Magyarország új alaptörvénye és a bíróságokról szóló törvény számos új feladatot rótt a Kúriára, de egyúttal megteremtette annak lehetőségét is, hogy a legfelsőbb bírói fórum még hatékonyabban biztosítsa az ítélkezés egységét. A 2012. évi szakmai célkitűzések arra irányultak, hogy a Kúria eleget tegyen új kötelezettségeinek, az egyedi ügyek szakszerű és pártatlan elbírálása mellett elindultak azok a folyamatok, amelyek által hangsúlyosabbá válhat a Kúria ítélkezést orientáló szerepe – írta Darák Péter.
A Kúria célja a tavaly sikeresen elindult kezdeményezések, így különösen a joggyakorlat fejlesztését és egységét, a bírói szervezeten belüli és a jogászi szakmák közötti hatékony információáramlást szolgáló munka folytatása – emelte ki.
A Kúria továbbra is elbírálja az egyes ügyekben előterjesztett jogorvoslatokat, felülvizsgálati kérelmeket, jogegységi határozatokat hoz. Az új jogszabályi rendelkezések értelmében dönt többek között az önkormányzati rendelet Alaptörvényen kívüli más, magasabb szintű jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről. Elbírálja a népszavazással kapcsolatos jogorvoslatokat. Polgári és közigazgatási ügyekben a bírósági határozat ellen irányuló, úgynevezett valódi alkotmányjogi panasz sikeressége esetén az Alkotmánybíróság határozata alapján dönt a követendő eljárásról, azaz a konkrét jogvitában meghatározza az alkotmányellenes helyzet megszüntetésének eljárási eszközét – sorolta a kúriai elnök.
A főbíró 2012. január 1-jei hivatalba lépésekor alapvető célként fogalmazta meg, hogy a Kúria elsődleges feladatára, az egységes, színvonalas ítélkezési gyakorlat kialakítására összpontosítsa minden erejét.
Ebben a munkában a Kúria elnöke nem elsősorban egyszemélyi vezetőként, hanem „az első az egyenlők között” elve alapján konzultatív, koordináló módon igyekezett eljárni, biztosítva a minél gyorsabb és hatékonyabb szakmai információáramlást a bírói szervezetrendszeren belül, valamint a bíróságok és a jogállam többi meghatározó szereplője – így különösen a többi jogászi hivatásrend – között, továbbá törekedett arra is, hogy egy elmélyültebb munkát folytató és egyúttal gyakorlatorientált szakmai műhely alakuljon ki a Kúrián belül – áll a beszámolóban.
A joggyakorlat-elemző csoportok büntető ügyszakban tavaly a bíróságok hatályon kívül helyezési gyakorlatát vizsgálták, polgári ügyszakban pedig többek között a pénzügyi támogatásokkal kapcsolatos polgári és közigazgatási ügyek gyakorlatát, valamint a fogyasztói kölcsönszerződésekben, a pénzintézetek által alkalmazott általános szerződési feltételekben szereplő egyoldalú szerződésmódosítási jog tisztességtelenségét.
Idén új témákkal folytatják munkájukat a kúriai joggyakorlat-elemző csoportok. A kilenc vizsgálati tárgykör: az Európai Unió jogának alkalmazása és az előzetes döntéshozatali eljárások kezdeményezésének tapasztalatai; a bírósági határozatok szerkesztése; a személyi jövedelemadó megállapítása során alkalmazott becslési eljárás; a közigazgatási perrendtartás; a közigazgatási bírságok; a munkajog terén a rendes és rendkívüli felmondások gyakorlata; a büntető ügyszakban a vád törvényessége; a jogorvoslati bíróságok hatályon kívül helyezési gyakorlata; a jogellenesen Magyarországra hozott gyermekek visszavitelével kapcsolatos gyakorlat. A Kúria törekszik arra is, hogy határozatai közérthetőbbek legyenek.
A Kúria 2012-ben is aktív szerepelt vállalt a jogszabály-tervezetek véleményezésében, és ezt a munkát idén is folytatni kívánja, egyebek között az új eljárási kódexek és a 2014. március 15-én hatályba lépő új polgári törvénykönyvhöz kapcsolódó végrehajtási jogszabályok kidolgozásánál – emelte ki Darák Péter.
