Az Eurostat gyorsbecslése szerint az Európai Unió gazdasága 2009 IV. negyedévében a magyar gazdaságnál kisebb mértékben, 2,3%-kal esett vissza. A rendelkezésre álló adatok alapján 17 tagállamban a hazainál kisebb, míg 6 tagállamban nagyobb csökkenést regisztráltak. A kiigazítatlan adatok alapján a gazdasági teljesítmény ötödik negyedéve csökken az előző év azonos időszakához viszonyítva, de a csökkenés üteme 2009. III. negyedéve óta mérséklődik. Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar és építőipar) hozzáadott értéke 7,9%-kal csökkent, ami a GDP 4%-os visszaeséséhez -2,2 százalékponttal járult hozzá.

Ezen belül a mezőgazdaság teljesítménye - az elmúlt év kiugróan magas szintje után - 15,5%-kal, az ipar hozzáadott értéke pedig a korábbi negyedévek tendenciáihoz képest mérsékeltebben, 7,4%-kal csökkent, elsősorban az exportorientált feldolgozó-iparban bekövetkezett kisebb mértékű, 7,2%-os visszaesés következtében. Az építőipar hozzáadott értéke 5,5%-os mérséklődést mutat. Az építőipari termelésen belül mind az épületeken, mind az egyéb építményeken (pl. utak, vezetékek) végzett munkák volumene csökkent. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke a nemzetgazdaság átlagnál kisebb mértékben (-1,7%) esett vissza, amely 0,9 százalékpontos csökkenést magyaráz a GDP 4%-os visszaeséséből.

Jelentős, de a korábbi tendenciát követően mérsékeltebb teljesítménycsökkenés mutatkozott a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (-7,5%) területén, összhangban a belső kereslet, azaz a háztartások fogyasztási kiadásainak mérsékeltebb visszaesésével, melyet az alacsonyabb bázis indokol. A szállítás, raktározás, posta és távközlés együttes hozzáadott értéke 2,2%-kal csökkent, melyben tükröződik a növekvő export-forgalom. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye az előző negyedéveknél nagyobb mértékben 1,6%-kal mérséklődött. Ezt elsősorban az államháztartásból finanszírozott egészségügyi ellátás visszaesése okozta, ugyanakkor a közigazgatásban továbbra is megjelenő közmunka programban foglal-koztatottak létszámának bővülése mérsékelte a csökkenés ütemét. A pénzügy, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások területén 2,4%-os emelkedés mutatkozott, ezen belül a pénzügyi szolgáltatások növekedése említésre méltó, melyet a tavalyi kiemelkedően alacsony bázis indokolt.

A bankszektorban a hitel folyósítások volumencsökkenésével szemben emelkedő kamatmarzsok figyelhetők meg. A termékadók egyenlege 6,2%-kal csökkent, ami -0,9 százalékponttal járult hozzá a negyedéves GDP csökkenéséhez. A GDP felhasználási oldalán a háztartások végső fogyasztása 5,7%-kal csökkent 2009. IV. negyedévében, -3,6 százalékponttal járulva hozzá a GDP visszaeséséhez.

A háztartások fogyasztási kiadása tovább-ra is jelentősebb mértékben, 6,5%-kal esett vissza, ami a kiskereskedelmi forgalom nagy mértékű csökke-nésében is megmutatkozott. A háztartások fogyasztási kiadásán belül az állandó, rendszeres kiadások, mint az élelmiszer vagy a lakhatással kapcsolatos költségek továbbra is az átlagnál kisebb mértékben zsugorodtak. Mindemellett a közlekedésre, - ezen belül a gépjárművek vásárlására és üzemeltetésére - valamint a lakberendezésre, lakásfelszerelésre és a szórakozás, kultúrára fordított kiadások az átlagnál nagyobb mértékben csökkentek. A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke is csökkent 2,9%-kal.

A közösségi fogyasztás területén 4,9%-os növekedés figyelhető meg, egyrészt az alacsony bázis, másrészt a közmunka programban foglalkoztatottak létszámának bővülése következtében. Így a közösségi fogyasztás a GDP csökkenését +0,5 százalékponttal mérsékelte. Mindezen folyamatok összegeként a végső fogyasztás 4,2%-kal csökkent. A bruttó-állóeszköz felhalmozás az előző negyedévinél nagyobb mértékben, 8,1%-kal esett vissza, ezzel -2,2 százalékponttal járult hozzá a GDP csökkenéséhez. A nagy súlyú ágazatok közül a feldolgozóipar, a kereskedelem, gépjárműjavítás és az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágakban jelentős csökkenés figyelhető meg, ugyanakkor a szállítás, raktározás és az oktatás ágazat esetében növekedés tapasztalható.

Az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágon belül folytatódott a lakásépítések visszaesése. A szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág esetében az út- és autópálya építések játszottak jelentős szerepet, míg az oktatás ágban a IV. negyedévben is több oktatási intézmény felújítása, illetve bővítése történt meg. A készletek állománya a IV. negyedévben újra apadt, lényegesebb növekedés csupán a nagykereskedelmi készleteknél, ezen belül a földgáz készleteknél történt. A belföldi felhasználás a IV. negyedévben összességében 8,0%-kal esett vissza.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában, folyó áron 451 milliárd Ft aktívum keletkezett, javuló külkereskedelmi cserearányok mellett. Az export volumene már 3,1%-kal növekedett, míg az import továbbra is csökkent, bár az előző negyedévekben megfigyeltnél lényegesen kisebb mértékben, 2,0%-kal. Így a külkereskedelmi forgalom változatlanul pozitív egyenlege +3,9 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az áruforgalom exportja 3,9% nőtt, importja 0,8%-kal csökkent. A szolgáltatások exportja hosszú idő után először csökkent, 0,7%-kal, míg importja 7,8%-kal esett vissza. A 2009-es év egészében a bruttó hazai termék 6,3%-kal csökkent. Az árutermelő ágazatok bruttó hozzáadott értéke 14,4%-kal, a szolgáltatásoké pedig 2,3%-kal esett vissza. Éves szinten az árutermelő ágazatok -4,1, a szolgáltatások pedig -1,3 százalékponttal járultak hozzá a GDP visszaeséséhez, míg a maradék -0,9 százalékpontot a termékadók és szolgáltatások egyenlegének változása magyarázza.

A végső fogyasztás 5,7%-kal csökkent, ezen belül a háztartások fogyasztása 6,7%-os csökkenést mutatott. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 6,5%-kal zsugorodott. A belföldi felhasználás nagy mértékben, 11,5%-kal esett vissza, így -11,4 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az export 9,1%-os, míg az import 15,4%-os csökkenést mutatott. Éves szinten 2009-ben kiemelkedően magas kiviteli többlet keletkezett, ami +5,1 százalékponttal mérsékelte a GDP csökkenését. A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2009 IV. negyedévében a gazdasági teljesítmény az előző negyedévhez képest 0,4%-kal csökkent. Ebből a mezőgazdaság 3,2%, az ipar 0,3%-os, az építőipar pedig 1,5%-os mérséklődést mutatott. A szolgáltatások összességében 0,4%-kal estek vissza. A háztartások fo-gyasztási kiadása 1,1%-kal csökkent. A kormányzattól származó természetbeni juttatások 1,4%-kal zsugorodtak.

A közösségi fogyasztás 1,4%-kal nőtt, a végső fogyasztás 0,4%-kal csökkent. Az export 3,4%-os, míg az import 4,4%-os emelkedést mutatott.