Magyarország a nemteljesítő hitelek alapján a középmezőnyben van, az ötmilliárd forintos állomány a hatodik legnagyobb a régióban - mondta Bunna Gyula, a PricewaterhouseCoopers (PwC) igazgatója.

A három legjobban teljesítő államban - Csehországban, Szlovákiában és Szlovéniában - jóval kisebb mrétékű a devizahitelek aránya. Ezen belül értelemszerűen kiemelt szerepet kap a jelzálog alapú hitel, ahol Magyarország a negyedik legnagyobb állománnyal rendelkezik.

A nemfizetés egyrészt a megugró munkanélküliségre vezethető vissza - itt régiós szinten nagyjából hasonló a helyzet -, másrészt a devizaárfolyamok változására, harmadrészt pedig a korábbi hitelezési gyakorlatra.

A jelzáloghitelek jelentős mértékben elmozdultak a szabad felhasználású hitelek felé. A nem teljesítő jelzálog alapú hitelek a PSZÁF legutóbbi adatai szerint a 2,6 százalékos bázishoz képest 6,3 százalékra emelkedett 2010 márciusára.

A nem teljesítő hitelek portfóliója viszont átalakult: 2006-ig a forint alapú ingatlancélú hitelek voltak túlsúlyban, amelyet ingatlancélú, de már deviza alapú hitelek váltották fel, majd a jelzálog alapú szabad felhasználású hitelek irányba tolódott a hangsúly. A nemfizetés - a problémák halmozott megjelenésének hatására - a deviza alapú hiteleknél jellemző.

A különböző hiteltípusok mögötti társadalmi rétegekről nincs statisztika. A hitelek nemfizetése mögött sokkal inkább a tartós munkanélküliség miatt kialakult problémák és nem az árfolyamgyengülés húzódik meg. Ez azt is jelenti, hogy - mivel a munkahelyek elvesztése miatti nemfizetés csúsztatottan következik be - az év végéig még emelkedés várható, de ez az arány még tíz százalék alatt megáll - mondta Bunna.

Azokban az államokban, ahol a problémás hitelek elértek egy kritikus szintet, az állam maga próbált megoldást találni. Egységes volt, hogy ezek szakmai alapokon nyugodtak és teljesen transzparensek voltak. Szintén jellemző volt, hogy a megoldás nem nyereségorientált volt, hanem a hosszú távú problémamegoldásra fókuszált.

Ha a magyarországi 250 ezer devizahitelesből a problémás hitelek által érintett 90 ezer adós (ez hitelenként nagyjából 2,5 embert érint) tartósan beleragad a problémába, az a makrogazdaságra is hatással lesz. Amennyiben viszont Magyarország is gondolkodik efféle megoldásban, akkor a bajba került hitelesek kisegítését nagyon finoman kell hangolni, hogy ne okozzon több évre szóló gondokat - figyelmeztet a PwC.