Muszáj volt lépni

„A kibernetikai fenyegetések súlyos gazdasági és nemzetbiztonsági kihívást jelentenek az Egyesült Államok számára” – állt az elnök által kiadott közleményben. „Alkalmazni szándékozom hivatalom és a kormány jogköreit, beleértve a diplomáciai és kereskedelempolitikai eszközöket, a bűnüldözési mechanizmusokat a rosszhiszemű kibernetikai szereplők által jelentett fenyegetés elhárítására” – tette hozzá.

A rendelet felhatalmazta az amerikai pénzügyminisztériumot, hogy befagyassza azok kintlévőségeit és megtiltsa az amerikai bankrendszer igénybevételét azok számára, akik olyan rosszhiszemű kibernetikai tevékenységet folytatnak, amelynek célja, hogy „jelentős kárt okozzanak” a kulcsfontosságú infrastruktúrákban és komputerrendszerekben, vagy veszélyeztessék azokat. A büntetés olyanokkal szemben is alkalmazható, akik üzleti titkok vagy egyéb kényes információk ellopására törekednek.

A rendelet kiegészítése egy törvénytervezetnek, amely arra ösztönözné a magánvállalatokat és a szövetségi kormány szerveit, hogy működjenek együtt a kibernetikai támadásokkal kapcsolatos információk megosztásában.

Csúnya esetek

A rendeletet az követően hozta meg az elnök, hogy – feltételezések szerint – Észak-Korea kibernetikai támadást hajtott végre a Sony Pictures ellen. Korábban olyan amerikai cégek váltak hackerek célpontjává, mint a Target és a Home Depot áruházlánc, valamint a J.P. Morgan Chase & Co. bank.

Washington vezetett be ugyan szankciókat észak-koreai személyekkel szemben a Sony elleni támadást követően, de nem közvetlenül az incidensben játszott szerepük miatt. Az amerikai kormányzat részéről korábban a Kína és több más ország által jelentett kibernetikai fenyegetéssel fogalmaztak meg aggályokat. Ezek az államok amerikai megítélés szerint képesek lennének olyan támadást intézni, amely megbéníthatná az áramszolgáltatást és más létfontosságú rendszereket.