Kihívója akad az elektromos autózásnak

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 4 perc

Magyarország csak profitálhat abból, ha az LNG technológia elterjed az országban. A cseppfolyósított földgázon alapú üzemanyag népszerűbbé tételét az Európai Unió is célul tűzte ki, a közeljövőben pedig látványos fejlesztések valósulnak meg - tudtuk meg Domanovszky Henriktől, a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület (MGKKE) elnökétől.

Tőzsdefórum: A földgáz alapú közlekedés fejlesztéséhez szükséges infrastruktúra hazai kiépítésére szolgálaló PAN-LNG projekt 2017. szeptember 30-án zárul a tervek szerint. Hol tart most a kivitelezés?

Domanovszky Henrik: Mindenképp idén szeretnénk lezárni a PAN-LNG projektet. Van azonban jelenleg egy kisebb csúszás, mely adminisztrációs okokra vezethető vissza. Ami biztos, hogy ebben az évben öt darab töltőállomásnak el kell készülnie. Az eredetileg tervezetthez képest minimális eltéréssel az M0-es, M1-es, M3-as, M5-ös és az M7-es autópályák mentén épülnek fel ezek az létesítmények úgy, hogy a lehető legjobban lefedjék az országot. Így bármerre akarunk Magyarország területén LNG járművel szállítani vagy közlekedni, az megvalósíthatóvá válik. Akik mostantól LNG jármű vásárlása mellett döntenek, azok számára az infrastruktúra kiépül.

Forrás: MGKKE

TF: Hol épülnek ezek a töltőállomások? Amellett, hogy az egész országot le kívánták fedni, milyen egyéb szempontok játszottak szerepet a kiválasztásnál?

DH: Alapvető feladatunk, hogy a fő európai szállítási folyosókat fejlesszük, ezt a célt szolgálja az Európai Bizottság által létrehozott CEF (Connecting Europe Facility), amely támogatást nyújt a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséhez. A töltőállomások helyszínei úgy lettek kialakítva, hogy azok a legfőbb közlekedési folyosók mentén legyenek. A fejlesztések megvalósulásánál az elsődleges szempont az volt, hogy a lehető legtöbb szállító járművet tudjunk kiszolgálni, ennek a célnak rendeltük alá a helyszínek kiválasztását.

Fontos kiemelni azt is, hogy nem csak LNG, hanem a CNG töltésű járműveket is ki tudjuk majd szolgálni. Utóbbi technológia lényege, hogy földgázból egy elpárologtató technológiával sűrített üzemanyagot állítanak elő. Erre azért van szükség, mert a CNG infrastruktúra jelenleg meglehetősen szegényes hazánkban. Tavaly év végén nyílt csak a tizedik nyilvános CNG kút, ez a szám pedig nagyon kevés az ország méretéhez képest.

TF: Ezek a meglévő benzinkutak bővítésével valósulnak meg, vagy teljesen új töltőállomások kiépítését jelentik?

DH: Ezek jellemzően új építésű töltőállomások, amelyek lehetnek akár kamionparkolókban is.

TF: Tehát akár az autópályák mentén található nagyobb pihenőhelyeken is létesülhetnek ilyen kutak?

DH: Igen, olyan helyeket választottunk, amelyek egyébként is kiszolgálják ezeket a járműveket.

TF: Hogyan indult a projekt? Miért előnyös a gázüzemű technológia?

DH: A PAN-LNG projekt kidolgozásának első nagy feladata annak a tanulmányozása volt, hogy miként lehet a gázüzemű közlekedést elterjeszteni. Az elkészült tanulmány ötven kutató bevonásával készült, akik foglalkoztak a járműtechnikával és a hiányzó infrastruktúra megvalósításának lehetőségével, másrészt azzal, hogy milyen módon lehet biztosítani a jövőben az LNG üzemanyagot a közlekedés számára. Azt biztosra vettük, hogy az LNG mint hajtóanyag az elkövetkezendő években rendkívül gyorsan el fog terjedni. Ugyanis ez az üzemanyagtípus rendkívül tiszta, nem tartalmaz olyan szennyező anyagokat, amelyek a jelenlegi szmoghelyzetet okozzák. Gyakorlatilag ennek a technológiának az alkalmazása nem jár szilárdanyag kibocsátással.

TF: A LNG hajtáshoz alternatív energiaforrások is igénybe vehetők. Ilyen a biogáz is?

DH: Igen, a biogáz és a szintetikus gáz is ilyen. Emellett azt is állíthatjuk, hogy az LNG nem csak annak a lehetőségét jelenti, hogy a közlekedés teljesen karbonmentessé váljon, hanem azt is, hogy a karbonszennyezés az üzemanyag-előállítás más szegmenseiben sem jelenjen meg. Fontos még, hogy ez a technológia kipróbált, minden közlekedési kategória számára alkalmazható, versenyképes, gazdaságos és megtérülő beruházással elérhető lehet. Ezzel a technológiával az energiaimportot is csökkenteni tudnánk.

 A biogázban nagy potenciál van: a teljes üzemanyagfelhasználás 40 százalékát tudnánk biztosítani ebből az energiaforrásból.

A kutatóközösség által összeállított forrásjegyzék megmutatta azt is, hogy Magyarország rendelkezik olyan fosszilis gázkészlettel, amelynek e célból való kitermelése racionális, gazdaságos és nagyon jelentős importenergia-kiváltást eredményezhet, oly módon, hogy az nem konkurál azzal a gázzal, amely a csövekben érkezik. A magyarországi kitermelés évente nagyjából másfél milliárd köbméter. Ennek a kitermelésnek várhatóan nagyon jelentős csökkenése következik be a következő években versenyképességi és kimerülési okok miatt. De gazdaságos kitermelés nem várható a szóban forgó az apró mezőnél, LNG termelésre viszont tökéletesen alkalmasak. Ennek nemzetgazdasági haszna lehetne. Ez azonban iparpolitikai kérdés és speciális stratégiára lenne szükség a megvalósításhoz, amelyet mi egyébként javaslunk a Csonka János Terv keretében.

TF: Vannak olyan cégek, amelyek érdeklődnek ez iránt?

DH: Cégek nevét nem említeném, de vannak megbeszéléseink, amelyek a fosszilis gáz kitermelésének jövőbeli vizsgálatáról szólnak. A projekt keretében egy kísérleti cseppfolyósító üzemet is létrehozunk, amely alkalmas lesz arra, hogy az első időszakban a töltőállomásokat ellátása LNG üzemanyaggal, és arra is nagy figyelmet fordítunk, hogy környezetvédelmi szempontból a legjobb minőségű üzemanyagot állítsák elő az üzemben.

TF: Várható, hogy az infrastruktúra kiépítése után a lakosság is elkezd a gázüzemű járművek iránt érdeklődni? Az elektromos autók terjedése mennyire jelent konkurenciát ennek a technológiának?

DH: Látnunk kell, hogy jelenleg 94 százalékban a kőolajtól függ a közlekedésünk. Azt se felejtsük el, hogy a gazdasági válság idején sokat szenvedtünk a magas energiaköltségek miatt. A gázüzemű járművek ebből a szempontból nagyon versenyképes, teljes mértékben használható alternatívát nyújtanak. Szemben más alternatívával, a gázüzemű járművek teljes mértékben használhatók nem csak a városban, hanem azon kívül is, korlátozás nélkül. Mindezt ráadásul úgy érhetjük el, hogy kiválthatók például az elektromos autóknál jellemző hosszú töltési időszakok. Így ezen járművek minden célra használhatók, és környezetbarátok is. Mostanában azt tapasztaljuk, hogy a gázüzemű járműveknek már csak nagyon csekély felára van.

TF: A közlekedés mely területein lehet még alkalmazni ezt a technológiát?

DH: Jelenleg a közúti közlekedésben az autóbuszos közlekedés területén nagyon sikeres projekten vagyunk túl. Említhetem a kaposvári vagy a miskolci autóbuszcsere programot. Akár 40 százalék feletti üzemeltetési költség megtakarítás vált lehetővé ezeknél az üzemeltetőknél.

TF: Emellett Budapesten is sikeres volt a gázüzemű autóbuszflotta munkába állítása.

DH: Budapesten most már több mint hetven busz CNG üzemanyaggal közlekedik. Ezek tiszták, csendesek és gazdaságosak is. Úgy gondolom így bizonyítható, hogy a földgáz, mint üzemanyag kifejezetten gazdaságos alternatíva. A teherautóknál, valamint a buszoknál ugyanis közel harminc százalékos költségcsökkentés érhető el a CNG üzemmel.

TF: Térjünk vissza arra a kérdésre, hogy hol jelenhet meg még oldást a gázüzemű technológia?

DH: A közút mellett Európában ez az technológia meghódította a tengeri szállítás területét is, az elmúlt hónapokban az IMO (Nemzetközi Tengerészeti Szervezet – a szerk.) egy nagyon komoly döntést hozott: 2020-tól kiterjesztette a meglévő emissziószegény övezetek körét a teljes tengeri közlekedésre. Így ott jelentős emissziócsökkentésre van szükség. Európában már trend és itthon is elkezdtünk foglalkozni annak lehetőségével, hogy a belvizeken is alkalmazni lehessen a gázon alapuló technológiát. A mostani füstölgő, elavult hajóflotta helyett megvalósulhat egy sokkal korszerűbb és tisztább hajóparkra történő átállás. Ennek első állomásaként 2018-ban Budapesten megnyílhat az első olyan töltőpont, amely a folyami hajókat láthatja el LNG üzemanyaggal. Emellett folyik a Clean Fuel Box, mint CNG töltési technológia elterjesztése. A megvalósítás során sok apró töltési pont jelenik majd meg az országban.

TF: A vízi közlekedés mellett a vasúti közlekedésben is alkalmazható lehet ez a technológia a dízelmozdonyok kiváltására?

DH: Európa vasúti hálózatának nagyjából a fele nem villamosított és nem is éri meg fejleszteni őket a magas költségek miatt. Magyarországon jellemzően az áruszállításra használt vasúti pályaszakok egyáltalán nincsenek villamosítva. Problémát okoz az is, ha egy szállítmány nem villamosított pályaszakaszon indul, ekkor ugyanis a villamosított vonalon is dízel üzemmel közlekedik tovább a vonat, nem cserélnek emiatt mozdonyt. Ráadásul a dízelmozdonyok állománya elöregedett, de át lehetne alakítani gázüzemre. A Csonka János Tervben olyan elképzelések is szerepelnek, melyek az egész járműgyártói- és felújítói ipar számára fejlesztés lehetőségét jelentenék versenyképességi előnyt alakítva ki.

TF: Visszatérve az elektromos autókkal hozott párhuzamra, várható, hogy a döntéshozók ezt a technológiát is támogassák úgy, hogy a lakosság a járműveket kedvezményesen vásárolhassa meg, vagy támogatást kapjon erre a célra?

DH: Mi szorgalmazzuk, hogy történjenek ebbe az irányba lépések. Célunk, hogy a közlekedés támogatására szánt összegek a lehető leghatékonyabban kerüljenek felhasználásra. Másrészt pedig arra számítunk, hogy a következő öt évben a gázüzemű járművek versenyképességének javulása el fog érni egy olyan szintet, amikor nem lesz szükség a támogatás fenntartására, mert az piaci körülmények között is a legversenyképesebb lesz. Az biztos, hogy jelenleg szükséges egy dotálási rendszer. Ebből a szempontból az infrastruktúra kialakítása jelenleg is zajlik, de a járművek elterjesztése ennél is fontosabb feladat.

TF: Tehát piaci alapon is megvalósulhatnának ezek a beruházások?

DH: Ennek így kell történnie. Hosszabb távon nem fenntartható, hogy óriási támogatásokkal valósulnak meg ezek a fejlesztések. Az első időszakban azonban muszáj ösztönözni a tiszta technológiákat. Idővel majd ezek is önfenntartó rendszerekké válnak.

Hirdetés
Brexit

Az európai nagyvállalatok vezetőinek többsége szerint pozitívak a globális...

Londoni makrogazdasági elemzők szerint az új brit költségvetési tervezetben...

Forex mazsoláknak

Az éles számlának való nagy bemutatkozásom után már másnap úgy döntöttem...

http://www.AutoAlkatreszONLINE24.hu
Hirdetés
Szavazz!

Kiöregszik a magyar?

Amióta csak népszámlálást tartanak Magyarországon, még sosem volt ennyire...

Legyünk e-sport nagyhatalom?

Úgy tűnik a kormányzat elszánt ebben a kérdésben, bár a magyar e-sport még...

Felszámolható az offshore?

A BBC Panorama műsorából derült ki, hogy még az Apple amerikai informatikai...

Vagyon

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) lezárta a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. és a...

A befektetési alapok vagyona októberben 84 milliárd forinttal, 1,4...

Hirdetés
Találtuk

Hóra és esőre készülhetünk a jövő héten

Változékony idő várható a jövő héten: többször is kisüthet a nap, de többfelé...

Amerikai rakétákból vásárol be Lengyelország

Az Egyesült Államok 10,5 milliárd dollár értékben ad el Patriot rakétavédelmi...

Hirdetés
Ezt olvasta már?

Leszavazták az LNG-terminál terveit »