Fábián Gergely, az MNB ügyvezető igazgatója:

A második világháború óta a legnagyobb gazdasági sokkot éljük át, a magyar bankrendszer azonban jól vizsgázott ebben a válságban. „V” helyett inkább pipa alakú gazdasági felpattanás látható a Bloomberg Economics valós idejű kilábalási indikátora alapján a világban, a második hullám rengeteg bizonytalanságot okoz. A bankrendszernek megérte felkészülnie egy válságra, likviditási, tőkemegfelelési és jövedelemezőségi mutatói alapján sincs probléma, támogatni tudja a gazdaságot a válság alatt. Csak egy példa: a korábban 80% feletti változó kamatozású jelzáloghitelek aránya ma már 50% alatt van az állományban.

A törlesztési moratórium óriási segítség volt az adósok számára, jelenleg a fennálló jogosult hitelállomány 40-50 százaléka van (darabszám alapján 50 százaléknál is több) a moratóriumban, a segítségével mintegy 2000 milliárd forint likviditás marad a lakosságnál és a vállalatoknál.

A háztartások esetében a magasabb kamattal rendelkező, rövidebb futamidejű, fedezetlen fogyasztási hitelek esetében, a vállalatoknál pedig a kis- és mikrovállalatoknál magasabb az átlagnál a moratóriummal élők aránya. A moratóriummal élő ügyfelek 10-15 százaléka, 160-240 ezer háztartási adós lehet sérülékeny a jövedelmi helyzet és a munkaerő-piaci státusz változása, a moratórium nélkül várhatóan fellépő fizetési nehézségek alapján.

Több országban már lejárt a fizetési moratórium, ahol hosszabbítások voltak, azok jellemzően már csak egy szűkebb kör számára tették lehetővé a törlesztés felfüggesztését. Az MNB szerint a fizetési moratórium lejárta után egy célzott, sérülékeny adósokra fókuszáló megoldás javasolt. Fontos szerintük, hogy átlátható és egyszerűen igényelhető, átmeneti és ösztönző (az erkölcsi kockázatokat minimalizáló) megoldás jöjjön. Ilyen lehet a kamatfizetési kötelezettség fenntartása vagy a teljes törlesztések ütemezett visszavezetése.

A vállalatoknál bonyolultabb a helyzet, hiszen 14 000 milliárd forint feletti szállítói kötelezettséggel is rendelkeznek, amire nem vonatkozik a moratórium. A gazdasági fertőzés a biológiai fertőzéshez képest lassabb folyamat, itt is vannak szuperfertőzők: ha ilyen vállalatok nem tudják fizetni a számláikat, az tovagyűrűzhet a gazdaságban.

Jelenleg életképes üzleti vállalkozások, modellek is bajban vannak, a reorganizációt pedig ma nem támogatja a magyar jogszabályi környezet, csődeljárásból is gyakran felszámolásba kerülnek a cégek. A bankok hitelezési képessége megvan, nagyon fontos, hogy a hajlandóság is meglegyen. A vállalati hitelezésben nagy szerepet játszó garancia területén sajnos elhúzott Európa mellettünk, pedig válságban van igazán jelentősége. Az NHP Hajrá szerződései már 550 milliárd forintnál járnak. Ötből négy jegybank a BIS felmérése szerint komolyan vizsgálja a digitális jegybankpénz bevezetésének lehetőségét. Az IMF felmérése szerint 7 pilot és 29 feltáró jellegű projekt van már erre. A tavaszi virtuális rendezvények után idén ősztől visszatérnek a Portfolio Konferenciák, a megszokott színvonallal, online és offline részvételi lehetőséget is nyújtó, új generációs hibrid rendezvényekkel.

A koronavírus miatt a Portfolio csapata nem csak a legmagasabb színvonalú szakmai programmal készül, hanem alaposan átgondolt, szakértők közreműködésével megtervezett biztonsági intézkedésekkel is. Minden szempontból készen állunk arra, hogy a helyszíni rendezvényeinken – Magyarország prémium szállodáiban – teljes biztonságban legyenek együtt a legnevesebb előadók, vendégeink és partnereink.

Helyszíni létszámkorlátozást vezetünk be; hőkamerás testhőmérséklet ellenőrzést végzünk; QR-kódos, érintésmentes beléptetést biztosítunk; regisztrációkor a vendégeket biztonságos távolságtartással engedjük be; a személyzet és a hoszteszek maszkban és kesztyűben látják el a feladataikat; résztvevőinknek maszkot, kézfertőtlenítőt biztosítunk. A termekben ózonos fertőtlenítést végzünk; légfertőtlenítő és -tisztító gépet üzemeltetünk egész nap; megfelelő távolságtartással alakítjuk ki az ültetési rendet; külföldi előadóink online jelentkeznek be; a megszokott svédasztalos catering helyett személyzet általi tálalást alkalmazunk.

Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke:

A magyar bankszektor jövedelmezősége drasztikusan csökkent a járvány alatt, és ez még nem a vége. A nem teljesítő hitelek aránya (NPL-ráta) az első félévben még csökkent, de már jelentős céltartalékokat képzett a szektor, amelyek még nem tudnak pontosan, mely hitelekre fognak vonatkozni. Ha csak a belföldi bankszektort vesszük figyelembe (pl. OTP-leányok nélkül), akkor az első félévben 46 milliárd forint volt a szektor nyeresége, ami 80%-os esést jelent, miközben a működési bevételek közel 10%-kal emelkedtek. A tőkearányos megtérülés mindössze 1% volt, vagyis aki MÁP+-ba tette a pénzét, többet kereshetett, mint egy átlagos banktulajdonos.A törlesztési moratórium bevezetésekor magyar bankok 24 órán belül 16000 ezer milliárd forintnyi hitelállomány esedékességét függesztették fel, ami a magyar GDP harmada. A hazai fiókhálózat 95%-a fennakadás nélkül működött tovább.Az azonnali fizetési rendszer új világot indított el: az átutalások 93,5%-a 2 másodperc alatt átmegy.

A bankszektor elfogadta és méltányolhatónak tartotta az 55 milliárd forintnyi befizetést a járványügyi alapba.

A magyarországi hiteltörlesztési moratórium az ügyfelek számára messze a legkedvezőbb a régióban. Automatikus részvételt biztosít, 9 hónap az időtartama (máshol 3 vagy 6 hónap, és esetleg meghosszabbítják), futamidő-hosszabbítással jár, nem teszi lehetővé a törlesztőrészlet növekedését, és nem tőkésednek a meg nem fizetett kamatok. A moratórium bevezetése márciusban indokolt volt, júniusig a lakosság 66%-a és a vállalati szegmens 79%-a élt vele, banktól függően nagy a szórás. A bankszektornak a kamatos kamat mellőzése mintegy 50 milliárd forintos veszteséget jelent.

A kormány, az MNB, sőt a koronavírus-járvány is jelentősen támogatta a bankszektor digitalizáció törekvéseit, ilyen például a lakáshitel-szerződések elektronikus megkötésének a lehetővé tétele.

Ludovic Subran, az Allianz Group vezető közgazdásza:

Nem egyszerűen a koronavírus gazdasági hatásai, hanem a (gazdaság)politikára gyakorolt komplex és országonként eltérő hatása most a legérdekesebb kérdés, és az, hogy miként tudunk együtt élni ezzel a vírussal.Jelenleg 40 millió európai vesz részt valamilyen bértámogató programban. Ha nem sikerül kifejleszteni a vakcinát, a problémák eszkalálódhatnak.

Technikai jellegű visszapattanás látható csak a világban, a turizmus, logisztika, stb. számos szegmense várhatóan 2023-ig nem fog teljesen helyreállni.

A kamatok emelkedése 2025 előtt nem várható, ez nagyon jó pénzügyi és monetáris feltételeket teremt a feltörekvő országok számára, lökést adhat az ingatlanszektornak, a részvényeknek és az alternatív eszközöknek is. Hamarosan az EKB tulajdonában lehet az eurózóna kötvényeinek az 50%-a.

Az eurózóna „japanifikációja” 2015-2016-ban már elkezdődött, most ismét ebben a sarokba szorulhat bele a kontinens.Az idei első félév erőltetett megtakarításokat hozott a lakosságnál, most már tudnának költeni a háztartások, de a második hullámtól való félelmükben nem teszik.

A kormányok rengeteg gazdaságösztönző intézkedést hoztak, ezek valóban jelentős hatást gyakorolhatnak a gazdasági növekedésre. Az egyetlen aggály azzal kapcsolatos, hogy milyen gyorsasággal érkeznek meg a források, 2021-ben például az európai helyreállítási alap mindössze 30%-a kerülhet folyósításra.

A negatív fiskális hatásokkal kapcsolatos érzékenység, kockázatértékelés egyelőre nem eléggé erős.

2021-ben erős visszapattanás jöhet a gazdaságban, nincs olyan elhúzódó gazdasági válságra vonatkozó várakozásunk, mint 2008-2009-ben. Persze a 2020-as recesszió hatását még nem tudjuk 2021-ben eltüntetni.

A közép- és kelet-európai régió nagy része jövőre már 4%-os gazdasági növekedést mutathat. Az egyik legnagyobb aggály azzal a munkaerővel kapcsolatos, amely a járvány után nem térhet vissza korábbi állásába. A kelet-európai ellátási láncok a fiskális ösztönzők hiánya ellenére erősnek mondhatók.

Az optimista gazdasági várakozások persze csak akkor teljesülhetnek, ha sikerül kordában tartani a vírus terjedését.

A KAVOSZ idén tavasszal elindított programjainak célja más állami hitelprogramokhoz hasonlóan az volt, hogy időben reagáljanak a koronavírus által okozott sokkra – mondta Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója a Portfolió Hitelezés 2020 konferencián. Krisán László bejelentette: felkérést kaptak arra, hogy a legjobban veszélyeztetett szektorok számára külön konstrukciót vezessenek be, 20-a környékén indul a Széchenyi Turisztikai Kártya. Ez egy maximum 250 millió forintos felső határú, 3 évre elérhető folyószámlahitel lesz, 0%-os kamat és akár 0%-os díj mellett.

Elnyújtva érzékelteti a koronavírus a hatásait a bankszektorban, a már megképzett kockázati költségek még messze nem a teljes hatást mutatják – értettek egyet a bankvezérek a kerekasztal-beszélgetésén.Mit szólnak Matolcsy György tegnapi ötletéhez a zöld otthonokat támogató 0%-os jegybanki lakáshitel bevezetéséről?Sok mindent hall, lát az ember, várjuk ki a végét, nézzük meg a részleteit. A bankszektor nyitott arra, hogy megbeszélje a felmerülő javaslatokat – reagált Jelasity Radován (Erste). Minden kihíváshoz alkalmazkodni kell – tette hozzá Vida József (Takarékbank).

Miben más a mostani helyzet, mint a tavaszi hullám? Vida Józsefről (Takarékbank) kiderült: továbbra sem home office-párti. Elmondta: március-május során az ügyfelek sikeresen átálltak a digitális csatornákra, májustól azonban visszaállt a fiókok iránti bizalom. Most újabb kihívással állunk szembe. Ha a kollégák felelőtlenül viselkednek a járvány szempontjából, akkor viselniük kell ennek következményeit. Jelasity Radován (Erste) elmondta: a koronavírusnak tartós hatása lehet mindannyiunkra, a digitalizáció alapjaiban változtatja meg az ügyfelek magatartását, a kényszer nagy úr. Három fő szempont alapján határozta meg a Fundamenta a működését az első hullámban: 1. egészségvédelem, 2. zökkenőmentes működés (ügyfélkiszolgálás, hitelezés, stb.), 3. egyedi élethelyzetek kezelése. Egy hét alatt átálltak a home office-re, 10 ember irodai jelenléte elég volt a cég működéséhez – mondta el Tátrai Bernadett (Fundamenta). Bevezették a Videóbankárt mint értékesítési lehetőséget, amely nagyon jól működött a karanténhónapok alatt. Balog Ádám (MKB) elmondta: óriási a különbség az első és a második hullám között, most már beépítették a korábbi tapasztalatokat a működésbe.  Mi legyen a törlesztési moratóriummal?

Balog Ádám (MKB) az esetleges hosszabbításról azt mondta, meg kellene találni azt az ügyfélkört, amelynek szüksége van a moratóriumra, a kkv-k és a lakosság esetében is láthatók ilyenek. Jelasity Radován (Erste) szerint ez egy olyan folyamat, amit el kell indítani. A bankok már tudják, kinek csökkent a jövedelme, kinek nőtt a betétállománya, és hogy valószínűsíthetően ki a potyautas. Fókuszált és szűrt megoldásra van szükség 2021-ben, a bankok önmaguk is mindent megtesznek, hogy egyedi megoldást kínáljanak fel az arra rászoruló ügyfeleiknek. Vida József (Takarékbank) legnagyobb félelme az, hogy ha már egy évig nem kell majd fizetni a hitelt, akkor sokan azt gondolhatják, hogy utána minek törlesszenek. Tátrai Bernadett (Fundamenta) elmondta: ügyfeleik mintegy egyharmada élt csak a moratóriummal, ennek 3-4 oka is van, többek között az, hogy kisebb az náluk az átlagos hitelösszeg. Hogy alakulhatnak a nem teljesítő hitelek a moratórium után?

Vida József (Takarékbank) szerint a valós problémák a bankszektorban elhúzódó módon fognak jelentkezni, leginkább 2021-2022-ben. Mérsékelt emelkedést vár ezért 2021 közepére az NPL-rátában. A tavaszi számokhoz képest ijesztőek a fertőzési statisztikák, ennek ellenére bizakodók. A mostani számok még sok mindent eltakarnak, a könyvvizsgálók és a befektetők is elvárják a bankoktól, hogy felelősségteljesek legyenek a kockázati költségek kimutatásával, ami még sokféleképpen alakulhat. Tátrai Bernadett (Fundamenta) szerint jó esélyük van arra, hogy a bankszektor jelenlegi 4%-os átlaga alatt tudják tartani nem fizető ügyfeleik arányát, 2021 közepére mérsékelt növekedést vár a hitelpiacon.Van-e gyenge pontja a bankszektornak, vagy tényleg nagyon erős állapotban lépett bele a koronavírus-válságba?Annyi tőkét nem lehet felhalmozni, ami mindenre elég – mondta Balog Ádám (MKB) általánosságban, hozzátéve: a konkrét helyzetben felkészülve érte a szektort a válság, de össze van kötve a teljesítménye a magyar gazdaságéval.

Hogy áll a szuperbank koncepció? Ami a sajtóban megjelent, az igaz, március óta dolgozunk egy bankfúzión, el is jutottunk bizonyos keretekig, arra jutottunk, hogy nem muszáj mindent megosztani a nagyközönséggel – mondta Vida József (Takarékbank), hozzátéve: „a karácsonyfa alá szeretnénk tenni meglepetésként a munkánk eredményét” – tette hozzá. Balog Ádám (MKB) megerősítette a szavait. Havas András, a McKinsey partnere:Négy top prioritása, négy nagy kérdése van manapság a banki vezetőknek szerte a világban: 1. 2020-2021 nagyobb ütés-e a bankszektorra, mint 2008-2009? 2. Mi van a digitalizációval? 3: A BigTechek jönnek, kopogtatnak? 4. Mi lesz a költséghatékonysággal?

A McKinsey előrejelzései alapján, ami negatívum történhet a bankszektor szempontjából, az meg is történik vele 2020-2021-ben. A kockázati költségek levonása után a bevételek nagyobb mértékben eshetnek most vissza 2021 végére, mint 2007 és 2009 között. Maguk a banki bevételek nagyjából stagnálhatnak, eközben a kockázati költségek drasztikusan nőni fognak, visszatérést 2022-től várhatunk. Csak 2023 vége felé térhet vissza a szektor a 2019-es szintre.A digitalizációban idén négy hónap akkora változást hozott, mint korábban 10 év összesen, legalábbis ami a digitális kereskedelmet illeti. Hasonló látható a bankszektorban is: a brit hitelkártya értékesítések 95%-a már digitálisan történt 2020 első felében (tavaly ez 73% volt az év egészében), Ázsiában 62%-ra emelkedett az arány (53%-ról). A folyószámla-értékesítésben a brit adatok 34%-ról 68%-ra, Ázsiában 18%-ról 28%-ra történt emelkedést mutatnak.A techcégek óriási előnnyel rendelkeznek a bankokkal szemben, a McKinsey felmérése szerint a válaszadók 65%-a az Amazontól hajlandó pénzügyi szolgáltatást igénybe venni, a Google-nél ez 58%, az Apple-nél 56%, a Facebooknál 35%. Ezek a cégek nem feltétlenül ragaszkodnak ahhoz, hogy ők legyenek a pénzügyi szolgáltatók, sok esetben az együttműködést keresik bankokkal.

A bankoknak egészen más költségstruktúra mellett kell működniük a következő években. A legtöbben középtávon 20-30%-os költségszint-csökkenést tűznek ki maguk elé. A költségcsökkentés nem újdonság, de most gyorsabban kell lépni. Az európai bankok e téren lemaradásban vannak amerikai és ázsiai versenytársaikhoz képest.

A bankok stratégiai priritásai között kell most szerepelnie 1. a digtiálsi kiszolgálás és értékesítés erősítésének és a fiókhálózat optimalizációjának, 2. a költségszerkezet radikális újragondolásának (pl. zéróbázisú tervezés, kiszervezés), 3. a működési modell átgondolásának (agilis működés, IT-modernizáció), 4. a kockázatkezelésnek és a tőkeoptimalizálásnak (pl. szofisztikált modellek), 5. partnerségek kialakításának és az M&A-nek. Felfalusi Péter, az Intrum vezérigazgató: A követeléskezelés hasonló funkciót tölt be a bankrendszerben, mint a bélrendszer az emberi szervezetben, szerepe kritikus. Jelenleg sokkal tőkeerősebb a követeléskezelési piac Magyarországon, mint az előző válság kezdetén, közel ötször akkora munkaerő-állománnyal dolgozik, és a keresleti oldal erősebb a kínálatinál.Ami az idei év ingatlan-árveréseit illeti, az árverések száma jelentőse visszaesett a veszélyhelyzet alatt hozott intézkedések miatt. A visszaesett kínálat miatt megnőtt az érdeklődés a megmaradt árversések iránt, különösen Budapesten és Pest megyében, a megtartott licitek 70%-ára volt kereslet.Folyamatosan csökken a kikiáltási ár feletti prémium a fővárosban és a környékén, vidéken ez a visszaesés nem érhető tetten annyira. Vidéken a kevés árverés jobban felhajtotta az árverési árakat, de ez Budapesten is megfigyelhető.

A pandémia idején saját tapasztalataik szerint csökken az egyösszegű megállapodások aránya a követeléskezelőknél. A hitelpiacon a moratórium sok minden elfed, ezt követően jelentős, 8-12%-os NPL-ráta alakulhat ki Felfalusi Péter szerint.

A reáliák iránti kereslet miatt nem biztos, hogy csökkenni fognak a lakáspiaci árak, de a Budapest és a vidék közötti árolló szűkülhet.