A legfrissebb májusi, esetenként júniusi ágazati adatok és konjunktúramutatók a legtöbb területen az első négyhavi irányzatok folytatódását jelzik. Továbbra is növekedés jellemzi az ipari termelést és értékesítést, a külkereskedelmi áruforgalmat, valamint az idegenforgalmat. Utóbbiak hatására már az I. negyedévi folyó fizetési mérleg számottevően javult. Az építőipar teljesítménye és a kiskereskedelmi forgalom májusban is csökkent, a korábbiaknál némileg kisebb mértékben. Mérséklődött - március-májusi adatok szerint - a foglalkoztatottság visszaesése és a munkanélküliség növekedése is. A nettó keresetek reálértéke továbbra is emelkedik.

Az államháztartás I. félévi hiánya nagyobb lett a tavaly ilyenkorinál. Hazánkban az év első öt hónapjában 7,3%-kal nőtt az ipari termelés volumene (egy évvel korábban 23,2%-os csökkenést regisztráltak), ezen belül májusban 13,7%-kal volt magasabb az előző év azonos időszakinál. Ez áprilisig kizárólag az exportértékesítés gyors ütemű növekedésének volt köszönhető (január-áprilisban átlagosan 14,1%). Májusban az exportértékesítés 18,8%-os növekedése mellett a belföldi értékesítés is 4,1%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, nagyrészt az exportra termelő vállalkozások hazai beszállítói megrendeléseinek bővülése következtében. Az ipar ágazatai közül a feldolgozóipar kibocsátása 8,9%-kal bővült január-májusban, míg az energiaiparé 1,5, a kis súlyú bányászaté pedig közel 33%-kal csökkent az előző évihez képest. A feldolgozóipari alágak zömében nőtt a termelés volumene az év első öt hónapjában az egy évvel korábbi időszakhoz képest.

A termelés közel ötödét képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában 14%-os növekedés figyelhető meg, a járműgyártásban pedig több mint 22%-kal bővült a termelés ezen időszak alatt. Kétszámjegyű volt a bővülés - többek között - a fa-, papír- és nyomdaiparban (18,2%) és a vegyi anyag, termék gyártásában is (16,5%). Néhány alágban azonban továbbra sem éri el a termelés az előző év szintjét, mint például a termelés több mint egytizedét képező élelmiszeriparban (97,5%), a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban (98,5%) és a kis súlyt képviselő textil- és bőriparban (90,1%). Az ipari termelés növekedését nagyban befolyásoló exportértékesítés mind a feldolgozóiparban (14,9%), mind a kisebb súlyú energiaiparban (23,2%) jelentős mértékben nőtt január-májusban az egy évvel korábbihoz képest. A feldolgozóipar alágainak túlnyomó részében növekedés volt tapasztalható. A belföldi értékesítés volumene ezen időszak alatt 5,6%-kal csökkent. Az ipari ágak közül a kis súlyú bányászat belföldi értékesítése nagyobb mértékben, 32,6, az energiaiparé kisebb mértékben, 5,9%-kal csökkent. A feldolgozóiparon belül a hazai értékesítésben három alágban figyelhető meg növekedés az év első öt hónapjában az egy évvel korábbiakhoz képest: a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában (22,9%), a vegyi anyag, termék gyártásában (15,9%), valamint a fa-, papír- és nyomdaiparban (11,1%).

Az egy főre jutó ipari termelés idén január-májusban a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében - az alkalmazásban állók létszámának csökkenése mellett - 14,8%-kal magasabb volt az előző év azonos időszakinál. Ez év májusában a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése jelentős mértékben, több mint kétötödével nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ami mindkét értékesítési irány élénkülésének, elsősorban az exportmegrendelések közel 44%-os bővülésének köszönhető. A belföldi új rendelések is több mint egyötödével emelkedtek. Ennek ellenére az összes rendelésállomány május végén több mint 11%-kal elmaradt a tavaly ilyenkoritól. Az ipari termelői árak az év első öt hónapjában kismértékben csökkentek (0,3%), a belföldi értékesítés árainak növekedése (3,4%) és a külpiaci értékesítési árak - a forint árfolyamának változásával összefüggő - csökkenése (3,8%) következtében.

Az építőipar termelése január-májusban 11,6%-kal csökkent az egy évvel korábbi 6,8%-os visszaesést követően, ezen belül májusban 10,6%-os volumencsökkenés következett be (az előző hónaphoz viszonyítva kissé lassult, áprilisban 15,7%-os visszaesést regisztráltak). Mindkét építményfőcsoportban csökkent a termelés az egy évvel korábbi időszakhoz képest, az épületek építése 9,8, az egyéb építményeké 13,8%-kal. Az építőipari vállalkozások májusban negyedével kevesebb új szerződést kötöttek, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor évkezdettől az új szerződéskötések 6,2%-kal emelkedtek. A május végi szerződésállomány 3,2%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ami az épületek építésére kötött szerződések 5,4 és az egyéb építményekre kötöttek 2,1%-os növekedésének köszönhető.

A kiskereskedelmi forgalom volumenének csökkenése 2010. májusban mérsékeltebb lett az előző hónapi adathoz képest, 4,7%-kal (naptárhatástól megtisztítva ugyanennyivel) volt kevesebb a forgalom, mint 2009 májusában. 2010 első öt hónapjában a kiskereskedelmi eladások 4,8%-kal (naptárhatással kiigazítva 4,7%-kal) maradtak el az egy évvel korábbitól. A főbb tevékenységcsoportok közül az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma 3,9%-kal csökkent az év első öt hónapjában, míg az iparcikkeké 4%-kal mérséklődött. Mérsékelt növekedést az élelmiszer-, ital- és dohányáru-szaküzletek, illetve a könyv-, újság-, egyébiparcikk-eladások mutattak. Az üzemanyag-kiskereskedelem forgalma tovább esett, január-májusban 9,8%-os volt a csökkenés az előző év hasonló időszakához képest. A kiskereskedelmen kívül számba vett gépjármű- és járműalkatrész-kiskereskedelem forgalmának visszaesése az előző év azonos időszaki nagyon alacsony bázishoz képest kissé mérséklődött, a január-áprilisi 32%-os elmaradás után 2010 első öt hónapjában 28%-os csökkenés következett be.

2010 január-májusában 2,3 millió vendég 5,7 millió vendégéjszakát vett igénybe a kereskedelmi szálláshelyeken; a vendégek száma 1,5, a vendégéjszakáké 2,5%-kal haladta meg az egy évvel azelőtti alacsony bázist. 2010 első öt hónapjában a szálláshelyeken az előző év azonos időszakához mérten a külföldivendég-forgalom alakult kedvezőbben, amiben a 2009. évi alacsony bázis hatása is szerepet játszott. A vendégforgalom növekedése és a javuló (az első öt hónapban 39%-os) szállodai szobafoglaltság ellenére a szálláshelyek bruttó árbevétele folyó áron 1,9%-kal mérséklődött, amiben nagy szerepe volt az átlagárak csökkenő szintje révén a szállásdíjbevételek visszaesésének. A vendéglátóhelyek bevétele az első öt hónapban 262 milliárd forint volt, reálértékben az előző év azonos időszaki alacsony bázisnál 3,9%-kal kevesebb. A külkereskedelmi termékforgalom májusi adatai az év első négy hónapjával ellentétben az import euróértékének az exportét meghaladó növekedéséről tanúskodnak.

A külkereskedelmi termékforgalomban májusban az első becslés szerint a kivitel euróértéke 23%-kal, a behozatalé 25%-kal növekedett az előző év azonos hónapjához képest. A külkereskedelmi mérleg májusban 429 millió euró aktívumot ért el, ami az egyenleg némi növekedését jelenti az előző év azonos hónapjához képest. A január-májusi időszak egészében 19%-os volt az export és 16%-os az import euróértékének növekedése. Az öthavi külkereskedelmi mérleg 2250 millió eurós többletet mutatott, amely 1,6-szerese az előző év azonos időszakában mért aktívumnak. A külkereskedelmi forgalom forintárszintje január-áprilisban az exportban 7,7%-kal, az importban 8,2%-kal csökkent, így a cserearány 0,5%-kal javult.

A forintárszint alakulására nagy hatással volt, hogy nemzeti valutánk egy év alatt a főbb devizákhoz képest az év első négy hónapjában átlagosan 9,7%-kal erősödött, ezen belül az euróhoz képest 9,0, a dollárhoz képest pedig 14%-os volt a felértékelődés mértéke. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2010 első negyedévében a folyó fizetési mérleg 344 millió eurós többletet mutatott, szemben a 2009 első negyedévi 778 millió eurós hiánnyal. A folyó fizetési mérleg részmérlegei közül a legnagyobb mértékben, 620 millió euróval az áruforgalom egyenlege javult, amely révén a többlet 1,2 milliárd eurót tett ki. A szolgáltatások esetében 521 millió eurós aktívum keletkezett, 410 millió euróval több, mint 2009 első negyedévében. A javulás legfontosabb tényezőjét az idegenforgalmi aktívum növekedése jelentette.

A jövedelmek esetében ugyanakkor az egyenleg romlása volt tapasztalható, a közel 1,4 milliárd eurót kitevő nettó kiáramlás 69 millió euróval nagyobb az egy évvel korábbinál. A viszonzatlan folyó átutalások egyenlege 162 millió euróval javult, azonban így is kiadási többlet jellemezte a részmérleget (44 millió euró). A tőkemérleg és a folyó fizetési mérleg együttes egyenlegeként kialakuló - úgynevezett felülről számított - külfölddel szembeni finanszírozási képesség 2010 első negyedévében 793 millió euró volt, szemben az egy évvel korábbi helyzettel, amikor még 477 millió eurós finanszírozási igény jellemezte a nemzetgazdaságot. A folyó fizetési mérlegben, valamint a tőkemérlegben elszámolt EU-transzferek együttes egyenlege 659 millió eurós többletet mutat, amely jelentősen meghaladja a 2009 első negyedéves szufficit értékét (302 millió euró).

A nemzetgazdaság bruttó, a közvetlen tőkebefektetéseken belüli egyéb tőke nélküli külföldi adósságállománya 2010 március végén 108,7 milliárd euró volt, a nettó adósságállomány pedig 54,3 milliárd eurót tett ki. A bruttó adósságállomány 7,1%-kal, a nettó pedig 2,6%-kal nőtt az egy évvel korábbi szinthez képest. Az államháztartás és az MNB együttes nettó adósságállománya 15,8 milliárd euró volt március végén, 21%-kal több, mint egy évvel korábban. Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) - a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes adatai alapján - 2010 első félévében 1034 milliárd forint volt, mintegy 220 milliárd forinttal több, mint a megelőző év azonos időszakában. Az államháztartás egyenlegében tapasztalt romlás a központi költségvetésben végbement folyamatokkal magyarázható, amelynek 1022 milliárd forintos deficitje 308 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál. A legnagyobb alrendszer bevételei 3,8 billió forintot, kiadásai pedig 4,8 billió forintot tettek ki; a bázisidőszakihoz képest a bevételek 0,6%-kal csökkentek, a kiadások pedig 6,3%-kal nőttek.

A másik két alrendszer egyenlege ezzel szemben javult, a társadalombiztosítási alapok esetében keletkezett 42 milliárd forintos deficit 71 milliárd forinttal kevesebb a 2009. első félévihez képest, míg az elkülönített állami pénzalapok 31 milliárd forintos szufficitje 16 milliárddal több az egy évvel korábbihoz viszonyítva. 2010. március-májusban a munkaerőpiacon az egy évvel korábbihoz képest továbbra is csökkent a foglalkoztatottság és emelkedett a munkanélküliség, azonban a foglalkoztatottság és a munkanélküliség mutatóit - az előző hónapok átlagához képest - javuló tendencia jellemezte. A foglalkoztatottak száma a 15-64 éves korosztályban 22 ezer fővel, 3 millió 727 ezer főre csökkent egy év alatt. 2010. március-májusban ez év I. negyedévhez képest 39 ezerrel emelkedett a létszám, szemben a tavalyi alacsonyabb, 12 ezres növekedéssel.

A foglalkoztatási ráta 2010. március-májusban 0,3 százalékponttal, 55,0%-ra mérséklődött. A munkanélküliek létszáma - ugyanebben a korosztályban - 483 ezer főt tett ki, ami 74 ezer fővel magasabb volt az egy évvel korábbinál. Az I. negyedévhez képest 15 ezer fővel csökkent, miközben a múlt év hasonló időszakában 7 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma. A munkanélküliségi ráta az előző év azonos időszakához képest 9,8%-ról 11,5%-ra emelkedett. 2010 első öt hónapjában a legalább ötfős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók létszáma a tavalyi évhez képest mérsékeltebb ütemben csökkent. Egy év alatt a nemzetgazdaság egészében 8 ezer fővel, 2 millió 658 ezerre esett vissza az alkalmazásban állók létszáma. Ezen belül a versenyszférában 1 millió 794 ezer fő dolgozott, ami 61 ezerrel volt kevesebb a 2009. január-májusihoz képest.

A költségvetésben alkalmazásban álló 764 ezer fő 41 ezerrel haladta meg az egy évvel korábbit, aminek hátterében a közfoglalkoztatási formában dolgozók számának jelentős növekedése áll. A közfoglalkoztatottak figyelmen kívül hagyásával a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma gyakorlatilag megegyezett az egy évvel korábbival1. (A közfoglalkoztatottak száma egy év alatt több mint a duplájára, 78 ezer főre növekedett, vagyis a közszférán belül minden tizedik dolgozó közfoglalkoztatott volt 2010 első öt hónapjában.) A nonprofit szférában jelentős, közel 15%-os létszámemelkedés következett be, itt 100 ezer ember állt alkalmazásban 2010 első öt hónapjában. 1 A költségvetési szakfeladatok 2010. január 1-jétől érvényes besorolási rendje miatt a költségvetés ágazati munkaügyi adatai a korábbi évek adataival csak korlátozottan összehasonlíthatók.

A keresetek növekedése az év elejéhez képest mérsékeltebb ütemben folytatódott. 2010. január-májusban a bruttó átlagkereset - a számviteli nyilvántartások alapján - 204 300 forintot, a nettó átlagkereset 133 500 forintot tett ki. A bruttó nominális átlagkereset 3,4%-kal, a nettó pedig 10,0%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a versenyszférában a nettó átlagkereset 9,9%-kal, míg a költségvetés területén 10,3%-kal emelkedett. (A közfoglalkoztatottak figyelmen kívül hagyásával a nettó keresetek 13,5%-kal nőttek.) A nettó keresetek alakulására az alacsony bázis mellett döntően a személyijövedelemadó-szabályok változása hatott, emellett a költségvetésben foglalkoztatottak bérét a 2010. évi eseti keresetkiegészítés januári és márciusi (bruttó 49-49 ezer forintos) kifizetése befolyásolta. 2010. január-májusban a reálkereset - a fogyasztóiár-index 5,8%-os növekedése mellett - 4,0%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál. (Tavaly ilyenkor 2,1%-kal csökkent.) Idén a versenyszférát 3,9%-os, a költségvetés területét pedig 4,3%-os (a közfoglalkoztatottak keresetét figyelmen kívül hagyva 7,3%-os) növekedés jellemezte.

A fogyasztói árak júniusban a májusinál némileg gyorsabban, 5,3%-kal nőttek az egy évvel korábbihoz képest. Az első félév átlagában 5,7%-os volt a növekedés (tavaly ilyenkor 3,3%). Az emelkedés és az ütemgyorsulás túlnyomórészt a múlt év II. félévétől életbe léptetett adókulcsemelések következménye, emellett a világpiaci olajárak emelkedése is fontos szerepet játszott benne. A leginkább az egyéb cikkek, üzemanyagok (11,3%) és a szeszes italok, dohányáruk (11,0%) kiadási főcsoport árai emelkedtek. A ruházkodási cikkek árai a félév átlagában megegyeztek az egy évvel korábbival. A szolgáltatások a fogyasztói árak átlagával megegyező ütemben drágultak, a többi kiadási főcsoportban az árak az átlag alatti ütemben nőttek. Közülük a fogyasztás jelentős hányadát kitevő élelmiszerek január-júniusi drágulása 1,6%-os volt. A nyugdíjasokat érintő árindex - főleg az élelmiszerek átlagon aluli drágulásával és azzal összefüggésben, hogy a nyugdíjasok fogyasztási szerkezetében ennek a tételnek nagyobb súlya van, mint az aktív lakosságéban - a félév minden hónapjában alacsonyabb volt, mint az egész lakosságra vonatkozó fogyasztóiár-index, a félév átlagában 1,0 százalékponttal.