Úgy tűnik, a válságkezelést értékelő beszédében Bajnai Gordon nem bontotta ki az igazság minden részletét. A kormányfő mondandójának üzenete az volt: az egyes esetekben szívtelennek tűnő - szociálisan érzéketlen - kiigazító, stabilizáló lépések eredményei az alacsonyabb vállalati és lakossági adóterhelésen, illetve a stabilizálódó forint jótékony hatásain keresztül leszivárogtak a kisemberek és kisvállalkozók szintjére is.

Ráadásul a nemzetközi politikai és pénzügyi elit is példaértékűnek tartja a kiigazítást, a nyugdíjrendszer átalakítását vagy a pénzügyi szigornak köszönhetően alacsonyan tartott költségvetési hiányt. Ennek tükrében mi állunk a legközelebb az euró bevezetéséhez, jövőre tovább csökkenhetnek az adók, nőhet a gazdaság, emelkedhetnek a nyugdíjak stb.

Miről nem beszélt Bajnai?

A kormányfő prezentációja szerint a 4+1 (munkanap) program keretében 52 milliárd forintot osztott szét a vállalkozások között az állam, ezzel százezer munkahelyet sikerült megmenteni. Ezzel szemben az Ecostat gazdaságkutató legutóbbi jelentéséből kiindulva kétséges, hogy a kormányzat intézkedései 100 ezer munkahelyet mentettek meg: a vállalatok legfrissebb visszajelzései alapján csak 30-40 ezer állás menekülhetett meg. Fontos kiemelni ugyanakkor azt is, hogy az intézkedések hatása csak korlátozottan számszerűsíthető, ugyanis soha nem fogjuk megtudni, hogy a segítséget igénybe vevő cégek a támogatás hiányában azonnal elbocsátották volna-e az érintett alkalmazottakat.

Bajnai ugyanakkor egy szót sem mondott a munkanélküliség alakulásáról. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn közölt adatai alapján a munkanélküliségi ráta 16 éve nem volt olyan magas, mint most. A statisztika tehát más megvilágításba helyezi az azonnali válságkezelő intézkedések hatásait, melyekkel a kormányfő szerint összesen 3800 milliárd forintnyi támogatási keretet nyitott meg a kormány a vállalkozásoknak és az építőiparnak. (A Magyar Iparszövetség ügyvezető elnöke, a feloszlott Reformszövetség volt tagja, Vadász György az építőipar megmentésére tavaly tavasszal bejelentett válságkezelő csomagot a kormányzat politikai blöffjének nevezte, erről készült cikkünket itt olvashatja.)

A kkv szektor és az építőiparban működő cégek megsegítésére szánt hitel-, garancia-, illetve tőkeprogramok fele sem lett felhasználva - még csak lekötve sem -, különösen azért nem, mert a cégek a kereslet visszaesése miatt nem akartak kapacitásbővítő forrásokat bevonni. Ahogy a munkanélküliségi adaton is látszik: fejlesztések, piacbővítés helyett a vállalkozások többsége tevékenységének szűkítésével és elbocsátásokkal reagált a válságra, az ezermilliárdos kormányprogramok lehívása, megpályázása helyett. A Bajnai-kormány grandiózus gazdaságélénkítő csomagjainak egy része egyébként a meglévő EU-s források egyszerű átcsoportosításával, esetenként régebbi programok szimpla átnevezésével jött létre.

Nem marad 400 milliárdos többlet a cégeknél

A kormányfő értékelőjében kitért az építőipart érintő nagyvonalú - 2200 közbeszerzési felhíváson keresztüli -, állami keresletélénkítéssel történt támogatására. Ugyanakkor a KSH 2009 negyedik negyedévi adatai szerint "19 nemzetgazdasági ág közül 15 ágban volumencsökkenés" volt, a lakásépítések második félévi erőteljesebb visszaesésének eredményeképpen az ingatlan beruházások volumene 5,4 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Igaz, az nem vitatható el, hogy a gazdaságélénkítő programok nélkül a visszaesés nagyobb lett volna.

A folytatás a Hírszerzőn megtekinthető