Lakáslízing kontra devizahitel? (2006. január 6. 7 óra 0 perc)
A lakáslízing csupán kiegészítő szerepet töltene be a hazai lakásfinanszírozási piacon, s bár a támogatott konstrukcióval nem tud konkurálni, a devizaalapú lakáshitelek számára azonban versenytársat jelenthet - vélik a piaci szereplők.
A lakáslízing szegmensébe újonnan belépők - így a CIB Ingatlanlízing, a HVB Leasing és a BG Magyarország Lízing is - elsősorban a svájcifrank-alapú termék térnyerésével kalkulálnak az új portfólió tekintetében, ez egyébként megegyezik a banki hiteltermékek és a lízingpiac szokásos devizanemével. A hitelekhez képest ugyan 1-2 százalékponttal nagyobb kamatteherre számíthatnak az érdeklődők (svájcifrank-alapú finanszírozásnál ez 6-7 százalék körül alakulhat), ám ez a havi törlesztésekben csak néhány ezer forintos pluszterhet jelent a jelzáloghitelhez képest. A folyamatos piacnövekedés, a termék újszerűsége, valamint a jelzáloghitelhez képest magasabb finanszírozási kockázatok miatt a CIB Lízing szerint rövid távon nem csökkennek a kamatok, azonban néhány év alatt akár mérséklődés is elképzelhető.
A lakáslízinget általában svájci frankban igénylik az érdeklődők, ennek éves kamata 7,04 százalék - számolt be eddigi tapasztalataikról Tomcsányi Gábor, az OTP-SCD Lízing Rt. vezérigazgatója, s hozzátette: a kereskedelmi bankoknál elérhető deviza-lakáshitelek és az önerő nélküli lakáslízing díja között nincs szignifikáns különbség.
Tölgyes László, a BG Magyarország Lízing vezérigazgatója szerint a kamatkülönbözet a hitel- és lízingtermékek között szűkülhet, ám véleménye szerint hosszú távon sem tűnik el, hiszen a magasabb finanszírozási arány miatti kockázati felárat kompenzálni kell a magasabb kamattal. A kamat alakulása nem elsősorban a versenytársak számától, hanem a piaci folyamatok alakulásától függhet - vélik az OTP-SCD Lízingnél -; a leendő ügyfeleknek fontos az is, hogy a lízingcég mögött biztos hátterű, tőkeerős, megbízható pénzintézet álljon.
A lakáslízing egyik előnyeként a gyors ügyintézést említik a piaci szakértők. Tény, az akár két hónapos átfutású banki hitelekhez képest gyorsabb ügyintézésre számíthatnak az ügyfelek. A CIB Ingatlanlízingnél a hitelbírálat a dokumentáció beadását követően 1-2 munkanap, a BG Lízingnél pedig két héten belül utalják a kölcsönt. Az OTP-SCD Lízingnél a bírálat és a folyósítás átlagos átfutási ideje 3-4 hét, ez azonban az idén tovább csökkenhet.
Felvetődik a kérdés, hogy a lakáslízinget igénybe vevők esetében is hasonló "felhígulással" kell-e számolni, mint amely jelenleg az autófinanszírozást jellemzi. Tölgyes László szerint ez a probléma a lízinget igénybe venni kívánó, jó bonitású ügyfélkör esetleges szűkülését követően kerülhet előtérbe a későbbiekben, de megfelelő kockázatkezelési technikával megelőzhető az előre kalkulált mértéken felüli hitelezési veszteség, míg mások szerint két-három év elteltével a finanszírozási oldalon jelentkezhetnek nehézségek. Az önerő nélküli lízingkonstrukció éppen akkora kockázattal jár, mint bármelyik, a piacon megtalálható bankhitel, így a lízingben gondolkodók előre kalkulálható kockázati tényezőkkel számolhatnak - fogalmaztak az OTP-SCD Lízing Rt.-nél. A lakáslízing futamideje alatt a lízingbe vevő mindvégig vételi joggal rendelkezik, és ezt a szerződéskötéstől számított harmadik évtől bármikor gyakorolhatja. A lízingcégek számos megoldást kínálnak az ügyfelek számára az esetleges pénzügyi zavarok áthidalására is: az OTP-SCD Lízing Rt. az első három hónapi lízingdíjat óvadékként kezeli, amely negyedévig biztonságot nyújthat az anyagi problémákkal küzdő ügyfelek számára. A díj fizetése ezt követően - egyedi elbírálás alapján - átütemezhető, avagy a lízingcég haladékot is adhat. Az OTP-SCD lehetővé teszi azt is, hogy a lízingelő - csakúgy, mint a lízingelt gépjárművek esetén - értékesítse a szóban forgó ingatlant.