2017. október 20. 15:46 | forrás: Total Return

Miből lesz hozam?

Mármint ha nem a lekötött bankbetétekből és az állampapírból. Ugyanis a hazai lakossági megtakarítók és intézményi befektetők elmúlt évtizedbeli kedvencének […]

Mármint ha nem a lekötött bankbetétekből és az állampapírból. Ugyanis a hazai lakossági megtakarítók és intézményi befektetők elmúlt évtizedbeli kedvencének számító instrumentumok ma gyakorlatilag nem termelnek hozamot. De mire váltsuk le őket? Interjú Kadocsa Péterrel, az Aegon Alapkezelő elnök – vezérigazgatójával.

A lekötött betétek átlagosan 0,36 százalékos kamata sem igazán gavalléros, viszont az egy éves vagy annál rövidebb futamidejű kincstárjegyek negatív hozama egyenesen viszi a pénzt. Nem kis feladat elé állítja ez mindazokat, akik legfeljebb mérsékelt kockázatot vállalva, konzervatív módon fektetnének be. Az elmúlt 5-6 évben Magyarországon lazítás váltotta föl a korábbi laza fiskális és szigorú monetáris politikát. (Ahol a pénzügyi stabilitás kedvéért magasan tartott, kockázatmentes kamatnak köszönhetően nem kellett semmilyen kockázatot vállalni a jó hozam érdekében.) A „könnyű pénz”, azaz a rizikómentes magas hozamok időszaka véget ért, a rövidebb lejáratokat tekintve mindenképp. Ugyanakkor a hozamgörbe meredek, így a hosszabb futamidőknél találhatunk – a várható inflációs pályához mérten kifejezetten impozáns – befektetési lehetőségeket.

Vissza a jövőbe No de akkor mibe fektessünk? A mai helyzetről az jut az eszembe, amikor tíz évvel ezelőtt a döntéshozók és a befektetési szakma azon morfondírozott, hogy hosszabb távon magasabb kockázatra van szükség ahhoz, hogy legyen hozama, illetve nyugdíja a (magán-)nyugdíjpénztártagoknak. Ekkor alakították ki a választható portfoliós rendszert. A hátralévő hosszú felhalmozási időnek köszönhetően a pénztártagok többsége – életkora révén – a magas részvényhányadú növekedési portfolióba került. Így nyugdíjpénztári szinten hirtelen jelentősen változott az összetétel – elsősorban a részvények irányába. (Emellett ingatlan- és kockázatitőke-elemek is kerültek a portfoliókba.) Akkor ez nem vezetett a kívánt eredményre. Az amerikai lakáshitelpiacról kiindult, majd gyorsan világméretűvé terebélyesedő 2008-as válság ugyanis jócskán megtépázta a hozamokat. Ami egyébként teljesen normális a befektetések világában, hiszen a hosszú távú portfoliókban időről időre vannak kisebb-nagyobb visszaesések. A probléma ebben az esetben az volt, hogy pont a részvénysúly emelése után tört ki az évszázad egyik legnagyobb – az 1929-es túltermelési válsághoz mérhető – gazdasági krízise. A befektetők bizalomvesztése miatt mélypontra kerültek a tőzsdék, a magánpénztáraknak gyakorlatilag nem maradt esélyük javítani.

„Dézsávü” A mai tőkepiaci helyzet komoly hasonlóságokat mutat az akkorival. Csak míg korábban a befektetési bankok gerjesztették az eszközár-buborékot – a lakáshitelek befektetési eszközökbe csomagolásával és kozmetikázásával – (például az amerikai lakás-, vagy a kötvénypiacon), ma a jegybankok teszik ugyanezt. Kötvényvásárlási programjaikkal Európában havi 80 milliárd eurót, Japánban évi 80 ezer milliárd jent pumpálnak a gazdaságba. Ijesztő a hasonlóság. Az időzítés a kockázat emelésére ezért nem a legjobb, ha egyébként az más okból indokoltnak is bizonyulna. Egyébként önmagukban az alacsony kamatok nem indokolnának változást a befektetési portfoliók stratégiai allokációjában. (Hiszen ha a sovány kamatok az alacsony inflációs kilátások miatt alakulnak így, akkor nincs különösebb jelentősége, hogy a nominális kamatok merre járnak.)

Nem óvatosaknak való vidék Mire cseréljük hát a – jelenleg „nullás” vagy akár negatív hozamokat kínáló – rövid állampírokat? Nem a részvénypiacra. Egy ilyen irányú jelentősebb portfolió-átrendezés ugyanis a kockázati szint komoly növelését is jelentené. Mondom ezt annak ellenére, hogy taktikailag konstruktívak vagyunk a részvénypiacon. (Elsősorban Közép-Európában, illetve a fejlődő piacokon a lendületesen nőhetnek vállalati profitok, és a részvény árfolyamok is tovább emelkedhetnek.) Ugyanakkor közép- és hosszú távon látunk olyan kockázatokat, amik megingathatják a tőkepiacokat. Ilyen lehet egy jegybanki hiba, ha túlságosan előreszaladnak, vagy épp lemaradnak a kamatpolitikával. Egyre többször kerül szóba a kínai lassulás forgatókönyve is – meg a geopolitikai kockázatok (mint Észak-Korea), politikai válságok (Trump elnöksége). De akár a globális szupervállalatok megregulázása is megrengetheti az invesztorok és a vállalatok magabiztosságát.

 

Tovább az eredeti cikkre
Tovább a blogra

Hirdetés
Téli kikapcsolódás az Alpokban

Az ausztriai téli üdülés az életöröm igazán különleges formája, amely során...

Hirdetés
Brexit

Az európai nagyvállalatok vezetőinek többsége szerint pozitívak a globális...

Londoni makrogazdasági elemzők szerint az új brit költségvetési tervezetben...

Lakáshitel-kalkulátor
Piaci hírek

Vegyes képet mutat Ázsia

Kínában a kereskedés végén váltottak emelkedésre az árfolyamok az előző napi...

Zöldben indult Európa

A BUX 0,08 százalékkal erősödött csütörtöki záró értékéhez képest.

A BUX is gyengélkedett

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 168,65 pontos, 0,42 százalékos...

ALTEO 5250 (-0,94 ) ALTERA 3729 (-3,49 ) ANY 1346 (0,37 ) APPENINN 794 (4,61 ) BIF 1772 (-1,83 ) CIGPANNONIA 301 (-0,66 ) Duna House A 3640 (-1,17 ) EHEP 1070 (-6,88 ) ENEFI 238 (-0,83 ) ESTMEDIA 70 (1,45 ) FHB 628 (1,13 ) FORRAS/OE 952 (-6,21 ) FUTURAQUA 49 (-2,00 ) GSPARK 3610 (-0,28 ) KONZUM 3020 (-0,30 ) MOL 3212 (-0,77 ) MTELEKOM 470 (-0,42 ) OTP 10370 (0,19 ) OTT1 297 (5,32 ) PANNERGY 549 (0,37 ) RABA 1256 (-0,95 ) RICHTER 7001 (-0,27 ) SET Group 101 (9,78 ) WABERERS 4600 (-1,50 ) ZWACK 16830 (0,21 )