A jelenleg érvényben lévő szabályozás értelmében az Európai Unió tagállamainak gondoskodniuk kell arról, hogy a közlekedésben felhasznált üzemanyagok legalább 10 százalékát megújuló energiaforrásból állítsák elő. A most elfogadott törvénymódosítási javaslat szerint ezt a mennyiséget az EP hat százalékban maximalizálná a következő hat évben, ezzel pedig jelentős mértékben csökkenne a bioetanol európai felhasználása.

Szemben az ENSZ véleményével?

A döntés ugyanis a másodgenerációs bioüzemanyagokat részesítené előnyben, azonban ezek gazdaságos előállítására még nem született megoldás, ezért a változtatással a teljes etanol előállítást lekorlátoznák. A másodikgenerációs, elsősorban hulladékból és algákból előállított üzemanyagok környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontból jók, de még nem kivitelezhető a nagymennyiségű előállításuk. A Magyar Bioetanol Szövetség szerint az Európai Parlament döntése visszás, hiszen az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legfrissebb közleménye szerint az emberi tevékenység 95 százalékban felelős a klímaváltozásért, ezért az Európai Uniónak inkább a kitűzött célok megtartására kellene törekednie.

Nem csökken Európa energiafüggősége

A Magyar Bioetanol Szövetség állásfoglalása szerint a takarmány kukoricából készülő bioüzemanyagok felhasználásának visszaszorítása ismét a fosszilis energiahordozókban érdekelt lobbi csoportoknak kedvezne, továbbá nem járulna hozzá Európa energiafüggőségének csökkentéséhez. Az EP döntésének hátterében eredetileg az a feltételezés áll, hogy jelenleg a korábban élelmiszer előállítására használt termőföldeken bioüzemanyag számára alkalmas növénytermesztés folyik. Az így kieső élelmiszert pedig máshol kell megtermelni, ami az élelmiszerárak növekedésével jár.

Hamisak a bioetanolt érő vádak

A napokban napvilágot látott Ecofys tanácsadó szervezet legfrissebb tanulmánya alaposan rácáfol az Európai Parlament indoklásában szereplő információkra. A jelentés szerint ugyanis nem a bioüzemanyagok tehetők felelőssé az élelmiszerek drágulásáért. „A bioüzemanyagok és az élelmiszerbiztonság: kockázatok és lehetőségek” című tanulmány arra is rávilágít, hogy az EU bioüzemanyag-előállítása 2010-ig mindössze 1-2 százalékos drágulást gyakorolt a gabona világpiaci árára.

Közép-európai kiállás a bioetanol mellett

Az európai döntéshozók gyakran megfeledkeznek a kelet-közép-európai országokról, – így hazánkról is -, melyek jelentős mezőgazdasági termelőpotenciállal rendelkeznek. Ennek köszönhetően az élelmiszerbiztonság veszélyeztetése nélkül képesek nagy mennyiségű alapanyag előállítására. „Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a bioetanol hulladékmentes előállítása folyamán rengeteg értékes társtermék keletkezik, így többek között a magas fehérjetartalmú állati takarmány (CGF,DDGS) is.” – hívta fel a figyelmet Héjj Demeter, a Magyar Bioetanol Szövetség elnöke.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a Visegrádi négyek agrárkamaráival közösen kiadott sajtóközleményében felszólították az európai döntéshozókat, hogy támogassák a termény-alapú bioüzemanyagok előállítását. A Visegrádi négyek kibővített ülésén Észtország, Lettország, Litvánia és Románia is képviseltette magát.

Munkahelyek védelmében

Rob Vierhout, az európai bioetanol termelők szervezetének (ePURE) főtitkára az Európai Parlament döntése kapcsán azt nyilatkozta, hogy az Európai Parlament javaslata éppen akkor csökkentené jelentősen az elsőgenerációs bioüzemanyagok használatát, amikor szükség van a gazdasági növekedésre és a munkahelyek megtartására. „Miért értenek egyet a parlamenti képviselők azzal, hogy munkahelyektől és beruházásoktól fosszanak meg egy olyan szektort, amely hozzájárul fenntartható fejlődés elősegítéséhez, valamint az energiafüggőség csökkentéséhez?”- kérdezte a főtitkár.

Döntés a következő ciklusban?

A Magyar Bioetanol Szövetség szerint azonban még nincs minden veszve, ugyanis tervezetet még nem fogadták el, mindamellett a képviselők véleménye jelentősen megosztott a kérdésben. Az Európai Unió hivatalos ügymenete szerint az Európai Bizottság módosító javaslatára válaszul az Európai Parlamentnek ki kell alakítani saját álláspontját, és azt egyeztetnie kell a Bizottsággal. Ezt követően az Európa Tanács ugyancsak véleményezi a javaslatot és saját ajánlásokat fogalmaz meg. Jelen állás szerint azonban még az EP végleges álláspontja sem született meg, ugyanis a testület egy szavazat híján nem kapott felhatalmazást a Bizottsággal történő tárgyalásra, ezért az Európai Parlamentnek újra kell tárgyalnia az ügyet. A magyar képviselők szerint azonban ebben a ciklusban már nem lesz alkalom erre.