PISA-felmérés: elkeserítő helyzetben a magyar oktatás

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 3 perc

A ma publikált legújabb PISA-felmérés eredményei alapján már nem csak a matematika, a szövegértés és természettudomány területén sereghajtók a magyar diákok, hanem a kollaboratív problémamegoldásban is.

A világszerte 72 országban, több mint félmillió középiskolás bevonásával készült kompetenciafelmérésbe első alkalommal került be a diákok együttműködési képességét tesztelő modul. A rossz teljesítmény egyik oka a tudásalapú magyar oktatás, ami nem a képességekre épít.

Az együttműködési képességet változatos feladatokon keresztül vizsgálták a felmérésben, az egyikben például a diákoknak két mesterséges intelligencia csapattárssal kellett chaten kommunikálva megválaszolniuk kérdéseket egy kitalált országról, miközben a gépek folyamatosan megnehezítették a közös munkát.

A régióban is tök utolsók között vagyunk

A háromévente végzett világszintű kompetenciafelmérésben szinte mindig az OECD-átlag alatt teljesítettünk, ez a ma publikált, kollaboratív problémamegoldást vizsgáló modult illetően is így történt, ám ezúttal rosszabb lett a helyzet: a régióban is sereghajtók vagyunk.

Míg az OECD átlag 500, a magyar diákok mindössze 472 pontot értek el. A posztszovjet országok közül előttünk van Észtország (535), Szlovénia (502), Csehország (499), Lettország (485) és Horvátország (473) is. Mögöttünk mindössze Litvánia (467), Szlovákia (463) és Bulgária (444) végzett a mért államok közül. A legjobban Szingapúr áll 561 ponttal.

A világ élmezőnyében a kelet-ázsiai országok és az angolszász országok szerepelnek, valamint jól teljesítettek a sokszor hivatkozott finnek vagy az elmúlt években felzárkózó észtek is. A régiós lemaradásunkat alátámasztja, hogy az OECD számításai alapján is lényegesen (10 ponttal) a gazdasági potenciálunk alatt teljesítünk.

Viszont, ha a kiszámolt 10 ponttal többet értek volna el a magyar diákok, még akkor is elmaradnánk a csehektől, a szlovénoktól és az észtektől is. Ez arra enged következtetni, hogy ezek az országok gazdasági erejükön felül teljesítenek az oktatásban.

Mi magyarázhatja a gyenge eredményeket?

Míg a magyar oktatás alapvetően tudásalapú és költők életrajzát, valamint történelmi dátumokat kérnek számon feleléskor, a PISA új modulja készségeket mér. Nem csoda hát, hogy a magyar diákok nem tudtak mit kezdeni az olyan feladatokkal, amikor például két, számítógép által irányított játékossal kellett együtt dolgozniuk a Xandar nevű, fiktív országról szóló kérdések megválaszolásán.

A feladat során a diákoknak el kellett dönteniük, hogy a csapat milyen szabályok szerint dolgozzon, egyáltalán legyenek-e a közös munkának szabályai. Majd később a feladat során számos hirtelen szembejövő problémát kellett megoldaniuk, például a robotok szándékosan megszegték a korábbi megállapodásokat. A kollaboratív problémamegoldásban elért gyenge teljesítmény azt mutatja, hogy a tantervi tudást a diákok nem tudják máshol, másfajta feladatoknál jól alkalmazni.

A rossz eredmények másik oka a magyar iskolarendszer, illetve a társadalom egyenlőtlensége. Míg a gyerekek családi helyzete a problémamegoldás modulnál kevésbé meghatározó a legtöbb vizsgált országban, hazánkban most is jelentős tényező: nálunk határozza meg legjobban az elért pontszámot a diák élethelyzete.

Így volt ez az eddigi három, PISA által vizsgált tárgynál – a matematikánál, a szövegértésnél és a természettudománynál - is, és szintén igaz a kollaboratív problémamegoldásra. Ez egybecseng a sokak által kialakult képpel, miszerint itthon csak azok a diákok érnek el jó eredményt, akiknek szülei finanszírozni tudják a különórákat, a többieknek marad a készségeket figyelmen kívül hagyó nemzeti kerettanterv.

Lesújtó adatok

A PISA adatokból az is kiderül, hogy Magyarországon kevés az igazán jó problémamegoldó tehetség, és sok a leszakadó. Az OECD-országokban átlagosan a diákok 8 százaléka ért el kimagasló eredményt, 6 százalékuk pedig nem érte el a minimum szintet sem.

Ez az arány nálunk 3 százalék és 9 százalék: tehát kevesebb, mint feleannyi tehetségünk van és másfélszer annyi leszakadónk. Különösen lesújtóak ezek az adatok az élbollyal összehasonlítva: Szingapúrban például a diákok 21 százaléka nevezhető kiemelkedő tehetségnek.

A multiknál elvárás

Napjaink munkahelyein egyre fontosabb, hogy másokkal együttműködve - legyenek azok kollégák, beszállítók vagy akár ügyfelek - tudjunk problémákat megoldani. Az OECD statisztikái szerint az ilyen készségekben erős emberek jóval többet keresnek a többieknél.

Nem túlzás, hogy egyre komplexebbé váló világunkban a 21. század egyik legfontosabb munkavállalói képessége a problémamegoldás lesz. Itthon először a multicégeknél jelent meg az igény a problémamegoldásban jártas munkavállalókra. Ma már azonban számos területen megkövetelik ezeket a készségeket a jelentkezőktől. Az ilyen készségekre utalnak az álláshirdetésekből jól ismert “csapatjátékos”, “gyors tanuló” és “jó szervező és kommunikátor” kifejezések.

Pozitív példa

A felsőoktatásban van jó néhány pozitív példa, ami javítja a diákok kollaboratív problémamegoldó-képességét, ezek egy része pedig átkerült a hazai közoktatásba is. Például az Országos Középiskolai Problémamegoldó Versenyen részt vevő 15-18 éves diákok olyan történelmi döntési helyzeteket vizsgálnak meg, mint például milyen alternatívái voltak Tisza Istvánnak 1914. június 28-án, amikor megtudta, hogy Szarajevóban lelőtték Ferenc Ferdinándot? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresik a választ a diákok, majd a történelemkönyvüket jegyző Szárai Miklós előtt prezentálják azt.

„Az ezzel járó izgalmak során megértik, hogy milyen mozgatórugói vannak egy nagy döntésnek: ennek később is hasznát vehetik, például a saját továbbtanulási döntésük meghozatalakor” – mondja Juhász István, a Case Solvers egyik alapítója, akik tehetséges diákok kollaboratív problémamegoldó-képességét esetversenyek szervezésével fejlesztik itthon és külföldön egyaránt.

A hazai egyetemistáknak szóló esetversenyek az elmúlt években megszaporodtak: a Case Solvers által végzett felmérés szerint míg a 2012-es tanévben alig kilenc ilyen verseny volt Magyarországon, napjainkra ez a szám meghaladja a negyvenet. Ebben közrejátszik, hogy a vállalatok is egyre inkább keresik az ilyen munkavállalókat. Az esettanulmány-versenyek pozitív hatása a PISA-felmérés eredményein is tetten érhető, például Kanada esetében, ahol az esetversenyeknek már a középiskolákban jól bejáratott, kialakult rendszere van.

Hirdetés
Brexit

Nagy-Britannia az EU-tagság megszűnése után sem züllik...

Nagy-Britannia a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után tervezett átmeneti...

Hirdetés
Szavazz!

Összejön a két Korea?

Az "észak-déli" közös női hokicsapat olimpiai indulása pedig...

Összeomlik a részvénypiac?

Két éve nem látott mélyrepülést produkáltak múlt hét végén a tengerentúli...

Kitör az atlanti kereskedelmi háború?

Megtorló kereskedelmi intézkedéseket helyezett kilátásba Donald Trump az...

Vagyon

Bill Gates és Jeff Bezos a kanyarban sincs hozzá képest.

Ebben különbözik az áltagembertől Elon Musk, Mark Zuckerberg vagy éppen...

Hirdetés
Találtuk

Mire jó a szemétrendőrség? Bécs megmutatta

Az elmúlt tíz évben az osztrák főváros köztisztasága a szigorú...

Kinek a hibája, hogy elhízott a fél világ?

A rossz táplálkozás különféle következményei eltérő mértékben, de Európa és...

Hirdetés
Ezt olvasta már?

Nem a diplomára építenek a programozók »

4IG 2040 (-5,56 ) ALTEO 715 (-1,38 ) ALTERA 645 (2,38 ) ANY 1390 (0,36 ) APPENINN 706 (0,86 ) CIGPANNONIA 433 (-2,70 ) CSEPEL 1130 (-2,59 ) Duna House A 3940 (0,51 ) ELMU 26600 (0,76 ) EMASZ 24000 (0,84 ) ESTMEDIA 45 (-1,11 ) FHB 692 (0,87 ) GSPARK 3650 (-0,27 ) KONZUM 3070 (-1,76 ) KPACK 7300 (-2,67 ) KULCSSOFT 1020 (7,94 ) MOL 2844 (-1,18 ) MTELEKOM 464 (-0,96 ) NORDTELEKOM 43 (-6,52 ) NUTEX 51 (-0,39 ) OPUS 641 (1,58 ) OTP 11590 (1,58 ) OTT1 252 (0,80 ) PANNERGY 706 (2,32 ) RICHTER 6080 (3,05 ) SET Group 214 (-1,83 ) WABERERS 4700 (-1,67 )