Kína magyarázkodik a vétó miatt

Kína kénytelen volt az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) vétójogával élni Szíriával kapcsolatban, mivel olyan határozattervezet került a testület elé, amelynek tartalmában nem volt egyetértés a felek részéről - indokolta a döntést a kínai külügyinisztérium szóvivője hétőn.

Liu Vej-min (Liu Weimin) szerint a szavazásra még azelőtt került sor, hogy a javaslattal kapcsolatos eltérő álláspontok közelebb kerültek volna. "Az effajta gyakorlat nem segít fenntartani az egységet és az ENSZ BT tekintélyét, továbbá az ügyek megfelelő rendezését sem segítik elő" - vélte.

Kína álláspontja szerint a határozattervezet indokolatlan nyomást helyezett a szíriai kormányra, és megelőlegezte a Szíriában egymással szembenálló felek közötti bárminemű párbeszéd eredményét.

A szóvivő visszautasította, hogy Peking Bassár el-Aszad kormányát támogatná, s azt mondta: Kína nem védelmez a kérdésben senkit, és nem is helyezkedik szembe mással.

Megerősítette, hogy országa továbbra is konstruktív szerepet kíván játszani az erőszak megszüntetésében, de azzal kapcsolatban, hogy Peking Moszkvához hasonlóan küldöttet menesztene Damaszkuszba, nem rendelkezett információval.

A kínai média a vétót támogató hangnemben jelentetett meg kommentárokat, szerkesztőségi cikkeket, amelyek egy részéből kiderült: Líbia példája - vagyis a Tripolit elítélő határozat, majd a NATO beavatkozása - tántoríthatta el a kínai vezetést egy olyan határozat elfogadásától, amely úgy értelmezhető, hogy "felhatalmazást ad egy kormány leváltására".

A Global Times (GT) című lap leszögezi, hogy a nyugati hatalmak képesek leváltani kisebb országok kormányát, különösen, ha az súlyos belföldi kihívások előtt áll. A cikk ugyanakkor a "semleges" álláspont, a "be nem avatkozás elve" melletti kiállás folytatása mellett száll síkra azzal, hogy a kínai diplomáciának pragmatikusan, az ország érdekeit szem előtt tartva kell fellépniük. Ha szükséges, csakúgy mint Líbiában, a kapcsolatot a szíriai ellenzékkel is időben felvéve - javasolja a GT szerzője. 

Elzárt pénzcsapokkal nyomják a görög ,,Krahácsot"

A pénzcsap elzárásával a görög választókra gyakorolt nyomást az Európai Központi Bank, hogy érezzék, mi történne, ha az uniópártiak júniusban is veszítenének a választásokon. Athén eurózónából való kilépésére azért nehéz forgatókönyvet írni, mert ez tabu témának számít. És még a tabudöntés előtt kellene rendezni a spanyol-olasz szcenáriót.

A bruttó államadósság a GDP 78,9 százalékát teszi ki

A március végén zárult egy évben az államháztartás nettó hiánya a GDP 4,4 százalékát tette ki, a bruttó államadósság a GDP 78,9 százalékán állt - jelentette a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank.

Erősödött a forint

Csütörtök reggelre kissé erősödött a forint árfolyama.A jegyzést továbbra is a sikertelen görög kormányalakítási kísérletek után nyugtalanabb euróövezeti hangulat alakítja.

Kínai halászok észak-koreai fogságban?

Egy észak-koreai hadihajó fegyveresei kínai halászhajók összesen 29 fős legénységét tartják fogva, és szabadon engedésükért pénzt követelnek.