Kovács Levente szerint „a 10 milliós magyar társadalom sokkal többet veszíthet” a törvénnyel, mint amennyit a hitelfelvevők „jó néhány százezres tábora” nyerhet.

A Bankszövetség főtitkára rámutatott: a devizahiteleknél az árfolyamrés visszaírása és az egyoldalú kamatemelések eltörlése legfeljebb 25-30 százalékos törlesztőrészlet-csökkenést hozhat az ügyfeleknek, vagyis annyit, amennyit az árfolyamgátba való belépéssel is nyerhetnének. „A mostani mentőcsomag kapcsán viszont az él az ügyfelekben, hogy sokkal többet nyerhetnek. Társadalmilag sajnos ennek a fordítottja igaz” – állapította meg a főtitkár.

Rámutatott: a javuló makrogazdasági helyzet ellenére növekszik a nem teljesítő hitelek állománya. Ma ugyanis – a „megmentésben” bízva – már sokan azok közül sem teljesítik felvállalt fizetési kötelezettségüket, akik a korábbi években rendes törlesztők voltak – írta.

Megjegyezte: a bankrendszer a gazdaság egyik legszabályozottabb és legerősebb kontroll alatt működő iparága. A magyarországi bankok a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően alakították ki üzletszabályzataikat, termékkínálatukat, ezeket a hatóságok folyamatosan ellenőrizték.

A törvény visszamenőleges hatállyal olyan – egyébként teljesíthetetlen – feltételeket támaszt a bankokkal szemben, amelyek a termékek piaci bevezetésekor nem voltak ismertek, így azokat betartani sem lehetett – mutatott rá. A Bankszövetség főtitkára szerint ez, és a bankok számára méltánytalan eljárásrend alkotmányossági aggályokat vet fel.