Habár a Krk-szigeti LNG-terminál (LNG – liquefied natural gas – cseppfolyósított földgáz) megépítéséről már évek óta beszélnek Horvátországban, a projekt még ugyancsak az elején tart. A 600 millió euróra becsült beruházás építési munkálatai legkorábban 2014-ben kezdődhetnek – írta a horvát napilap hétfőn a Plinacro első emberével készített interjúban.
Kifejtette: korábban minden az Adria LNG-konzorciumban tömörülő külföldi magánvállalatok kezdeményezésétől függött, ám mivel a licencük lejárt, most az LNG sorsa teljes mértékben az ő kezünkben van.
Mladen Antunovic hozzátette: a projekt operatív vezetésével megbízott LNG Hrvatska vállalat társtulajdonosai a horvát energiavállalat, a Hrvatska elektroprivreda – HEP, illetve a Plinacro.
Az EU jóváhagyta a vissza nem térítendő forrásokat az engedélyeztetéshez szükséges tanulmányok elkészítésére. A horvátok a megbízott dán cég mellett további cégeket is készek bevonni a tanulmány kidolgozásába, hogy az mielőbb elkészüljön.
Antunovic beszámol arról is, hogy a Plinacro hajlandó lett volna 10 millió kunáért átvenni az Adria LNG-től a már elkészült teljes dokumentációt.
Míg az Adria LNG 15 milliárd köbméter kapacitású terminált tervezett, a Plinacro mostani becslései szerint legfeljebb 5 milliárd köbméteres állomás épül majd. Egyelőre azonban még a beruházáshoz szükséges telek sem biztosított. A terület a Dioki csoporthoz tartozó vállalatok tulajdona, de jelzálog miatt gyakorlatilag a Hypo Bank rendelkezik felette. Amennyiben a beruházók a bankkal nem tudnának megegyezni, a terminál a környező telkek valamelyikén valósul meg – ismertette a helyzetet Antunovic, megjegyezve, hogy a most készülő stratégiai beruházásokról szóló törvény értelmében a telektulajdonosok nem hátráltathatják a beruházásokat.
A Plinacro és a lengyel Gaz-System által nemrég aláírt együttműködési szándéknyilatkozat kapcsán Antunovic úgy véli, hogy a horvát és a már épülő lengyel állomás összekapcsolásával megvalósul az észak-déli irányú, a Baltikumot az Adriával összekötő gázszállítási folyosó. Szerinte a már meglévő lengyel, cseh, szlovák, magyar és horvát vezetékek összekötése a biztonságosabb ellátást és a gázforrások diverzifikációját jelenti.
„Az LNG iránt nagy az érdeklődés, elsősorban a környező országokból, de máshonnan is, ezért biztos vagyok benne, hogy a pénzügyi eszközök nem jelentenek majd gondot” – nyilatkozta a Plinacro-vezér.
„Az lenne a kívánatos változat, hogy banki hiteltámogatással magunk építsük meg, és mi legyünk a LNG tulajdonosai és igazgatói, de lehet, hogy meg kell hívnunk társtulajdonosnak egyes beszerzőket vagy felhasználókat” – mondta.
A beszerzők közül nem zárja ki az újságíró által felvetett Katart, megjegyezve, hogy novemberben várható egy horvát állami látogatás Katarba, ahol az LNG-ről is szó lesz. A Plinacro elnök vezérigazgatója szerint az sem kizárt, hogy az LNG konzorcium tagjai közül kerül ki a lehetséges partner.
A Napi Gazdaság június elsején azt írta, hogy a hosszú távú orosz gázszállítási szerződés 2015-ös lejárata a céldátum a magyar energiapolitikában a tervezett horvátországi LNG-terminál megépítésére, amelyben az MVM Zrt. is részt vehet. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a lappal akkor azt közölte, hogy a horvát kormánnyal a tárgyalások előkészítő szakaszban tartanak, így konkrét együttműködésről és részletekről még korai lenne nyilatkozni. Horvátország és Magyarország több energetikai projektben is együttműködhet, így a Krk szigetén építendő LNG-terminálban, valamint szélerőművek telepítésében és lízingelésében is lát fantáziát a hazai energiapolitika.
Az Adria LNG konzorcium mögött olyan cégek álltak, mint az E.On, az OMV, a Total és a Geoplin, de az ugyancsak Krk szigetén építendő terminál licence időközben lejárt.
