Kerékpáros élmények az Alpok napos oldalán

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

Karintiában, Ausztria napos déli részén igazán egyedülálló a természet. Itt, az Alpok közepén tengernyi tiszta vizű, fürdésre alkalmas tó található. És hegyek, a hatalmas háromezresektől a könnyed lankás dombokig.

Könnyedtől az extrémig

A hagyományos és hegyi kerékpározás szerelmeseit a lehetőségek széles tárháza várja, legyenek kezdők vagy profik. Vannak itt könnyed, tó körüli túrák – például a közkedvelt, látványos bringautak a Wörthi-tavi vagy Villachi régióban.

A magashegység büszke csúcsai is meghódításra várnak, és vannak kiépített mountainbike-útvonalak downhill-szakaszokkal (itt található a világrekorder Petzen flow country trail is a Klopeini-tó, Ausztria legmelegebb tava szomszédságában).

© Villach Tourismus

"3-ország-túra"

Emellett számtalan további kerékpárút vezet Dél-Karintián vagy a Nassfelden keresztül az országhatáron túlra, de a Villach régióból induló „3-ország-túra” Olaszország és Szlovénia érintésével szintén választható opciót jelentenek. Az új kerékpárutak a Weissensee mellett, a Nockberge hegyei között és a Lavanttalban garantáltan megdobogtatják a kerékpárosok szívét.

Páratlan utak az Alpoktól a tengerig

A 410 kilométer hosszú Alpok–Adria kerékpárút felejthetetlen élményt nyújt. Salzburgból, Mozart városából indulva egy hét alatt a Hohe Tauern Nemzeti Parkon át eljutunk Karintiába, majd a határon át Olaszországba. A karintiai szakasz kifejezetten vonzó, hiszen a Mallnitz községben található Tauern-alagúttól egészen a tengerig lejt.

A táj változatossága is kifejezetten egyedi: hatalmas hegyek, napsütötte völgyek és akár 28 fokos tavak. Minél délebbre haladunk, annál kellemesebb és barátságosabb lesz a vidék. A kiindulópontra pedig vonattal kényelmesen visszatérhetünk.

Gyalogos túralehetőségek a Drávánál

Szintén határon átívelő a 366 kilométer hosszú Dráva menti kerékpárút, amelyet az ADFC (Német Kerékpáros Klub) öt csillaggal értékelt. A teljes hosszból 222 kilométer Karintián át vezet: festői környezetben, számtalan kirándulási lehetőséget kínálva.

A Dráva menti kerékpárút mellett sok útvonal van még, amelyek mind a pedálok taposására bíztatnak.

Dráva menti kerékpárút © Kärnten Werbung, Gert Steinthaler

Lélegzetelállító hegycsúcsok

A Via Carinzia 162 kilométere élvezetes tekeréssel kecsegtet kulturális és történelmi látnivalók mellett. Az idilli Rosentalból indulva öt nap alatt elgurulhatunk a Klopeini-tóig vagy a dimbes-dombos Lavanttalig.

Pompás látványban lehet része a Gailtali- és a Karni-Alpokban minden lelkes bringásnak a Gailtal-kerékpárúton, ami összesen 95 kilométeren halad végig. A tartomány északi részén, a Hohe Tauern Nemzeti Parkban található a Glockner-kerékpárút, amely háromezres hegycsúcsok által körbevett csodaszép alpesi medencéken vezet keresztül.

Karintiában összesen 1300 kilométernyi jelölt kerékpárút található, ezek mellett pedig kirándulóhelyek sokasága várja a bringásokat.

Tipp: a Karintia-kártyával több mint száz látnivaló ingyenesen látogatható.

További információk: kerekpar.karintia.com

Brexit

Nagy-Britannia a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után tervezett átmeneti...

Szombati brit sajtóértesülés szerint a brit kormány külön szabályrendszerrel...

Szavazz!

Összeomlik a részvénypiac?

Két éve nem látott mélyrepülést produkáltak múlt hét végén a tengerentúli...

Kitör az atlanti kereskedelmi háború?

Megtorló kereskedelmi intézkedéseket helyezett kilátásba Donald Trump az...

Összecsukható a vagyonolló?

Úgy tűnik nem csak a válság tette a gazdagokat még gazdagabbá, a szegényeket...

Vagyon

A világ lakóinak magánvagyona eléri a 215 billió dollárt a New World Wealth...

A háztartások nettó pénzvagyona 3262 milliárd forinttal nőtt az elmúlt évben...

Találtuk

Mire jó a szemétrendőrség? Bécs megmutatta

Az elmúlt tíz évben az osztrák főváros köztisztasága a szigorú...

Kinek a hibája, hogy elhízott a fél világ?

A rossz táplálkozás különféle következményei eltérő mértékben, de Európa és...

Ezt olvasta már?

A közös élményeket még mindig többre tartják a magyarok »