A magasabb fizetés a vonzó a külföldi munkánál

A világ munkavállalóinak egyötöde (19%-a) nagyon szívesen dolgozna egy másik országban, ha olyan lehetősége adódna, hogy 2-3 évig, teljes munkaidejű állásban, három-öt óra repülőútnyi távolságra, a mostaninál 10 %-kal magasabb fizetésért végezhetné a munkáját. A magyar munkavállalók mobilitási kedve az átlagosnál valamivel alacsonyabb, 15 százalékuk mutat nagy érdeklődést egy ilyen ajánlat hallatán.

Leginkább egyébként Mexikó (34%), Brazília (32%), Oroszország (31%), Törökország (31%) és India (28%) polgárai vállalnának külföldön munkát ezekkel a feltételekkel. A külföldi munkavállalást főképpen az motiválná, ha az ilyen tervekkel rendelkezők két év elteltével garantáltan visszatérhetnének a jelenlegi pozíciójukba – 35 százaléknyian szívesebben vállalkoznának a váltásra. Az is ösztönözne, ha egytizeddel nagyobb bérezést (31%), hazalátogatásra szóló repülőjegyet (30%), fizetett nyelvtanfolyamot (29%) kapnának a máshol dolgozni kívánók.

A magyarok körében is a korábbi állásba való biztos visszatérés növelné leginkább a migrációs kedvet (41%), míg a második legerősebb ösztönző erő, ha nyelvtanfolyamot is fizetnének (34%). Általában az alacsony jövedelműek (32%), a kevésbé iskolázottak (31%), a 35 év alattiak (30%), a magasabb pozíciójú döntéshozók (29%) és a férfiak (29%) kerekednének fel, hogy más országban keressenek munkát. A magyarok körében viszont nincsenek ilyen jellegzetességek, az egyes társadalmi csoportokban a 15 százalékos összátlagtól alig eltérő a mobilitási kedvet mutatók aránya - ezek a legfontosabb megállításai annak a közvélemény-kutatásnak, amelyet az Ipsos csoport végzett a Canadian Employee Relocation Council megbízásából, 24 országban.

Nemzetközi tapasztalat iránti étvágy

24 ország polgárait kérték meg arra, hogy mérlegeljék egy két-három évre szóló, három-öt óra repülőútnyi távolságban lévő, teljes munkaidejű, minimum 10 százalékos fizetésemeléssel járó külföldi állás lehetőségét.

Tízből ketten (19%) komolyan fontolóra vennék, hárman (30%) meggondolnák, negyednyien (25%) nem igazán, további negyednyien (26%) egyáltalán nem mérlegelnék a váltást. Leginkább a mexikói munkavállalókat motiválná egy ilyen lehetőség, minthogy a teljes tábor harmada (34%) válaszolta, hogy nagyon szívesen élne egy ilyen lehetőséggel. Őket Brazília (32%), Oroszország (31%), Törökország (31%), India (28%) és Szaúd-Arábia (27%) dolgozói követik.

Általánosságban elmondható, hogy azok, akik nagyon szívesen elvállalnának egy ilyen munkát, alacsony jövedelműek (32%), kevésbé iskolázottak (31%), 35 év alattiak (30%), magasabb pozíciójú döntéshozók (29%) és férfiak (29%).

Arra a kérdésre, hogy mi motiválná őket leginkább a váltásra, tízből négyen (38%) a jobb fizetést nevezték meg. További érvként szerepeltek a jobb életkörülények (28%), a nemzetközi tapasztalat (27%), a kalandvágy (15%) és az új kihívás / új kezdet lehetősége (15%).

Azok, akik nem vállalnák el ezt a munkát, keveslik egy ilyen mértékű változáshoz a 10% fizetésemelést / kompenzációt (36%), tízből hárman (30%) nem hagyná maga mögött a családját és a barátait, 15%-nak túl távol esne, 13% karrierjében kései lenne a váltás, míg másik 13% nem mozdítaná el a gyermekeit az iskolából, s a barátaik mellől.

A külföldi munkavállalás ösztönzői

Létezik néhány olyan tényező, amely motiválóan hat a munkavállalók nemzetközi váltást célzó döntésre. 24 ország válaszadóinak egyharmada (35%) szívesebben fontolna meg egy ilyen lehetőséget, ha garantálnák számukra, hogy két év elteltével visszatérhetnek a jelenlegi pozíciójukba. Tízből hárman (31%) kellő indoknak éreznének 10% fizetésemelést, míg ugyanennyiük (31%) számára meggyőző érv a kölcsönös látogatást támogató – családtagok személyére is kiterjesztett - rendszeres repülőjegy-opció. 29%-nyian üdvözölnék – szükség esetén - a fizetett nyelvtanfolyamokat, míg 28% szerint kellő vonzerő a szakmai képzés.

Tízből hárman (27%) vállalnának más városban munkát

Arra is megkérték a válaszadókat, hogy mérlegeljék olyan munkahely lehetőségét, amely miatt – az ország határain belül ugyan, de – más városba kellene költözniük. Ha felkínálnának számukra egy olyan két évre szóló, 10% fizetéstöbbletet nyújtó, teljes munkaidejű állást a közeljövőben, amely miatt – a költözéssel járó kiadások átvállalásával – másik városban kellene élniük, 27%-nyian boldogan mondanának igent. Tízből négyen (37%) fontolóra vennék, míg egynegyednyien (23%) nem szívesen, 13% pedig egyáltalán nem élne egy ilyen lehetőséggel.

Akik leginkább vállalnák az ilyen típusú változtatást, Mexikó (44%), Brazília (42%), Olaszország (40%), Argentína (35%), Lengyelország és Spanyolország (33%) polgárai. A magyarok az átlagnak megfelelő arányban, 27 százaléknyian említették, hogy szívesen mennének az ország más településére, ha a felsorolt feltételeket biztosítanák számukra.

Általános érvényű megállapítás, hogy az alacsony jövedelmű (32%). kevésbé iskolázott (31%), 35 év alatti (30%), nőtlen (30%) férfiak (29%) és a magasabb pozíciójú döntéshozók (29%) azok, akik bevállanák egy jó állás reményében a más városba költözést. 

Varga: lehet szerepe egy önálló Pénzügyminisztériumnak

Az előfeltételek teljesítésének köszönhetően az előkészítésnél gyorsabb, a nyár elején-közepén elinduló tárgyalásra számít az IMF-fel és az EU-val Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, aki június 1-jétől tárca nélküli miniszterként vezeti a tárgyalásokat.

Változatlanul veszteségek Amerikában

Veszteséggel zártak a New York-i értéktőzsde vezető mutatói szerdán. A piac hangulatát az befolyásolta, hogy az Európai Központi Bank este megerősítette: néhány görög bankkal szemben "leállította a monetáris műveleteket", és nem nyújt likviditást számukra, mert nem történt meg a szükséges feltőkésítés.

Erősödött a forint

Csütörtök reggelre kissé erősödött a forint árfolyama.A jegyzést továbbra is a sikertelen görög kormányalakítási kísérletek után nyugtalanabb euróövezeti hangulat alakítja.

Az ázsiai piacok is jól teljesítettek

A tokiói értéktőzsde fő mutatója csütörtökön emelkedett, kétnapi esés után.

Hazarendelték a szélsőjobbos olasz diplomatát

Az olasz külügyminisztérium azonnali hatállyal hazarendelte Mario Vattani oszakai konzult, akire fegyelmi vizsgálat vár szélsőjobboldali nézetei miatt. Ő maga a sajtónak nyilatkozva azt állította, hogy üldözik.