A bíró a szóbeli indoklásban kifejtette, hogy az FHB Ingatlanlízing által alkalmazott üzletszabályzatok rendelkezései nem feleltek meg a felmondhatóság elvének, és a költségek vonatkozásában oklistát sem tartalmazott a szerződési feltétel, az egyéb kamatmódosítási feltételek vonatkozásában pedig nem feleltek meg a tételesség és az átláthatóság elvének.

A bíróság nem fogadta el az FHB azon érvelését, hogy a 2014. évi XXXVIII. törvényben foglalt, a szerződés érvényességét megalapozó 7 alapelv új követelmény, mert a bíróság szerint ezek az elvek a Polgári törvénykönyvből kezdettől fennálló jogszabályi fogalmak alapján levezethetők.

A bíróság ugyanakkor egyetértett azzal a felperesi érveléssel, amely szerint a szerződéskötés körülményeit is vizsgálnia kell a bíróságnak, amely ennek megfelelően járt el – mondta a bíró.

Az FHB Ingatlanlízing általános szerződési feltételei bár megfeleltek a felmondhatóság elvének, de az arányosság, a szimmetria és az átláthatóság elve nem teljesült. Voltak olyan szerződési feltételek is, amelyek az egyértelmű, érhető megfogalmazás, és a tételesség elvének sem feleltek meg – ismertette a bíró.

Elmondta azt is, hogy a bíróság – a felperesi kérelemmel ellentétben – nem tartotta indokoltnak, hogy az Alkotmánybírósághoz vagy az Európai Unió Bíróságához forduljon az ügyben.