Motiváló tényezők

A képviselőtestület üdvözölte, hogy az érintett országokban – Azerbajdzsánban, Fehéroroszországban, Grúziában, Moldovában, Örményországban és Ukrajnában – a Keleti Partnerség legutóbbi, 2015-ös csúcstalálkozója óta számos területen jelentős előrelépés történt.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”117″]

Mint a nagy többséggel elfogadott dokumentumban írták, a reformfolyamatban komoly eredményeket felmutató államok számára lehetőséget kell kínálni az energia- vagy vámunióhoz, a digitális unióhoz, sőt akár a schengeni övezethez vagy a roamingdíj-mentes zónához való csatlakozásra.

Pénzügyi alapok

Az uniós parlament indítványozta, hogy a november 24-i keleti partnerségi csúcstalálkozón szülessen döntés az EU keleti szomszédainak pénzügyi támogatásáról. Pénzügyi alapot kellene létrehozni Ukrajna, Grúzia és Moldova támogatására, mely főként a magán- és állami beruházásokra összpontosítana a társadalmi és gazdasági infrastruktúra fejlesztése érdekében – olvasható az állásfoglalásban.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Kiemelték: az EU-nak támogatnia kell azokat a gazdasági reformokat, melyek a monopóliumok felszámolását, az oligarchiák szerepének korlátozását és a pénzmosás megelőzését célozzák. Emellett fenn kell tartani a nyomást Oroszországgal szemben, ezzel segítve a kelet-ukrajnai, grúziai és moldovai konfliktusok megoldását.

Diszkrimináció ellen

Tőkés László fideszes európai parlamenti képviselő üdvözölte, hogy Magyarország javaslatára, a kifogásolt ukrán oktatási törvényre célozva a csúcsértekezlet nyilatkozattervezetébe „belefoglaltak egy olyan szövegrészt, amely szerint a partnerországok nem szűkíthetik a nemzeti kisebbségek jogait az oktatás területén”. A politikus aláhúzta: a nemzeti kisebbségekkel szemben diszkriminatív jogszabály „a jelek szerint nem elszigetelt eset”, ugyanis a Szvoboda (Szabadság) párt Karpatszka Szics nevű szélsőséges nacionalista szervezetének ungvári és beregszászi „gyűlöletkeltő demonstrációi az ukrán nacionalizmus felerősödésére vallanak”.

A 2009-ben meghirdetett Keleti Partnerség célja, hogy az Európai Unió elmélyíthesse politikai és gazdasági kapcsolatait Azerbajdzsánnal, Fehéroroszországgal, Grúziával, Moldovával, Örményországgal és Ukrajnával.