1. Himlő
A himlő még az ókori időkből ered. Két alaptípusa van, az egyik Afrikából, a másik Ázsiából származik. A betegek 30 százaléka számára halálos volt a kór. Később védőoltással sikerült megállítani.
Becslések szerint Európában a 18. században 60 millió ember esett áldozatul. Az európaiak a betegséget bevitték Amerikába is, ahol az őshonos lakosság számára pusztítónak bizonyult. Vannak olyan történészek, akik szerint a spanyol hódítók a himlőnek „köszönhetően” hódíthatták meg az inkákat és az aztékokat.
Az utolsó ismert természetes fertőzést 1977-ben regisztrálták Szomáliában. 1978-ban pedig Birminghamben egy laboratóriumi baleset miatt volt egy kisebb járvány, amelynek egy halálos áldozata volt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) globális beoltási kampánya után 1980-ban a himlőt felszámolt betegségnek nyilvánították.
2. Tuberkulózis
A tuberkulózis (tbc) vagy gümőkór szintén ősi betegség, az ókori egyiptomi múmiák vizsgálatánál találtak rá bizonyítékot. A betegséget a Mycobacterium tuberculosis nevű baktérium okozza, amely leginkább a tüdőt támadja, de kiterjedhet az agyra, a gerincre és a vesére is.
A 18-19. században ez a baktérium ölte meg a legtöbb embert a Harvardi Egyetem szerint. Az 1900-as évek végéig Európa és Észak-Amerika lakosságának 70-90 százaléka fertőzött volt. Azoknál a betegeknél, ahol a tbc aktív fertőzést okozott, 80 százalékos volt a halálozási arány.
A WHO szerint a tuberkulózis még ma is az egyik leggyilkosabb betegség. A fejlett országokban ugyan alig van jelen, de a többi állam még küzd vele. 2012-ben 8,6 millió ember betegedett meg a baktérium miatt és 1,3 millióan bele is haltak.
A gyenge immunrendszert könnyebben megtámadja a tbc, ezért gyakori a fejlődő országokban, hogy aki HIV-fertőzött az a tbc-t is elkapja.
3. Malária
A malária vagy váltóláz továbbra is nagy gondot jelent a fejlődő országoknak, különösen a Szaharától délre fekvő államoknak, ahol a megbetegedések 90 százaléka halállal végződik. A WHO adatai szerint 2012-ben világszerte 207 millió maláriás megbetegedést regisztráltak, ebből 627 ezer halálos kimenetelű volt.
A maláriát az Anopheles szúnyog nőstényeinek parazitái révén lehet elkapni. A paraziták által terjesztett kór egykor őshonos volt Európában, a 20. századra azonban felszámolták. Ennek ellenére 2009-ben Görögországban újra felbukkant.
4. Justinianus pestise
Az első pestisjárvány 540-543 között tört ki a Kelet-római Birodalom fővárosában, Konstantinápolyban. A város félmilliós lakosságából körülbelül 100 ezren maradtak életben. A betegség a nevét az akkori császárról kapta.
A járvány Afrikából, azon belül valószínűleg Etiópiából származik. A globális felmelegedéssel húzódott északi irányba és terjedt el a Birodalomban. Innen lépett tovább Európa többi államába. A 8. századig több mint százmillió embert ölt meg a mediterrán térségben.
A betegséget a Yersinia pestis nevű baktérium okozza. A baktérium kisebb rágcsálókon – patkányok, egerek, mókusok – élősködő bolhák harapásán keresztül fertőzi az embereket. Több típusa van és ma már nem feltétlenül halálos betegség, antibiotikummal kezelik az orvosok. A fertőzéseket és kezelésüket a WHO-nál regisztrálni kell.
5. Kolera
A kolerát baktérium okozza, amely fertőzött vízzel vagy élelmiszerrel jut a szervezetbe. Európában és Észak-Amerikában csak az 1830-as években ütötte fel a fejét, Indiában azonban már évszázadokkal korábban is pusztított. A 19. században több kolerajárvány is volt, a szegényebb országokban viszont még ma is problémát jelent.
A WHO becslése szerint évente 3-5 millió közötti lehet a kolerás esetek száma. A betegség terjedésének kedveznek a rossz higiénés körülmények, az egészségtelen táplálkozás (például mosatlan gyümölcsök). Gyakran alakul ki járvány az árvizek és földrengések után, a legutóbbi például Haitin 2010-ben, amikor 30 ezer betegből körülbelül 4500-an bele is haltak a betegségbe.
6. Fekete halál vagy nagy pestis
A fekete halál az 1300-as években indult Közép-Ázsiából. A kereskedelmi útvonalak révén került Európába, Ázsia többi részébe és Afrikába. Az európai lakosság 30 százalékát, körülbelül 35 millió embert, a kínai lakosságnak a felét ölte meg.
A pestis ezen válfaja rettegést és pánikot keltett. Gyakran egész városokat helyeztek karantén alá, hogy megállítsák a terjedését. Olyan pusztító erejű volt, hogy gazdasági változásokat is generálhatott. Erre egy példa az angol birtokrendszer átalakítása, a járvány miatt ugyanis munkaerőhiány lépett fel.
Az utolsó nagy járvány is Angliában volt 1665-ben.
7. Spanyolnátha
Az influenza A típusától 1918-19 között 50-100 millióan halhattak meg, jóval több ember mint az első világháborúban.
Azért kapta a nevét a spanyolokról, mert a spanyol média cenzúrázatlan jelentéseket közölt a járvány terjedéséről, míg a többi ország kormánya a közhangulattól tartva ezt nem engedte. Emiatt úgy tűnhetett, hogy a spanyoloknál a legpusztítóbb az influenza. Pontos számokat ma sem tudunk, csak becslésekre lehet támaszkodni. A betegség három hullámban támadt, összesen 500 millióan kaphatták el.
Az influenza ma is az egyik legpusztítóbb kórokozó. A vírus gyorsan reagál a változásokra és a mutációk egyre ellenállóbbak. Nagyobb járványt a sertésinfluenza okozott még 2009-ben, akkor 576 ezren vesztették életüket.
8. Gyermekbénulás
A gyermekbénulást a poliovírus okozza. Az idegrendszert támadja meg, bénulást, nagyon szélsőséges esetben halált is okozhat. A betegség már az ókorban ismert volt, de járvánnyá a 19-20. században duzzadt.
Az 1940-50-es években Európában, Észak-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon kellett megküzdeni a járványokkal. 1952-ben az USA-ban 57 ezren betegedtek meg, 21 ezer gyerek lebénult, a halálos áldozatok száma meghaladta a háromezret. Az országban még utazási tilalmat is elrendeltek pánikszerű hangulat miatt.
Mára már védőoltással szinte teljesen eltüntették a betegséget. 2002-re Európa poliomentessé vált, 2008-ban kevesebb mint kétezer megbetegedést jelentettek.
9. HIV/AIDS
Az AIDS (Acquired Immune Deficiency Syndrome : szerzett immunhiányos tünetegyüttes) a HIV által előidézett halálos betegség. Ez a világ egyik legsúlyosabb egészségügyi kihívása.
Az első esetet 1981-ben jelentették. Azóta világszerte 75 millió ember kapta el. A legfertőzöttebb terület Afrika, ahol a WHO adatai szerint minden 20 felnőttből legalább egy fertőzött.
Ma már nagyon hatékony gyógyszerek vannak, amik lelassítják a vírus szaporodását illetve gátolják a további fertőzést.
