Merre tart a munkaerőpiac?

A valós kereslet és kínálat között - számos értékelés szerint - szakadék tátong. A felsőoktatás ontja ki magából a piacképtelen diplomával, elavult tudással rendelkezők tömegét, akikre a pálya vagy az ország elhagyása vár. A fiatalok fejében pedig ott zeng az életen át tartó tanulás eszméje, amit sokszor félreértelmeznek. Az egész életen át tartó tanulás ugyanis nem azonos a formális képzésben eltöltött egyre hosszabb idővel, sem az OKJ bizonyítványok vagy diplomák halmozásával. A saját szakmai életút tudatos és energikus megszervezéséről sokkal inkább szól a ma már szlogenszerűen használt három angol L betű.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) is megerősítette, hogy mintegy 12 százalékkal nőtt a regisztrált pályakezdő álláskeresők száma 2009 első félévének átlagában, akik között vannak szép számmal diplomások is. Ahogy a Magyarországon 2006-ban útjára indított Bologna rendszerű felsőoktatási átállás pontosan azt kell, hogy megértesse a fiatalokkal és munkaadókkal egyaránt, hogy a tömeges felsőoktatás világában az alapfokú diploma nem több az érettséginél. Így munkaerő-piaci hasznosíthatóságában sem érdemes ennél többet számon kérni - szögezi le Borbély-Pecze Tibor Bors, a Foglalkozási és Szociális Hivatal képzési igazgatóságának munkatársa.

A felnőttképzési és felsőoktatási intézményekben végzettek elhelyezkedése nehézkes, miközben egy hiányszakmát űző mesterember munkája aranyat ér. Azonban a szakmák népszerűsítésére tett erőfeszítéseket kevés siker kíséri - állítják a szakemberek.

"Bemenet-orientált" szakképzés uralkodik

Látható, hogy milyen szakmákra lenne szüksége a piacnak, most. De nem biztos, hogy öt év múlva is így lesz. Mindenesetre a felsőoktatás nem követi a munkapiac mozgásait. Az SZMM szerint keresetorientált szakképzés folyik, ezzel a portálunknak nyilatkozó szakemberek nem értenek egyet. Szalai Piroska, a LifeLong Learning Magyarország Alapítvány szakmai vezetője, a CEO Magazin főszerkesztője kiemelte: mára a szakképzés és az oktatás "bemenet-orientálttá" vált. A felsőoktatási intézmények a megélhetésért küzdenek és finanszírozásuk a hallgatói létszámtól függ. Ezért a hallgatók által kedvelt képzéseket indítják el, munkaerő-piaci értéküktől függetlenül. Az pedig, hogy ezek a képzések mennyire piacképesek, már nem befolyásolja az intézményeket, finanszírozásukat ez a kérdés nem érinti - szögezi le a kurátor.

Kommunikációs zavar a társadalomban

Társadalmi kommunikációs zavart jelez az egyidejű munkanélküliség és munkaerőhiány tömeges jelensége Juhász Ágnes, Juhász Judit és Borbély-Pecze Tibor Bors szerint is. A kutatók friss tanulmányukban a magyar gazdaságban és társadalomban egyszerre jelen levő munkanélküliség és a munkaerőhiány problematikáját vizsgálták. A tanulmány aktualitását az adja, hogy megtörtént a szakképzés szerkezetének átalakítása, és jelentős források állnak majd rendelkezésre a felnőttképzésre, humánerőforrás-fejlesztésre is. A kutatók leszögezik: a kommunikációs technikák diverzifikálására lenne szükség.

Jól kereshetnek a szakik

Varga József, a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke korábban azt nyilatkozta, hogy fontos volna, hogy többségben legyenek az igazi szakmai tudással rendelkező mesterek. A tudás ugyanis most is kell, amit aztán az életben tudnak kamatoztatni. Egy autószerelő fogalmazta meg az általános társadalmi hozzáállást: a szülők ma nyelvvizsgával, diplomásként látják szívesen gyermeküket. Pedig egy jó szakemberre legalább akkora szükség van.

Hasonló következtetéseket vontak le tanulmányukban a kutatók: egyes hiányszakmákba azok alacsony presztízse, a munka jellege, illetve a kereseti lehetőségek miatt többnyire azok jelentkeznek, akiknek más szakma elsajátítására nincs lehetőségük. Pedig a hiányszakmák egy részében a jó szakmunkások magas keresetet érhetnek el, az már más kérdés, hogy a hivatalos adatok valahogy nem tükrözik a valós jövedelmet. A kutatók úgy vélik, hogy az iskolarendszerben még "lejjebb került" a szakiskola megítélése azáltal, hogy egyre kisebb teljesítmény szükséges mind a diplomához, mind az érettségihez. Szerintük hiányzik a belátható karrierút. A "mester cím" elvesztette rangját: a mestervizsga nem feltétele se a vállalkozás indításának, se a tanulók fogadásának.

Előrejelzett slágerszakmák

Az ÁFSZ és az MKIK GVI által végzett, mintegy 8 ezer vállalkozás megkérdezésén alapuló felmérésből minden évben összeállítja az SZMM a rövid távon romló és keresett foglalkozások országos és területi listáját. Az országos adatoknál sok foglalkozás a keresleti és a kínálati oldalon egyaránt szerepel, amelynek az a magyarázata a szaktárca szerint, hogy az adatok országos szintre történő aggregálása kiegyenlíti a keresleti-kínálati viszonyokat jellemző területi eltéréseket - tájékoztatta lapunkat az SZMM.

Az elmúlt év őszén végrehajtott adatfelvételben még nem jelent meg a globális válság munkaerő-keresletre gyakorolt hatása. A keresett foglalkozások száma lényegesen meghaladja azokét, amelyekben a cégvezetők szerint telített a piac. Az elmúlt években az építőipari, fémipari és műszaki foglalkozások iránt jelent meg a leginkább dinamikus kereslet-növekedés a munkaerőpiacon. Ezekben a foglalkozásokban a cégek többnyire pályakezdőket is szívesen alkalmaznak. A pályakezdőkre irányuló keresleten belül felsőfokú végzettséggel betölthető foglalkozások között a gépészmérnökök iránt jelezték a cégek a legnagyobb munkaerőigényt. Diplomával betölthető további munkalehetőségeket a következő szakmákban kínálnak pályakezdőknek a cégek a tavalyi felvétel szerint (a kereslet mértéke szerint csökkenő sorrendbe rendezve): közgazdász, gyenge- és erősáramú villamosmérnök, vegyészmérnök, szoftverfejlesztő, informatikus, építőmérnök.

Mi bújik meg a munkaerőigény és -hiány mögött?

Juhász Ágnes, Juhász Judit és Borbély-Pecze Tibor Bors tanulmányukban megállapítják, hogy az együttesen jelen levő munkanélküliség és a munkaerőhiány jelenségének egy része látszólagos, a számbavétel módszertani problémáiból fakad: a legtöbb elemzés, tájékoztató abszolút számokon alapul. Ez félrevezető lehet, hisz azokban a szakmákban, ahol több a foglalkoztatott, várhatóan mind a munkaerő-kínálat, mind a munkaerő-kereslet magasabb. Óvatosan kezelendők a munkaadók által adott munkaerő-szükségletre vonatkozó adatok is. A számításoknál ugyanis nem szokták figyelembe venni, hogy a gazdaság munkaerőigénye nem azonos a cégek egyedi igényeinek összegével.

A kutatók kiemelték: a kereslet és kínálat összehasonlításánál általában csak a betöltetlen álláshelyeket és az iskolai kibocsátást veszik számba, s megfeledkeznek a felnőttképzésben szakképesítést szerzőkről, a nyugdíjba vonulókról és a pályaelhagyókról. Különösen félrevezető lehet a pályaelhagyás figyelmen kívül hagyása. Ez nemcsak a szakma, hanem a szakterület vonatkozásában is igen jelentős, az 50 százalékot még a hiányszakterületeknél is eléri - húzzák alá a szakemberek.

A tanulmány szerzői szerint meghatározó tényező a területi mobilitás korlátozott mivolta a munkaerőhiány és munkanélküliség inkongruenciájának kialakulásában, de a feketemunka a "hivatalosan megjelenített munkaerő-keresletet és kínálatot jelentősen deformáló szerepére" is felhívták a figyelmet a szakemberek.

Koncentráljunk a kompetenciákra a hiányszakmák helyett!

A tanulmány szerzői rámutatnak: az elmúlt két évtized gazdasági és társadalmi változásai alapjaiban újrafogalmazták az oktatási rendszer és a munkaerőpiac viszonyát. A régi típusú tervezői gondolkodás ellehetetlenülése, rendkívül gyors változás, innovatív gondolatok és működési zavarok jellemzik a helyzetet. Szerintük a hagyományos szakképzettségekben való gondolkodás túl merev és statikus a mai világban, sokkal inkább konvertábilis készségekre van szükség.

A kutatás arra int, hogy a munkaerőpiac keresleti oldalának értelmezésében paradigmát kell váltani, egy statikus szemléletmód helyett rugalmasabb, nyitottabb gondolkodásra van szükség mind az oktatás-, mind a munkaerő-politika oldaláról. A hiányszakmák, hiány-szakképesítések meghatározása helyett a kívánatos kompetenciák előrejelzése a jövő útja. És ez lehetőséget ad a képzési kínálat tervezésére is.

Az iskolai szakképzés nem alkalmas a munkapiac rövid távú feszültségeinek feloldására

A már említett tanulmányban kiemelik: a tartós munkaerőhiány jelentős része nem függ össze a szoros értelemben vett szakképzettségi hiányokkal, vagyis azzal, hogy kevés az adott szakképesítéssel rendelkező munkaerő. A kutatók úgy vélik, hogy az iskolai szakképzés nem alkalmas a munkaerőpiac rövid távú feszültségeinek feloldására. Az iskolának olyan alap-szakképesítést érdemes adnia, amelyre építve rugalmasabb képzési formák keretében megszerezhetők a pillanatnyi igényeknek megfelelő szakképesítések, szakmai kompetenciák.

SZMM erőfeszítések

A szaktárca tájékoztatása szerint az utóbbi években hozott intézkedések közelítették egymáshoz a munkaerő-piaci igényeket és a képzési rendszert. Átalakították ugyanis a szakképzés intézményrendszerét (TISZK létrehozása), új, moduláris szerkezetű Országos Képzési Jegyzéket adtak ki, melyben hangsúlyos szerepet kapott a munkavállalói kompetenciák fejlesztése. Emellett a 2009/2010. évi beiskolázások szakirányainak és létszámarányainak meghatározásában elsődleges szempont volt a munkaerő-piaci igények érvényesítése. A 2010/2011. tanévtől ún. alternatív - más néven előrehozott - szakképzési formát vezetnek be a szakmunkásképzésben.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara idén már másodszor rendezte meg a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt, aminek kiemelt célja a fizikai szakmák vonzerejének növelése és társadalmi megítélésének javítása.

A jellemzően piaci alapon működő felnőttképzés állami intézményeinek, a regionális képző központoknak fő feladata - a munkaügyi központokkal együttműködve - szintén a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzések szervezése és bonyolítása.

A Foglalkoztatási törvény és a kapcsolódó rendeletek módosításával előírták, hogy azokban az esetekben, ha a képzésre konkrét munkáltatói igény van, a munkaügyi központnak nincs mérlegelési joga, kötelező a képzés támogatása. Júliusban jelent meg a saját munkavállalók részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásáról szóló SZMM-rendelet módosítása, amellyel szélesítették a képzés terhére elszámolható költségek körét, erősítve ezzel a munkavállalók munkáltatói igényeknek megfelelő, folyamatos szakmai fejlődésének lehetőségét.

Cikkünk második részében eloszlatjuk az életen át tartó tanulás körüli tévhitet, megnézzük honnan is ered a tanuló társadalom ideológiája, és milyen hatással van oktatási rendszerünkre. Prof. Dr. Besenyi Lajos szerint ugyanis kérdésessé vált a hagyományos felsőoktatási intézmények és az életen át tartó tanulás követelménye közötti kapcsolat és központi kérdésként merül fel a minőségbizosítás kérdése, amely valójában megoldatlan.