Sigmar Gabriel német külügyminiszter berlini nyilatkozatában meglepőnek nevezte az orosz elnök felvetését, és kiemelte, örömmel fogadja, hogy Vlagyimir Putyin hajlandó olyan követelésekről tárgyalni, amelyeket korábban elutasított.

Változik a politika

A válságövezetben tevékenykedő ENSZ-békefenntartókról szóló javaslat azt jelzi, hogy változik Moszkva politikája.

Ezt az esélyt meg kell ragadni, tárgyalni kell az elgondolásról, amelynek megvalósítása akár az első lépés lehet az Oroszország elleni nyugati szankciók visszavonása felé – mondta a szociáldemokrata politikus.

Hozzátette, hogy a nemzetközi közösségnek szüksége van Oroszországra egy sor nehéz ügyben, például a Koreai-félszigeten kialakult válság megoldásában.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Határozattervezet az ENSZ-szel kapcsolatban

Vlagyimir Putyin kedden bejelentette, hogy Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsában határozattervezetet terjeszt be, amely szorgalmazza, hogy vezényeljenek ENSZ-békefenntartókat a válságövezetbe az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) missziójának biztonsága érdekében.

Putyin szerint elősegítené „a délkelet-ukrajnai probléma megoldását”, ha ENSZ-erők biztosítanák az EBESZ-megfigyelőket.

Kelet-Ukrajnában 2014 áprilisa óta zajlanak harcok oroszbarát szakadárok és ukrán kormányerők között, a konfliktus eddig több mint 10 ezer ember életét követelte.

Az ukrán kormány és a Nyugat azzal vádolja Moszkvát, hogy támogatást nyújt a lázadóknak. Oroszország ezt tagadja. Az Európai Unió és az Egyesült Államok büntetőintézkedéseket vezetett be Oroszországgal szemben a kelet-ukrajnai válságban folytatott tevékenysége és az ukrajnai a Krím félsziget 2014-ben végrehajtott bekebelezése miatt.

Hibridháború válik az ukrán válságból?
Elfogadhatatlannak nevezte Irina Herascsanko ukrán parlamenti alelnök, a minszki összekötő csoport kijevi küldöttségének tagja azokat a feltételeket, amelyeket Vlagyimir Putyin orosz elnök támasztott az ENSZ-békefenntartók Donyec-medencébe küldését illetően.