A forgalmas útkereszteződésekben a járművek között gyalogosoknak tilos közlekedni, ezért 16-18 éves fiataloknak is, ám ez sok esetben nem zavarja azokat a megbízókat, melyek "autós szórólapozás" ajánlanak a nyári szünetre.

Május 27-én a Bajcsy-Zsilinszky út Deák tér előtti szakaszán "szórta be" egy középiskolás darázsmellényes fiú autónkba a Parking Kft. kiadványát, amely a parkolási rend változásáról tájékoztat. De nem csak az UB-V sugárzástól terhes hétfői és keddi napon rótták az utakat a parkolási rend hírvivői, ezen a héten összesen 130 ezer darab szórólapot osztanak ki a diákok: naponta 30-40 fő, két műszakban.

Járdasziget hiányában az úttest a munka helyszíne

A hatóságok tisztán látják, hogy a szórólapozók gyakorta fittyet hánynak a KRESZ-re, a munkaügyi és munkavédelmi szabályokra, de azt is tudják, hogy általában nem ők sodorják magukat veszélybe. Budapest legforgalmasabb és ezért szórólapozás tekintetében legkedveltebb kereszteződéseiben - kevés kivételtől eltekintve - nincs megfelelő járdasziget, ezért a feladat nem oldható meg biztonságosan, a KRESZ szabályainak betartásával. Nem marad más, csak az úttest, mivel a megrendelést teljesíteni kell.

A munkavállaló a szabálytalan

Teljesítik is, és ha lebuknak a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közlekedésrendészetének intézkedése után, ők lesznek a szabálysértők. Szécsi Tibor, a BRFK rendőr őrnagya nyilatkozta lapunknak, hogy csak a közlekedési kihágást büntethetik, a munkáltató adatait soha nem kérik el. Információink szerint az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) lehetőségei is korlátozottak, mivel a munkáltatókkal szemben járnak el, ha a dolgozók munkaügyi és munkavédelmi jogai sérülnek. Ezért látjuk nap mint nap, hogy fiatalok elsősorban személyautó-forglamazó multik hirdetéseit osztogatják a benzingőzben. Az autós szórólapozást kiadó munkáltató a biztonság kedvéért levédi magát, pl. a KRESZ szabályainak betartásáról szóló tájékoztatási kötelezettség meglétét igazolja egy szerződéssel, és ha netán maradandó egészségkárosodást szenvednének vagy közlekedési baleset érné munkavállalóit, akkor az már nem az ő felelőssége.

A parkolási rendszer változásáról szóló munkát a DMS Diákmunka Kft. vállalta el, természetesen felhívta a figyelmet a KRESZ szabályainak betartására, és erről nyilatkozatot íratott alá a diákokkal. Kérdésünkre az iskolaszövetkezet képviseletében Sőrés Zoltán ügyvezető elmondta, hogy a diákoknak a járdaszigetről kell szórólapozniuk, és felvetésünkre, hogy ez másként is van, azt az ígéretet tette, hogy utánanéznek.

Tájékoztattuk a Parking Kft. kommunikációs igazgatóját is, mi módon terjesztik a cég kiadványát. Volly György felhívta a figyelmünket arra, hogy az iskolaszövetkezet tájékoztatta a szórólapozókat a KRESZ szabályainak betartásáról. Hozzátette, hogy a Parking Kft. nem maga végezte a kampány szervezését, a feladatot kiadta egy szakértő cégnek, velük lehet kapcsolatban az iskolaszövetkezet, ezért erről a kérdésről nem tud nyilatkozni.

Következményekkel jár az autós szórólapozás

Magyar sajátosság, hogy a megbízói, munkáltatói oldal szereplői általában nem gondolják végig, milyen következményekkel járhat az autós szórólapozás, a diákok felelősségét hangoztatják, miközben a munkavégzés helyszínét úgy jelölik ki, hogy nem képesek biztosítani a dolgozók jogszabályoknak megfelelő foglalkoztatását, vagy egészségügyi és testi épségét sem. A "felsőbbség" hangja szerint "a fiatalok már csak ilyenek, nem lehet megvédeni őket attól, hogy napi 5-6 órában pár száz forintos órabérért robotoljanak a tűző napon, a benzingőzben, és még felelőtlenek is, hogy néha az úttestre lépnek, amikor csak járdaszigetről szórólapozhatnának." A jövő biztosan szebb lesz, de míg szárnyaik nem nőnek, mégiscsak az úttesten fognak szlalomozni a forgalom közepén.

Van, ahol másként csinálják

Simon Balázs, a Fürge Diák Iskolaszövetkezet jogi és kommunikációs igazgatója elmondta, hogy iskolaszövetkezetükben a diákoknak autós szórólapozós munkát nem lehet közvetíteni. Körüljárták a témát, és úgy döntöttek, hogy nem lenne ildomos, ha a jogszabályok ellenében diák tagjaik ilyen tevékenységet végeznének.

E döntés mögött vélhetően ugyanazok az érvek állnak, mint az autós szórólapozás híveinél, csak más előjellel: a munkavédelmi hatóság nem tud fellépni az egyénnel szemben, ha rendben van a munkaszerződése, a rendőrség pedig csak KRESZ-szabálysértőként állíthatja be azt, aki az úttestre lép, de a megbízó céggel nem tehet semmit. Itt van egy hézag a hatóságok működése között, ami úgy tűnik, a felelős munkáltatókat elriasztja attól, hogy munkatársaikat veszélyeztessék.

A déli verőfénybenben szórólapozókkal elbeszélgettünk egy kicsit a "Bajcsy-n", megkérdeztük, hogy kifogástalannak és szabályosnak tartják-e a munkájukat. "Ha itt van a rendőr, akkor csúnyán leküld. Ma reggel is mondták, hogy 9-ig vagyunk itt, srácok, addig menjetek egy lámpával lejjebb, mert ott nem látunk, és akkor nem szólunk. Meg lehet oldani ezt is. Még nem büntettek meg közülük senkit." A rendőrség sok esetben először csak szól, azután előállíthatja, aki folytatja a szabálysértést, de ez ritkán fordul elő, mert a helyszínelő közlekedési rendőr előtt is világos, hogy igazságtalan a szórólapozót büntetni a munkáltatója helyett 3-tól 20 ezer forintig. A szórólapos "fiúk" különben elég kapósak, mint elmondták, több ajánlatot is kaptak már autósoktól, hogy vállaljanak hasonló munkát.

A Parking Kft. szórólapján az áll, hogy "a parkolásidíj-fizetés (...) elsődleges célja nem a bevételszerzés, hanem az autók távoltartása, ezzel a környezet védelme,a zaj-és légszennyezettség csökkentése, valamint az életminőség javítása." Most képzeljünk el ehhez a szöveghez egy megfelelő reklámarcot, biztosan nem egy benzingőzt nyelő tizenéves lesz az.

Több milliós bírságok
Az OMMF már számos közös akciót indított a rendőrséggel, melyet elsősorban az indokolt, hogy a közúton történő szórólapozás mindkét hatóság ellenőrzési területét érinti. A legutóbbi, 2008-as, szórólapozásra vonatkozó országos ellenőrzés sorozatban szinte minden régióban akadt példa a munkaügyi szabályok megsértésére. A Dél-alföldi régió területén, a békéscsabai iroda munkaügyi felügyelői egy nap leforgása alatt 31 szabálytalanul foglalkoztatott 18 év alatti szórólapozó fiatalt találtak. A különböző régiókban zajlott munkaügyi ellenőrzéseken számos alkalommal róttak ki több százezer forintos bírságot a szórólapozó fiatalok munkáltatóira.
Az OMMF munkatársai 2008 nyarán Budapesten rendőrökkel és közterület felügyelőkkel hajtották végre akciót. Ez alkalommal naponta mintegy 15-20 kereszteződésben ellenőrizték a szórólaposztó diákok tevékenységét. A helyszíni ellenőrzések során több esetben az általában személyazonosító iratokkal sem rendelkező diákok csak annyit nyilatkoztak, hogy ismeretlen személytől (vagy alkalmi ismerőstől) 1000-1500 Ft-ot kaptak a tevékenység elvégzéséért, és munkaszerződéssel nem rendelkeznek.

Az munkavédelmi hiányosságok általánosságban a következők voltak:

a védőital juttatás nem történt meg,

munkaszüneteket nem iktattak be,

a pihenőidő eltöltésére megfelelő területet/helyet nem jelöltek ki,

a diákok munkavédelmi oktatásban nem részesültek.

Az országos ellenőrzés sorozat keretein belül sok száz szórólap osztó fiatal foglalkoztatásának körülményeit vizsgálták az OMMF felügyelői. A kiszabott bírságok összege több millió forintot tett ki.
A hétről-hétre ismétlődő ellenőrzések hatásának tulajdonítják azt, hogy változni kezdett a szórólaposztás technikája. Az úttesttel szemben előnyben részesítették a járdaszigeteket, a rendezvényhelyszíneket, valamint az élénkebb gyalogosforgalommal bíró közterületeket a szórólapozók.

Általános tapasztalat, hogy a regisztrált iskolaszövetkezeteknél dolgozó fiatalok foglalkoztatásának jogszerűsége, biztonsága kevesebb esetben csorbul. A diákszövetkezetek között már van, amelyik egyáltalán nem közvetít ki munkaként úttesten történő szórólapozást. E gyakorlat elterjedése nagyban hozzájárulna helyzet javulásához.

Hatóságok: korlátozott lehetőségek

Ugyanakkor, a közúti szórólapozás gyakorlatának visszaszorításában az OMMF lehetőségei korlátozottak. Vagyis, a munkaügyi és munkavédelmi szabályok megszegésével foglalkoztatott, KRESZ-szabályokat sértő szórólapozóknál csak azt lehet elérni, hogy a munkaügyi és munkavédelmi szabályok tiszteletben tartásával végezzék munkájukat. A munkaügyi és munkavédelmi szabályok maradéktalan megtartása nem garantálja azt, hogy a szórólaposztás a KRESZ szabályainak is teljes egészében meg fog felelni. Vagyis, éppen a tevékenységgel járó legnagyobb veszélyforrás, a közúton való szabálytalan tartózkodás megszüntetésére, közvetlen szankcionálására nincs hatásköre a felügyelőségnek. Az e tekintetben hatáskörrel bíró rendőrséggel együttműködve csupán arra van lehetősége, hogy tájékoztassa a rendőrhatóságot az észlelt szabálytalanságokról. A munkavédelmi hatóság és a rendőrhatóság intézkedései között nincs okozati összefüggés.

Mindkét hatóság köteles a rá irányadó jogszabályoknak megfelelően, a törvényben meghatározott előfeltételek fennállása esetén a hatáskörében álló szükséges intézkedéseket megtenni. A munkavédelmi bírság és a szabálysértési bírság külön jogszabályok által megállapított, eltérő szabályszegések esetén alkalmazandó, egymástól függetlenül kiszabható szankció, így a rendőrhatóság intézkedésének nem lehet előfeltétele az, hogy pl. az adott közlekedési szabálysértést elkövető diákszövetkezettel szemben az OMMF a munkavédelmi követelmények megszegése miatt azt megelőzően fellépjen.