Már a döntés indoklásában is számottevő ellentmondás van. „Az arányos közteherviselés érdekében az M0-s egyes szakaszai és a teljes M31 kivételével megszűnik az idei év végéig még ingyenesen igénybe vehető szakaszok díjmentessége” – közölte az illetékes tárca. Az indoklás ugyanis jól tükrözi a felfogást. Furcsa az, amikor a politika egy szolgáltatást, nevezetesen az autópálya használatát közteherként értelmezi. Ideológiát persze mindenhez lehet találni, mint tapasztaltuk például az internetadó, vagy éppen a plázastop néven elhíresült vasárnapi nyitva tartás ügyben.

Sok helyütt nem kell fizetni az úthasználatért

A magyar is utazgató népség. Jóllehet gyönyörű és sajátos hazai tájaink vannak, szeretjük a külföldi élmények izgalmát. Többnyire ismerjük a külhon útjait. Összeállításunkban annak néztünk utána, hogyan is autózhatunk személygépkocsival az európai autópályák útjain, mennyit is kell fizetnünk ezért a szolgáltatásért.

A kép meglehetősen változatos. Induljunk ki abból, hogy Európa számos országában egyáltalán nem kell egy petákot sem kiadnunk, ha úti célunkat autósztrádán kívánjuk elérni. Például az Ókontinens legnagyobb államában, Németországban sem. Igaz ez már nem tart túl sokáig, amennyiben sikerül az autódíj ügyét harmonizálni a németeknek az Unióval, valamilyen formában bevezetik a díjat.

Ingyenes az autópálya használat a Benelux államokban is, legfeljebb egy-egy extra szolgáltatást, alagút, híd használatát kell megfizetni. Pedig fantasztikus pályák vannak itt. A belgiumi pályák többsége például hosszú évekig kivilágított volt, nem is beszélve a minőségéről. Az energia kiadások miatt persze sokszor vitatták a szolgáltatás létjogosultságát.

Első lépésben a teherautósoknak kerül pénzbe az úthasználat

A skandináv országokban is hasonló a helyzet. És eme államok szomszédságában, a balti országokban is. Tény az is, hogy az út használati díjak bevezetése itt is felvetődött. Egyes országokban első lépésben a teherautósoknak kell fizetniük, bizonyos súlyhatár felett. Vannak fejlődő országok, mint például Albánia. Itt egyelőre még kiépületlen az autópályák rendszere. Az idegenforgalom azonban nagy vonzerő, Albánia bizonyos szempontból, például ami a tengerpartjait illeti, érintetlen.

Nem kell fizetnünk Európa kis államaiban sem, ami megint csak magyarázható. Andorra, Lichtenstein, Luxemburg, Monaco, San Marino, vagy a Vatikán olyan kicsi, hogyha jobban odalépünk a gázra, már ki is jutottunk belőle. Persze eljutni ezekbe a kisállamokba, vagy haza jönni onnan többnyire már csak fizetős utakon lehet.

Általában kétféleképpen fizetnek Európa autósai. Vagy úgynevezett kapus rendszerben, vagy úgy, hogy a kijelölt helyeken, online, vagy telefonon megvásárolják a szolgáltatást (matricás rendszer). A szomszédos országokban – jóllehet kevesebbet, mint itthon -, de fizetnünk kell.

Jellemző a matricás és a kapus fizetési rendszer

Ausztriában a 10 napig érvényes 4,90, a 2 hónapig érvényes matrica 24,80, az 1 évre szóló matrica ára 87,70 euróba kerül. Ez bizony lényegesen olcsóbb a magyarországinál. Szlovéniában kissé borsosabb az ár, de még mindig kevesebb a magyarnál.  Az 1 hétig érvényes matricáért 15, az 1 hónapra szólóért 30, az 1 évesért 110 eurót kell fizetni.  Románia összes közútjához szükséges az úgynevezett „Rovinieta”, amelyet bárhol ellenőrizhetnek az ország területén. A személygépkocsikra érvényes Rovinieta éves ára 28, a 90 napos 13, a 30 napos, 7, a 7 napos 3 euróba kerül. Bosznia-Hercegovinában most épül ki az autópálya hálózat. Kapus fizetési rendszer működik a már meglévő szakaszokon. Szerbiában is a fizető kapuknál kell leróni a díjat. Átlagban 4-5 eurót száz kilométerenként. Északi szomszédunknál, Szlovákiában is ki kell pengetnünk az autósztráda használati díját, 10 napra 10, 1 hónapra 14, 1 évre 50 eurót.

A kissé távolabbi Bulgáriában az utóbbi időkig, ha átléptük a határt, azonnali, egyszeri autómosásért kellett fizetnünk. Jól ismertük ezt a módszert a kilencvenes évek Jugoszláviájából, kerékmosás, fertőtlenítés… A mosást követően autópálya-matricát kell venni, függetlenül attól, hogy használjuk-e majd a sztrádát. A bolgár matrica azonban nem tartozik a legdrágábbak közé. Svájcban sem teketóriáznak sokat. Ott is meg kell vásárolnunk egész esztendőre a matricát, mindegy mennyi ideig tartózkodunk az alpesi országban, ez legutóbb még az itthoni éves matricának kevesebb mint a felébe került. Csehországban szintén a matricás rendszert részesítik előnyben. Franciaországban kapus rendszer működik, nem keveset száz kilométerenként 7-8 eurót kell lerónunk.

A mediterrán országokban kilométer alapú a sztrádák ára

A mediterrán országokban,Horvátország, Montenegróban, Olaszországban, Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában, Macedóniában kapus rendszer működik, fizetnünk kell az autópályákon, egyes szakaszokon nem is keveset. Az előny, hogy a tenger parti nyaralóhelyekre kényelmesen, jó minőségű utakon lehet eljutni

Végezetül két távoli hely. Izlandon információink szerint nem kell fizetnünk az utakon. Írország mesébe illó tájaihoz vezető néhány pályán igen, néhányon nem. A fizetős autó sztrádákon két euró körüli árat, az M50 Dublin körgyűrű nagyjából negyvenöt kilométer hosszú szakaszán több mint 3 eurót.