A Magyar Üzleti Vezetők Fórumának (HBLF – Hungarian Business Leaders Forum) rendezvényén az államtitkár kiemelte, hogy ehhez Magyarországnak is újra kell gondolnia erősségeit és méginkább magasabb hozzáadott értékű termékekkel és szolgáltatásokkal kell bekapcsolódnia a globális termék- és értékláncokba. Cséfalvay Zoltán szerint az ehhez szükséges adottságai megvannak Magyarországnak: a gazdaság átalakítása megtörtént, rugalmas a munkaerőpiac, és jó az infrastruktúra.
Újra kell gondolnunk erősségeinket
Az államtitkár felidézte Mark Carney korábban, még kanadai jegybankelnökként tett kijelentését arról, hogy Kanada sikerének, „válságállóságának” titka a nyitottság, a gazdasági rugalmasság, és a pénzügyi stabilitás. E három tényező Kelet-Közép-Európában is megvan, Magyarországon is – mondta Cséfalvay Zoltán. Hozzátette: a nyitottságot jól példázza, hogy a külföldi működő tőke összállománya a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva a visegrádi államok közül Magyarországon a legmagasabb, 80 százalék. A magyar rugalmasságra példaként említette a munkaerő-piacot, és felhívta a figyelmet arra, hogy ezt a vállalatok többsége is így gondolja.
Cséfalvay Zoltán a pénzügyi stabilitás kapcsán kiemelte: Magyarországon 1990 óta gyakorlatilag soha nem volt 3 százalék alatt a költségvetési hiány, az utóbbi években azonban sikerült leszorítani a deficitet.
A rugalmasságot, a nyitottságot és a pénzügyi stabilitást vizsgálva Európa három nagy térségre oszlik: vannak a központi államok (például Németország, Skandináv államok), amelyek jelentős reformokat hajtottak végre az elmúlt években, Dél-Európában ezzel szemben nagyon lassan haladnak a reformok mind a pénzügyi stabilitás, mind az adósság csökkentése, mind a nyitottság szempontjából. A harmadik csoport pedig Közép-Kelet-Európa benne Magyarországgal, amely Európa műhelyévé vált – mondta el Cséfalvay Zoltán.
Rugalmasnak, lazának kell lenni
Az ipar hozzájárulása a GDP-hez 24 százalék Magyarországon, az építőiparral együtt pedig 27 százalék. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unióban (EU) bevett fogalomként használják az újraiparosítást, és az EU célja hogy a jelenlegi 17 százalékról az évtized végére 20 százalékra növeljék az ipar GDP-hez való hozzájárulását.
Cséfalvay Zoltán kiemelte: az OECD egy friss tanulmánya szerint az idetelepült globális értékláncokban a magyar, hazai hozzáadott érték 60 százalék, ezen belül körülbelül 16 százalék a beszállítók által hozzátett érték. Ezen a területen a térségbeli versenytársak talán Magyarország előtt járnak – vélekedett az államtitkár. Kifejtette: partnereket kell találni a magasabb hozzáadott értékű termeléshez, és jó kapcsolatokra van szükség az üzleti szektorral, a kormány ezért is köt stratégiai együttműködési megállapodásokat a Magyarországon működő nagyobb cégekkel.
Cséfalvay Zoltán szerint ahhoz, hogy a térség és Magyarország műhelyből gazdasági motorrá váljon, meg kell erősíteni a kutatás-fejlesztést (k+f) és az innovációt. Magyarországon a GDP-arányos k+f ráfordítások az elmúlt évtizedben egy százalék körül alakultak, de 2010 óta emelkedik ez az arány; 2012-ben már 1,3 százalék volt. Mint mondta bár Magyarország az innovációs teljesítmény alapján az európai középmezőnyben van, Európában első a kockázati tőke befektetések GDP-hez mért arányában, ami uniós átlag háromszorosa.
Cséfalvay Zoltán szerint a startup cégek kedvező helyszíne Magyarország, és a lendületes vállalkozói kultúra elindulása is szerepet játszhat abban, hogy a fiatalok itt képzeljék el jövőjüket. A migráció kapcsán megemlítette, hogy a német statisztikai hivatal adatai szerint 54 ezer magyar ment ki Németországba, de ebből 28 ezren visszatérek, vagyis kétirányú folyamatról, munkaerő-piaci migrációról van szó, nem pedig arról, hogy sokan „elmenekülnek” Magyarországról.
Az államtitkár kiemelte: a cégeket arra kell ösztönözni, hogy ne csak Közép-Európában és Magyarországon gyártsanak, hanem itt is fejlesszenek, tervezzenek, fedezzenek fel. Kérdésre válaszolva Cséfalvay Zoltán elismételte, hogy a következő, 2014-2020-as tervezési időszakban mintegy 24 milliárd euró uniós forrás érkezik Magyarországra, amelynek 60 százalék gazdaságfejlesztésre fordítják majd.
