A Microsoftnál több száz ember dolgozik egy olyan gép kifejlesztésén, amely hall, fordít és beszél. Múlt decemberben a vállalat bejelentette a Skype Translator limitált kiadását, amely valós időben képes lefordítani két, különböző nyelveken kommunikáló fél valós idejű beszélgetését. A szoftver jelenleg csak meghívásos alapon elérhető, és az angolt, a spanyolt, az olaszt, valamint a mandarint képes kezelni.
Ezzel párhuzamosan a Google is rendelkezik egy már szabadon és ingyenesen letölthető applikációval, amely lejegyzi a beszélt szöveget, lefordítja, majd visszamondja egy másik nyelven. Ez után pedig nem nehéz elképzelni, hogy a Google ezt a technológiát a videochat platformjaiba is beépítse – írja a The Atlantic.
A mélység hatalma
A lap le is tesztelte a Skype Translatort, és arra jutott, hogy program egyrészt a rövid szövegekkel történő kommunikációt preferálja, mivel várni kell a lejegyzésre és a fordításra, másrészt – egyelőre értelemszerűen – nem tud mit kezdeni azzal, ha az emberi beszélő hibát vét. Ez az „apróság” is jól mutatja, hogy az emberi kommunikáció és a nyelvek összetettsége – különösen a beszélt nyelvben – olyan mélységekbe vezet, amely hatalmas feladatot állít egy számítógép elé: gondoljunk csak az esetleges szándékos hibákra, vagy a tévedésekből levont lehetséges következtetésekre.
A Microsoft jelenleg azonban az átlagos fogyasztók igényeire fókuszál. Egyelőre a cél, hogy a diákok könnyebben kommunikálhassanak külföldi társaikkal, vagy hogy a nemzetközi utazások során a vendégek és a vendéglátók között gördülékenyebb kommunikáció váljon lehetővé. Mindazonáltal nem nehéz elképzelni, hogy a jövőben az újságírók és az üzleti élet számára is jelentős könnyebbségekkel járhat a technológia fejlődése.
Gazdasági jelentőség
Üzleti szempontból azon területeken lehet igazán nagy jelentősége a technológiának, ahol az angol nyelvtudás nem annyira elterjedt, miközben a kisebb vállalatok nem engedhetnek meg maguknak professzionális tolmácsot vagy fordítót.
Afrikában és Latin-Amerikában ez különösen fontos lehet, de a legfrissebb (2006-os) kínai adatok is azt mutatják, hogy az 1,3 milliárd lakosból mindössze 400 millió tanult angolt, és közülük több mint 50 százalék úgy nyilatkozott, hogy csak ritkán használja a nyelvet. Az angolt „gyakran” használók aránya csupán 5-15 százalék.
Kulturális különbségek
Továbbra is fennáll azonban a kérdés, hogy a kommunikáció kulturális elemei hogyan adhatók vissza, illetve hogyan kezelhetők megfelelően. A metakommunikációs szokások és hagyományok ismeretének hiánya ugyanis hasonló kihívások elé állíthatja a tárgyaló feleket, mint a nyelvi különbségek.
Mindemellett a Skype Translatorral kapcsolatos fontos probléma, hogy a videochat mellőzi az informális kommunikációt, amely egy személyes találkozó során megvan. Az igazán fontos információk ugyanis gyakran a tárgyalóasztal elhagyása után derülnek ki, melyek cseréjét jelentősen korlátozza az online társalgási forma – hangsúlyozza Nicolas de Benoist, az irodabútorokat gyártó Steelcase design kutatója.
Annak ellenére tehát, hogy a nyelvi különbségek legyőzése még igencsak futurisztikusnak tűnik, nem árt észben tartani, hogy korábban más technológia-alapú kommunikációs formák is hasonlóan elképzelhetetlennek látszottak, az emailt vagy akár a telefont is beleértve.
