Az ügyvezető igazgató szerint érdemes tanulmányozni más országok tapasztalatait. Horvátországban például adósságelengedésre került sor, célzottan a legnehezebb helyzetben lévő háztartásoknál. Ebben a bankok mellett közüzemi szolgáltatók is részt vesznek, amelyeknek a veszteségeit az állam nem téríti meg. Írországban a nem teljesítő jelzáloghitelek kezelése során a jegybank célszámokat fogalmazott meg a bankoknak arra vonatkozóan, hogy a nem teljesítő állomány mekkora részét kell átstrukturálásokkal fenntartható adósságpályára állítaniuk, a jegybank ezenfelül elvárta, hogy az átstrukturálások háromnegyede sikeres legyen.

1500 milliárdról van szó

Nagy Márton a lap pénteki számában közölt interjúban elmondta: a teljes pénzügyi közvetítőrendszerben a háztartások esetében a nem teljesítő hitelek aránya 25 százalék, minden negyedik hitel nem teljesítő. Ennek legnagyobb részét a lakással fedezett hitelek adják. A nem teljesítő jelzáloghitelek állománya megközelíti az 1500 milliárd forintot, mintegy 193 ezer szerződéshez kapcsolódóan.

Figyelembe véve a szociális aspektusokat, a túlzott eladósodottságot, valamint az ingatlanpiac korlátozott felszívóképességét, mindenképpen szükséges ilyen jellegű megoldásban gondolkodni – fejtette ki Nagy Márton. Hangsúlyozta, kiemelten figyelni kell ugyanakkor a morális kockázatok kezelésére és a bankrendszer teherviselő képességére is.

Az ügyvezető igazgató a lapnak beszélt arról is, hogy míg a mérethatékonyság miatt várhatóan öt univerzális nagybank marad a jelenlegi hét helyett, addig a szabályozás hatására minimum három új jelzálogbank alakulhat. Beszámolt arról is, hogy folytatódik a növekedési hitelprogram finomhangolása, gondolkodnak a program lakóparképítéshez kapcsolódó finanszírozásra való kiterjesztésén.