Bank és nyugdíjreformot várható

Bankreform-tervezetet terjesztett elő szerdán Pierre Moscovici francia pénzügyminiszter: a tervek szerint némileg elválasztják a bankok saját számlás ügyleteit a kereskedelmi banki tevékenységüktől a betétesek biztonsága érdekében.

Moscovici azt mondja, hogy a törvény példa lesz Európa számára, kritikusai szerint viszont annyira felvizezték, hogy inkább csak a pénzvilágra dühös polgároknak tett gesztus.
A javaslat lényege, hogy a bankoknak 2015-ig pénzügyileg le kell választaniuk saját számlás, azaz nem az ügyfelek pénzével végrehajtott ügyleteiket (proprietary trading) kereskedelmi banki működésükről, de az eredeti tervekkel ellentétben nem kell külön egységbe, például leányvállalatba átcsoportosítani ezt a tevékenységet.
A leválasztott ügyletek esetében betiltanák a nagyfrekvenciájú, más néven robotkereskedést, amikor szuperszámítógépek emberi beavatkozás nélkül másodpercenként több millió tranzakciót hajtanak végre, a legkisebb árfolyamkülönbségeket is kihasználva, és tiltólistára kerülnének bizonyos nyersanyagügyletek is.
A tervezet értelmében új felügyeleti intézményt állítanak fel a rendszer szintű kockázatok felmérésére, és a bankok pénzügyi hozzájárulásaiból alapot létesítenek a nehéz helyzetbe került pénzintézetek támogatására. Az alap 2 milliárd euróval indul, de 2020-ig 10 milliárdra kell nőnie az eszközeinek – mondta sajtótájékoztatóján Pierre Moscovici.
A bankok befektetési alapjai túl kockázatos termékeik miatt rengeteg pénzt veszítettek a válság idején, a veszteség viszont az egységes banki szervezet miatt a kereskedelmi tevékenységre is átterjedt. Így a bankok csökkentették a hitelezésüket, és egyes esetekben a betétesek pénze is veszélybe került.
A legtöbb megfigyelő szerint a tervezet a francia banklobbi győzelmét tükrözi, mert gyakorlatilag érintetlenül hagyja a befektetési banki aktivitást. A pénzintézetek végig azzal érveltek, hogy a kereskedelmi és a befektetési banki tevékenység szétválasztása, az “univerzális bankok szétrombolása” megakasztaná a vállalati hitelek áramlását.
“Ez végül is minimális reform, amelynek nincs nagy hatása a banki tevékenységre” – mondta a Natixis tanácsadó cég elemzője.
A tervezet kritikusai azzal érvelnek, hogy az elkülönítendő saját számlás ügyletek körét olyan szűkre szabták, hogy a bankokat terhelő kockázatok lényegében nem csökkentek.
“Ez rosszabb, mint egy visszalépés, ez a minimum, amivel ki lehet szúrni az emberek szemét” – mondta egy hitelbiztosítási szakember.
Éppen ezért a szocialista párton belül még várhatók viták, mert a reformtervezet messze nem tükrözi azt, amit Francois Hollande elnök a választási kampányban ígért, hogy tudniillik “keményen fog bánni” a pénzügyi szektorral. Ennek ellenére nem valószínű, hogy a parlamenti vita során a kormány szervezett ellenállásba ütközne a szocialista frakció részéről.
A pénzügyminiszter sajtótájékoztatóján azt is kifejtette, hogy újra hozzá kell nyúlni a nyugdíjrendszerhez, mert a Nicolas Sarkozy korábbi elnök idején 2010-ben bevezetett reform nem ment elég messze.
Az akkori kormány két évvel, 62 évre emelte a nyugdíjkorhatárt, ami hetekig tartó százezres tömegtüntetéseket váltott ki. A szocialisták úgy módosították a törvényt, hogy továbbra is 60 éves korában mehet nyugdíjba, aki 20 éves kora előtt kezdett dolgozni.
Moscovici idézett egy tanulmányt, amely szerint a francia nyugdíjkassza deficitje 2017-ig 11 milliárd euróról 18,8 milliárdra emelkedik. A miniszter óvakodott a “reform” szót használni, csak annyit mondott, hogy jövőre konzultációkat kezdenek a deficit kérdéséről, és nem kerülhetnek rosszabb helyzetbe a kiskeresetű dolgozók és a nehéz fizikai munkát végzők.

bankFranciaországNyugdíjreform

---

---

---

---

---

---

---