Csonki István elmondta: a projektet előkészítő lehetőségtervet az Öko Zrt. még az idén elkészíti. Elmondta, a Kapos depóniái – azaz a mederből kitermelt, és peremén elhelyezett föld – csak középvízszintig tartják vissza a levonuló árhullámok esetén a vizet, amely afelett a medren kívülre kerül. Miután a meder talaja tőzeges, tartós árvíz esetén azon keresztül is távozik a víz.
A folyó tervezésekor, közel száz éve rét és legelő vette körül a Kapost, az utóbbi évtizedekben azonban a földeket művelés alá vonták, így jelentős szántóterületen okoz kárt a belvíz. Ismertetése szerint a probléma megoldásának egyik lehetősége, hogy a többletvizet tározókban helyezik el, majd az ár levonulása után engedik le. A másik alternatíva, hogy visszaállítják a szántók régi művelési ágát, azaz rétté, legelővé alakítják. Ennek lenne kisajátítási költsége is – jegyezte meg az igazgató.
A projekt kidolgozása előtt a terveket el kell fogadtatni a térségben – tette hozzá. Csonki István beszámolt arról is, hogy az idén elkezdődnek, és év végéig be is fejeződnek a Duna-projekt Tolna megyei, 6,4 milliárd forintos munkálatai. A projekt keretében a teljes dunai védvonalon a mértékadó árvízszint felett egy-másfél méterrel építik ki a töltést, ami azt jelenti, hogy azután sehol nem kell homokzsákokkal védekezni. A töltés teljes szakaszán aszfaltburkolat épül, ami kerékpárútként is használható lesz.
