint az OTP árfolyamteljesítményén látszik, hogy a piac pozitívan értékeli a bejelentést. A bankadó régóta komoly terhet jelent a bankszektornak, a pénzintézetek tavaly mintegy 150 milliárd forintot fizettek be különadó címén a költségvetésbe, idénre pedig 144 milliárd forintot terveztek. Ha ez a teher 2016-ban 60 milliárd forinttal – 40 százalékkal – mérséklődne, az jelentős megtakarítás lenne a bankszektor számára – mondta.

Ez egyelőre csak ígéret

A makroelemző ugyanakkor hangsúlyozta: ez egyelőre ígéret, nincs törvénybe foglalva. Az Erstével való megállapodás nem tűnik véglegesnek, az árról még nem volt szó és hátra van az átvilágítás is – hívta fel a figyelmet. Úgy vélekedett, nem biztos, hogy valóban ebben a formában jön létre a megállapodás, de ha igen, és ehhez kapcsolódóan a különadó is a jelzettnek megfelelően csökken, az pozitívan hatna a bankok jövedelmezőségére.

Korábban is voltak megállapodások a bankszektor és a kormány között, és előfordult már, hogy az élet, a gazdasági helyzet felülírta a terveket. A bankadó fontos pillére a költségvetés különadókra épülő részének, ezért nincs olyan nagy mozgástér a kormány számára, csak akkor, ha teljesülnek azok a gazdaságnövekedési célok, amelyekkel kalkulálnak – mondta Réczey Zoltán.

Így változhat a bankadó

Az aláírt megállapodás előirányozza, hogy 2016-tól a bankadó a mérlegfőösszeg 0,31 százalékára (31 bázispont), 2017-től 2018 végéig pedig 0,21 százalékára (21 bázispont) csökken. 2019-től a bankadót még nagyobb mértékben összhangba hozzák az érvényben lévő uniós normákkal. E cél érdekében a magyar kormány 2015 júniusáig kidolgozza és beterjeszti a megfelelő törvényeket.