Hargita megye tanácsa hétfő esti rendkívüli ülésén fogadta el azt az elvi határozatot, amellyel csatlakozott a Kovászna megyei kezdeményezéshez.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]

A Kovászna megyei indítványban felidézték, hogy a 2008-ban elfogadott magyar pálinkatörvény alapján a pálinka megnevezést csak Ausztria négy tartományának kajszibarack párlatai és Magyarország gyümölcspárlatai viselhetik.

„Annak ellenére, hogy Székelyföldön a mindennapokban használjuk a pálinka kifejezést, és fogyasztjuk a terméket, mégis a magyarországi pálinkatörvény tiltja a kifejezés használatát.”

„Mi, Kovászna, Hargita és Maros megye tanácselnökei tisztelettel kérjük ezen törvény módosítását az észszerűség mentén, azazhogy Magyarország jelenlegi határain túl is használható legyen a pálinka megnevezés” – áll a dokumentumban.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

A dokumentum arra is kitér, hogy Székelyföldön minőségi párlatok készülnek házilag vagy kisüzemekben, ezért kezdeményezik a pálinka felvételét a Székelyföldi Értéktárba.

Korábban az Erdélyi Pálinka Lovagrend képviselői szorgalmazták a pálinka terméknév erdélyi kiterjesztését, és erről tavaly augusztusban a Földművelésügyi Minisztérium illetékeseivel is megbeszélést folytattak. Az erdélyi pálinkakészítők szakmai szervezete azt kérte, hogy a pálinka megnevezést a történelmi Erdély, Bánság és Partium mind a tizenhat megyéjében használhassák a minőséget szavatoló pálinkafőzők.

Újra nagy sláger lett a pálinka
Csaknem duplaannyi pálinkát főzettek tavaly, mint tavaly előtt – írja a Magyar Idők a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adataira hivatkozva. Azonban nem csak a házi pálinkából készítenek többet, a Rézangyal sem panaszkodhat az eredményei alapján.