A Tőzsdefórum annak kapcsán kérdezte a GKI Energiakutató ügyvezetőjét, hogy lapértesülések szerint 120 milliárd forintot vár a költségvetés 44 millió tonnányi széndioxid-kvóta eladásából. A pénz akár napokon belül megérkezhet, ám azt csak környezetvédelmi és energiahatékonysági célokra lehet fordítani.

Ez a lehetőség főként abból adódik, hogy a magyar gazdaság drámai átstrukturálódáson ment át a rendszerváltást követően - mondta Hegedűs Miklós, hozzátéve: leépült a nehézipar és a vegyipar, míg az erőművek jórészt gáztüzelésre álltak át. Ráadásul, Kelet-Európa számára előnyös, hogy a jelenlegi bázisidőszak - melyhez képest csökkenteni kell a CO2 kibocsátást - az 1990-es év. Így gyakorlatilag kormányzati erőfeszítés nélkül teljesíthető az EU-direktíva. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy az unióban megindult a környezetvédelmi lobbi annak érdekében, hogy az új bázis a 2000-es év legyen. Ez azzal járna a keleti tagok és hazánk számára is, hogy az egymást követő kormányzatok komoly erőfeszítéseit feltételezné a 2020-as célok elérése.

A széndioxid piacot jelenleg nyomott árak jellemzik - folytatta -, szoros összefüggésben azzal, hogy a fejlett országokban a válság hatására visszaesett a kibocsátás. Ezért vélhető, hogy a magyar állam nem a tőzsdén próbálkozik, hanem egyedi megállapodásokat köt, olyan áron, amely a vásárló számára olcsóbb, mint a kibocsátás csökkentését célzó beruházások költsége.

Mint mondta, a kvóta eladásából befolyó pénzt ugyan kizárólag csak környezetvédelmi és energiahatékonysági célokra lehet fordítani, ez mégis könnyít a költségvetés helyzetén, hiszen az egyébként is megvalósításra kerülő környezetvédelmi beruházások egy része így nem terheli közvetlenül a költségvetési forrásokat.