Az IHS vasárnap közzétett tanulmányában azt vizsgálta meg, milyen hatással lenne az osztrák gazdaságra három, általuk felállított elméleti forgatókönyv bekövetkezése. Viszonyítási alapul azt az esetet vették a közgazdászok, hogy a válságtól leginkább érintett euróövezeti országok drasztikus reformokkal, az ESFS-, illetve az ESM-programokból történő átmeneti finanszírozás, valamint Görögország esetében további adósság-elengedés mellett helyreállítják versenyképességüket és stabilizálják a bankjaikat. Ekkor 2013-ban az osztrák gazdaság 1,7 százalékkal, 2014 és 2016 között évi 2 évi százalékkal növekedne.
Mindhárom vizsgált forgatókönyv kedvezőtlenebb hatásokkal járna a tanulmány szerint. Az első forgatókönyv alapján egyedül Görögország kényszerül az euróövezet elhagyására. Ez érezhető, de mérsékelt gazdasági következményekkel járna Ausztriára nézve, ekkor a reálértéken vett osztrák hazai össztermék (GDP) az első évben egy százalékkal lenne kevesebb, mint az alapesetben, a következő években mintegy 1,5 százalékkal csökkenne. A foglalkoztatottak száma az első évben 13 ezerrel, 2016-ig 29 ezerrel csökkenne (0,2 illetve 0,4 százalékos munkanélküliség-növekedés).
Egy borúlátóbb és az elsőnél kevésbé valószínű forgatókönyv szerint Görögország, Spanyolország, Portugália, Írország és Ciprus is elhagyná a valutauniót és egy „északi euró” jönne létre. Ekkor 2016-ig 7,5 százalékkal csökkenne az osztrák GDP és 2,4 százalékkal lenne magasabb a munkanélküliség. Az osztrák export drámaian, 15 százalékkal csökkenne, a háztartások jövedelme 9,5 milliárd euróval maradna el az alapesettől.
Az IHS-modellben elemzett harmadik, egyben legszélsőségesebb és „nagyon valószínűtlenként” jellemzett esetben az euróövezet szétesik, és az EU országai visszatérnek korábbi nemzeti fizetőeszközükhöz. Az euró teljes megszűnése esetén 11 százalékkal kevesebb gazdasági növekedésre számíthatna az ország. A munkanélküliség 4,2 százalékkal nőne, ami csaknem a duplája a jelenleginek. A jelenlegi helyzet változatlan fennmaradására, vagyis az elégtelen reformok mellett való „tovább evickélésre” nem készítettek forgatókönyvet, mert ez az euróövezet összeomlásához vezetne – mondta Christian Keuschnigg, az IHS igazgatója, a tanulmány egyik szerzője.
