Gyuris Dániel a lap pénteki számában közölt interjúban kifejtette: a korábban kötött stratégiai megállapodások részelemei közül jó pár – például az árfolyamgát, az eszközkezelő – továbbra is működik, de általánosabb rendező elveket jelentő együttműködés megkötésére egyelőre nem törekszenek a kormánnyal. Természetesen azokban az eseti jellegű ügyekben, amelyekben szükséges és fontos az egyeztetés, továbbra is él a jó partneri viszony – tette hozzá.

Az elmúlt időszakban a deficitcél elérése minden érvet, a gazdaság élénkítését szolgáló minden egyéb szempontot háttérbe szorított, és ennek terhét sok esetben a bankszektor fizette meg – fogalmazott.

Egy stratégiai megállapodáshoz arra van szükség, hogy legalább középtávra előre lehessen gondolkodni, ehhez pedig kiszámítható gazdaságpolitika és jogszabályi környezet kell – fejtette ki.

A magyar bankadó az uniós átlag tízszerese. A külföldi anyabankok ennek ellenére, adott esetben a recesszió miatt elszenvedett veszteségeik mellett is messze a törvényi minimumszint felett tartják a magyarországi leánybankok tőkéjét. Mindaddig azonban, amíg a tulajdonosok nem látják, hogy az általuk biztosított források esetében legalább olyan megtérüléssel számolhatnak, mint a környező régiós országokban, a pénzüket nem fogják idehozni.

Gyuris Dániel a lapnak beszélt arról is, továbbra is bíznak abban, hogy a bankadó nem marad fenn a jelenlegi formájában. Ha bankadó megmarad, akkor annak mindenképpen együtt kell járnia hitelezés egyfajta ösztönzésével, hogy a pénzintézetek csökkenthessék terheiket a lakossági és a vállalati hitelezés bővítésével – mondta.

A tranzakciós illeték a bankár szerint nem vállalhatatlan mértékű.

Az önkormányzati adósságrendezéssel kapcsolatban ismertette: az ötezer lakosúnál kisebb települések esetében mindkét fél számára elfogadható kompromisszum születhet az év végéig. A nagyobb települések esetében megoldást kell találni az év végével lejáró működési hitelek problémájára, egyelőre csak erről egyeztetnek a kabinettel. Ennek a mintegy 200 milliárd forintra rúgó tartozásnak az átstrukturálására nyitottak a bankok, de azt látniuk kell, hogy ha ezt megteszik, mire számíthatnak jövőre, amikor az adósságrendezésben érintett további nagyjából 300 milliárd forint hitelről dönteni kell – mondta a bankszövetség megbízott elnöke.