A nyitott hátuljú régi emeletes buszokat, amelyekre akár menet közben le és fel lehetett ugrálni ugyan már régen felváltották a modern utódok, de azért az újak mégiscsak őrzik a londoni filinget, miként az utcán posztoló bobbyk, vagy a fekete Black Cabs, azaz a városi taxik. Meddig is? Ez nagyon is kérdéses. A városi vezetés ugyanis úgy döntött, London jelentős részében 2018-tól úgynevezett ,,zero emission zone”-t, nulla emissziós övezetet akar kialakítani, ami annyit jelent, hogy csak olyan járművek közlekedhetnek, amelyek semmilyen káros gázt nem juttatnak a levegőbe.

Zero emission zone Londonban

A fekete londoni taxik azonban nem ilyenek. Szorgalmasan isszák az üzemanyagot, s puffogják kifele a környezetet károsító gázokat a levegőbe. Ez pedig nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy a fekete taxiknak kívül kell maradniuk a nulla emissziós övezeten. Ha csak a londoni hagyományokat tisztelők, s azokban még ráadásul üzletet is látó fejlesztők és gyártók gyorsan ki nem találnak valamit.

Merthogy, amióta a zero emission zone ötlete megfogalmazódott az autógyártók is alternatívák után néztek. A Nissan például azon gondolkozik, miként New Yorkban már megtette, Londonban is működtethetné az öreg Black Cabs kiváltására NV200-as kisbuszát. A Mercedesnél is erősen ötletelnek, miszerint a Vito egy idő után alaposan felértékelődhet a londoni taxizásban.

Olyan csendes akár egy Rolls-Royce

Úgy tűnik, mégsem ők lesznek a nyerők. A londoni városvezetésnek, hírek szerint magának a polgármesternek sokkal jobban tetszik egy másik autó. A Metrocab Frazer-Nash tipusáról van szó, amely olyan csendes akár egy Rolls-Royce. Kinézetre pedig erősen emlékeztet a London Cabre. A formát csak kis mértékben modernizálták a tervezők, ledes fényszóróval szerelték fel az autót. Tíz éve fejlesztik a járművet, amely 2015 tavaszán már kapható lesz.

Mit is tud ez az autó? A tervező, az indiai származású mérnök-befektető Kamal Siddiqi szerint a legfontosabb, hogy hozza a városképtől elválaszthatatlan London Cabs formáját. Az új Metrocab elektromos meghajtású. A két a hátsó kerékre szerelt e-motor egyenként 68 lóerő kifejtésére képes, az energiát lithium-ion-akkumulátor szolgáltatja. Az akku 12,5 kilowattos kapacitása nagyjából nyolcvan kilométer megtételére teszi alkalmassá az autót.

A kulcskérdés az akkumulátor feltöltése

A fejlesztés során ez jelentette az egyik komoly problémát. A londoni taxik ugyanis naponta 160-300 kilométer távolságot tesznek meg. A tervező a problémát ügyes húzással oldotta meg. Úgynevezett hatótávolságot növelő töltést talált ki. A motorház tető alá egy háromcilinderes benzinmotort függesztett fel, amelynek semmi összeköttetése nincsen a kerekekkel. Pusztán arra szolgál, hogy meghajtson egy generátort, amely utánatölt a kimerülőben lévő akkumulátornak.

A Metrocab száz kilométerenként valamivel több mint három liter benzint használ erre a célra. A tervező Siddiqi szerint nyolc, tizenkét perc szükséges az akkumulátor utántöltéséhez. A taxis a nulla emissziós övezetben tisztán elektromos meghajtással halad, amikor innen kilép utánatölti az akkumulátort. Simán megtehet akár ötszáz kilométert is, amely a leghosszabb műszaknak is megfelel.

Állítólag megfelelő lesz az ár is

A tervező szerint az árral sem lesz baj. Az új autóért nem kell majd többet fizetni, mint a hagyományos londoni taxikért. Az ár nem haladja majd meg az ötvenezer fontot. Siddiqi szerint az sem lebecsülendő, hogy az általa tervezett autót olcsó napenergiával, vagy éjszakai árammal is ,,fel lehet tankolni”. Ezzel számításai szerint akár évi tízezer fontot is lehet spórolni.