A Lengyel Köztársaság, a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság kormányfői, mint a Visegrádi Csoport tagállamai, Románia, a Bolgár Köztársaság, a Horvát Köztársaság, és a Szerb Köztársaság vezetői, valamint Bosznia és Hercegovina, az Osztrák Köztársaság és a Szlovén Köztársaság képviselői Bajnai Gordon, magyar miniszterelnök meghívására érkeztek a magyar fővárosba, hogy az energiabiztonság kérdéséről tárgyaljanak.

Bajnai Gordon a találkozón egy észak-dél-keleti ellátási háromszög létrehozására tett javaslatot, hogy ezáltal csökkenthető legyen a térség energiafüggősége. A miniszterelnök elmondta: a háromszög északi csúcsát a lengyelországi, folyékony állapotú gáz fogadására alkalmas terminál (LNG - liquid natural gas terminal) megépülése, keleti csúcsát maga a déli gázfolyosó, déli csúcsát pedig a horvátországi Krk szigetén készülő LNG-terminál jelentené.

A három csúcsból kettőt tehát az LNG vonatkozású tervek foglalnak el. A cseppfolyós halmazállapotú, -160o-ra lehűtött tüzelőanyag szállítására, fogadására és tárolására képes technológia az egyik legdrágább a világon, a költségekről, vagy azok megosztásáról azonban nem esett szó.

Együtt erősek leszünk!

"Energia terén erősek és ellenállóak leszünk együtt" - mondta a plenáris megnyitó beszédében a kormányfő. Hangsúlyozta, hogy az ellátásbiztonság megteremtéséhez nem csak a háromszög kereteit kell megadni, hanem a kelet-közép-európai országoknak össze kell kapcsolniuk gázszállítási hálózatukat.

Sürgette az ún. "észak-déli energiafolyosó", vagyis a lengyel és a horvát LNG kikötők közti összeköttetések megteremtését, és felkérte miniszterelnök kollégáit, hogy szükség esetén személyes támogatásukkal is segítsék a vonatkozó projekteket.

"A cél az, hogy a térséget a Balti-tengertől az Adriai-tengerig behálózó, egy minden irányból, oda-vissza átjárható gázvezeték rendszer jöjjön létre, hogy egy egységes piacon olcsóbb legyen a gáz, és ha bármi baj van, akkor tudjuk egymást segíteni." - mondta Bajnai Gordon.

Véleménye szerint a célkitűzés "hiányzó láncszemei" néhány éven belül elkészülnek, és ebben kiemelte a horvát-magyar vezetéket, amelyen a tervek szerint már az év végén meg lehet kezdeni a szállítást.

A belső szállítási összeköttetések megteremtése kapcsán a résztvevők támogatásukról biztosították a a Nabucco projektet, illetve a Mol Csoport 2007-ben elindított regionális energia infrastruktúra projektjét, a NETS-t (New Europe Transmission System - Új Európai Szállító Rendszer).

A térség nemzeti gázszállító vezetékrendszerek összekapcsolását célzó projektről eddig nyolc országgal sikerült megállapodni, és ezzel a NETS a harmadik leghosszabb egybefüggő természetes gázhálózat lesz Európában a francia GRT Gaz és az olasz Snam Rete Gas hálózatai után.

A magyar elnökség előszele

Mivel a csehek nehézkesre sikerült féléve (2009 első fele) óta egyetlen soros elnök sem foglalkozott az energiabiztonság kelet-közé-európai vonatkozásaival, a témafelvetés és a miniszterelnök kezdeményezései mögött már most kirajzolódni látszik a 2011 első félévében esedékes magyar uniós elnökség azon célja, hogy ismét az Unió fókuszába helyezze az energiapolitika kérdését.

Miután a 2009 eleji gázválság ügyében orosz-ukrán megegyezés született, a hosszú távú megoldások fontossága is csökkenni látszott. A svéd soros elnökség ugyan látszólag továbbvitte az energiaügyeket, ám annak elsősorban környezeti- és nem biztonsági szempontjait hangsúlyozta.

A fentieket támasztja alá többek között az is, hogy Bajnai felélesztette a Nabucco projektre korábban használt "zászlóshajó" kifejezést, igaz, nem az Unió, hanem a térség saját szemszögéből.

Minden nap küzdeni kell

Kiss Tibor, a magyar elnökségre való felkészülést irányító szakállamtitkár az EurActivnak adott interjúban nemrég úgy fogalmazott, Magyarországnak "minden nap meg kell majd küzdenie" azért, hogy az energia valóban európai ügy legyen és napirenden maradjon.

"Az egységes energiapolitika kialakítása (...) összeurópai érdek, ahogy az energiabiztonság és a diverzifikáció megteremtése, illetve az energiaellátás biztosítása is. A mi dolgunk lesz, hogy ezeket a kérdéseket újra napirendre emeljük, és magunk mellé állítsuk azokat a - döntően kelet-közép-európai - tagállamokat, melyek végletesen ki vannak az egyoldalú energiaellátásnak. A kelet-nyugat irányú hálózatokkal szemben erősíteni kell az észak-déli kapcsolatokat is." - mondta a szakállamtitkár február elején.

"kritikus tömeg"

Ahhoz azonban, hogy az energiapolitika terén valós eredményt lehessen elérni, a kelet-közép-európai országoknak olyan tagállamokat kell ellensúlyozniuk, mint Franciaország, Nagy-Britannia vagy Németország, ahol az energetikai hangsúlyok és érdekek egészen máshol helyezkednek el.

Ebből a szempontból kedvező jel lehet, hogy a tegnapi találkozón Németország képviselői is jelen voltak.

Bajnai kezdeményezése mindazonáltal túlmutat az uniós kereteken, hiszen a blokkon kívüli országokat is bevonta a tárgyalásba, sőt, néhány esetben az ő együttműködésük magyar szempontból fontosabb lehet, mint már uniós kollégáiké.

Magyarország és Szlovénia mellett például csak az Unión kívüli államok, Bulgária, Szerbia és Horvátország érdekeltek az orosz Déli Áramlat projektben, amelyre szintén az útvonalak diverzifikálásának egyik módjaként tekintenek, de a már említett NETS projekt partnerei is részben nyugat-balkáni országok.

"Szimbolikus, fontos és Európa irányába ható üzenetnek szánjuk azt, hogy ma nem csak a Visegrádi Négyek, de Európa mai határain kívüli országokat is meghívtunk, egyenlő és egyenrangú tárgyalópartnernek, akinek ugyanolyan erős részvétele kell legyen ebben az együttműködésben, mint másoknak." - mondta a miniszterelnök.

"Az a mai találkozó célja, hogy létrejöjjön egy kritikus tömeg (...), amely mellett már nem lehet elmenni." - tette hozzá.

Az üzenet markáns részeként a résztvevők közös nyilatkozatban szólították fel az Európai Bizottságot, hogy hangolja össze a nemzeti és az uniós vészforgatókönyvekben előre megtervezett válaszlépéseket egy esetleges válságra nézve. Leszögezték továbbá, hogy "elvárják" az Európai Parlamenttel történő mihamarabbi politikai megállapodást a biztonsági gáztartalékok szabályzását illetően.

Minél több uniós forrás

A Budapesten összegyűlt országok képviselői minél több uniós forrás felhasználását is célul tűzték ki. Az Európai Bizottság képviselőinek jelenlétében leszögezték, hogy közös erőfeszítéssel fognak küzdeni azért, hogy "az EU pénzügyi forrásainak számukra kedvezőbb elosztását" elérjék.

Ezt elsősorban a kohéziós alapokból szeretnék megoldani, de felhasználhatónak tartják az EU külpolitikájának pénzügyi kereteit is.

Az EU belső energiapiacának biztosításához, valamint a hálózatok továbbfejlesztéséhez ugyanakkor az EU Energiabiztonsági és Infrastrukturális Eszközére is számítanak, amely a transz-európai hálózatok (TEN) projektek energetikai infrastruktúra eszközét (TEN-E) váltaná fel a jövőben.

Nukleáris nem

Bár akiadott közös nyilatkozat végül tartalmazza,nem volt teljes az egyetértés a résztvevők között nukleáris energia ügyében. Sajtótájékoztatóján Bajnai Gordon is úgy foglamazott, hogy "majdnem mindenki egyetért" az atomenergia felhasználásával.

A kivétel - nem meglepően - Ausztria, aki klasszikusan elzárkózik a magenergia hasznosításától. A nyilatkozat így végül, ha apró betűs résszel is, de tartalmazza, hogy "az Osztrák Köztársaság a nukleáris energiát nem tartja biztonságos és fenntartható forrásnak, emiatt nem támogatja ezt a [vonatkozó] paragrafust."

Következő lépések:

A V4+ csúcs résztvevői megegyeztek, hogy a jövőben kormányközi ad-hoc, illetve állandó munkacsoportokat állítanak fel, amelyek egyrészt az említett stratégiai jelentőségű energia infrastruktúra beruházások (Nabucco) megvalósulását ellenőrzik, másrészt az összekötő vezetékek és áramhálózatok haladását ellenőrzik, harmadrészt pedig előrejelzik az ellátásban várható akadályok, és más energia-válságok bekövetkezésének lehetőségét, és kidolgozzák a válságkezelés gyors módszereit.